Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

12.3. Közforgalmú gyógyszerészet nemzetközi modelljei, fejlődési tendenciák

Ha a közforgalmú gyógyszerészet nemzetközi modelljeit kívánjuk röviden áttekinteni, mindenekelőtt figyelembe kell venni azt a történelmi, kulturális, társadalmi környezetet, melyből az adott gyakorlat kifejlődött, illetve melyben jelenleg is működik.

Mindezek alapján két fő modellt különíthetünk el; az angolszász, liberális (merkantil) modellt, illetve a jellemzően kontinentális konzervatív (etikus) modellt.

Az előző modell szerint működő országok USA, Európában az Egyesült Királyság, Írország, Hollandia, Belgium. Addig a jellemzően kontinentális modell szerint működő országok az alábbiak: Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Finnország. Az elmúlt években a deregulált liberális irányba mozdultak el Portugália mellett a Baltikum országai, és számos Közép-kelet Európai ország, így többek között hazánk gyakorlata is.

A kontinentális modellre jellemző, hogy a közforgalmú gyógyszerészetet a közegészségügy részeként kezeli, melyek a szabályozás kereteiben is megmutatkoznak. Tulajdonosi joggal csak megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező gyógyszerészek bírnak. A tulajdonosi körből az egyéb gyógyszeripari ágazaton belül működő befektetők is kizártak. Ezen országok gyakorlatára jellemző, hogy a gyógyszertárak nyitása megfelelő területi, vagy demográfiai feltételek teljesülése esetében lehetséges. A gyakorlat azonban nem egységes abban, hogy bizonyos gyógyszerkészítmények a gyógyszertáron kívül is kaphatóak. Viszont megegyeznek abban, hogy a gyógyszertárban jellemzően gyógyszerek, és az egészségüggyel összefüggő termékek érhetőek el.

Az angolszász modell történelmi hagyományai alapján is egy „drugstore” típusú liberalizált gyógyszerészeti modellt képvisel, melyben a gyógyszerészet kereskedelmi jellege sokkal dominánsabban jelen van. Így a gyógyszertárak tulajdonjoga nemcsak gyógyszerészi kézben lehet. Ugyancsak a liberalizált modellt követő országok jelentős részében megengedett, hogy egy azonos befektető tulajdonossal rendelkező gyógyszertárhálózat alakuljon ki (gyógyszertárlánc). Számos esetben a tulajdonjogot nagykereskedők birtokolják, és így alakulnak ki az országokon átívelő hálózatok. Ilyen például Celesio, amely cég mindamellett, hogy 12 országban működtet nagykereskedést, 7 országban összesen közel 2500 gyógyszertárat tulajdonol is. Hasonló rendszerben működik az Alliance-Boots és a Phoenix is. Míg az előző cég 16 országban folytat nagykereskedést, gyógyszertárainak száma 5 országban eléri a 2800-at. A Phoenix cégcsoport 23 országban elérhető nagykereskedő, és 6 országban közel 1100 gyógyszertár vezetése tartozik hozzá. Jellemző az eredendően angolszász modellű országokra, hogy a gyógyszertárakban kezdetektől fogva inkább a kereskedelmi jelleg dominált, és a gyógyszerek elérhetősége a gyógyszertáron kívül is már történelmileg megengedett volt. Megjegyzendő azonban, hogy a tradicionálisan liberális országokban is egyre több olyan szabályozási elem jelenik meg (pl.: szabad gyógyszertár létesítés szakmai kontrollja; szakmai gyógyszertárvezetés számára a felelősség és jogok harmóniájának biztosítása; gyógyszertár tulajdonosi struktúrából az azonos befektető által működtetett háziorvosi és gyógyszertári praxisok tilalma stb.), melyek a gyógyszerészetnek az egészségügyi szolgáltatás irányába történő elmozdulását segítik elő.

Kiemelendő, hogy az Osztrák Egészségügyi Intézet által végzett elemzés szerint a gyógyszertári szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség, minőség, és a gyógyszerárak tekintetében is a kontinentális modell szerint működő országok szerepeltek jobban. Érdemes még megemlíteni az Európai Közösségek Bíróságának 2009. májusában az ún. Német, Olasz ügyben hozott döntését. A két ország ellen azért folytattak eljárást, mert a vád szerint az EU alapvető szabadságjogaival ellentétesnek ítélték meg, hogy ezen országokban a gyógyszertár tulajdonlás csak gyógyszerészeknek megengedett. A Bíróság ítéletében kimondta:

A gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezők kizárása a gyógyszertárak üzemeltetésének és a gyógyszertárat üzemeltető társaságokban való részesedésszerzésnek a lehetőségéből igazolható a lakosság megbízható és színvonalas gyógyszerellátásának biztosítására irányuló céllal.
Ha a gyógyszereket szükségtelenül alkalmazzák, súlyosan károsíthatják az egészséget anélkül, hogy a páciens a gyógyszer alkalmazása során mindezt észlelné.
A túlzott gyógyszerfogyasztás, vagy a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazása az anyagi erőforrások pazarlásával jár, ami annál is inkább káros, mivel a gyógyszerágazat jelentős költségeket emészt fel, és egyre növekvő igényeknek kell megfelelnie, miközben az egészségügyi ellátásra fordítható anyagi erőforrások – a finanszírozás módjától függetlenül – végesek.
A tagállamok azt is előírhatják, hogy a gyógyszereket olyan gyógyszerészek értékesítsék, akik tényleges szakmai függetlenséggel rendelkeznek.
Ha a gyógyszerész az üzemeltetőnek munkavállalóként van alárendelve, az megnehezítheti az utasításokkal való szembe helyezkedést.
A gyógyszerészi képesítéssel rendelkező üzemeltető hivatásos gyógyszerészként köteles a gyógyszertárat nem csupán gazdasági céllal, hanem szakmai szempontból nézve is megfelelően üzemeltetni.
Fennáll a kockázata, hogy a nem gyógyszerész üzemeltetők a kevésbé korlátozó jellegű jogszabályokat a gyakorlatban nem tartják be, hiszen a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkező üzemeltetők nyereségre való törekvésének érdeke az önálló vállalkozó gyógyszerészekéhez képest nem egyenértékű módon fékezett.

Ez az ítélet nemcsak egyszerűen a kontinentális modell melletti kiállást jelenti, hanem a gyógyszerészetnek a közegészségügyben betöltött kitüntetett szerepére, és az ezzel járó felelősségekre is rámutat.

2007-től hazánkban a kontinentális modell erőteljes liberális modellé történő átalakítása zajlott, zajlik le. Ennek következtében a vény nélkül elérhető gyógyszerek egy része már nemcsak gyógyszertárban, és képzett szakemberek segítségével, hanem üzletekből, kellő szakképzetséggel nem rendelkező helyekről is elérhetőek. A gyógyszertárak tulajdonosai között már minden befektető és vállalkozási forma megengedett. Megszűnt a gyógyszertárak létesítésére vonatkozó demográfiai, geográfiai korlátozás. Mindezen átalakulások nagy vitákkal övezve, a szakma és a társadalom véleményének meghallgatása nélkül történtek. Az első évek eredményei pedig azt mutatják, hogy a gyógyszerellátás szakmaisága, minősége komoly károkat szenvedett, olyan átalakulási folyamatok indultak el, melyek a gyógyszerekhez való egyenlő és biztonságos hozzáférést, a szakmai szolgáltatások elérhetőségét veszélyeztetik.

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero