Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


12.4. Gyógyszerészi kompetenciák

Európai szinten látnak napvilágot olyan felmérések, melyek a gyógyszerészeket az egyik legmegbízhatóbb szakembernek ítélik meg, akiknek nemcsak az egészségüggyel kapcsolatos véleményére adnak a betegek. Azonban Európában már az előzőekben ismertetett eltérő közforgalmú gyógyszerészeti modellek mellett, a gyógyszerészek egyes országokban végezhető szakmai tevékenységei között is különbségek vannak. Mindezen speciális tevékenységeket jól fogja egybe a gyógyszerészi gondozás irányába történő elmozdulás. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány, a gyógyszerkiadáshoz, valamint egyes betegség-specifikus gyógyszerészi gondozási programokhoz kapcsolódó gyógyszerészi kompetencia kerül bemutatásra.
A vény nélküli gyógyszerek kategorizálásánál, a gyógyszertárban, vagy gyógyszertáron kívül elérhető kategória mellett, számos országban (pl.: Csehország, Olaszország, Egyesült Királyság) jelent meg, a csak gyógyszerész által kiadható vény nélküli gyógyszerkészítmény kategória. Ennek egy még nagyobb szakmai felelősséget megkívánó területe, az Egyesült Királyságban a megfelelő szakmai képzettséget és vizsgákat letett gyógyszerészeknél, bizonyos termékekre kiterjedő receptírási lehetőség. Ez utóbbinak két formája ismert; az önálló receptíró gyógyszerész, aki bizonyos szakterületeken indikálhat gyógyszeres terápiát. A másik típus a követő receptírás, melyben az orvos kezdeti terápia elrendelését, – adott időközönként, ha a beteg állapota nem kíván változtatást –, a gyógyszerész meghosszabbítja. Ez utóbbi az azonos receptre történő – egyes országokban megengedett –, többszöri gyógyszerkiváltásnak egy speciális formája. Ilyenkor a gyógyszerész felelőssége, hogy a beteg egészségi állapota alapján megítélje, hogy a betegnek a rendelt terápia folytatható, vagy az orvoshoz való irányítással annak módosítása szükséges. Olaszországban történt változások szerint lehetősége van a gyógyszerészeknek arra, hogy sürgős szükség esetén – recept nélkül –, a betegeknek megfelelő orvosi dokumentáció bemutatása esetén, a szükséges gyógyszert kiadják. Franciaország egyre több gyógyszertárában (2009 nyarán – 9000 gyógyszertárban) válnak elérhetővé a beteg belegyezése esetében a megelőző gyógyszerkiváltások adatai, ezáltal tud a gyógyszerész a betegegyüttműködésre, a beteg által szedett gyógyszerekkel kapcsolatos interakciókra, ellenjavallatokra megfelelő szakmai tanácsokat megfogalmazni, esetleges változtatásokat javasolni. Hasonló koncepciók mellett szerveződő program Ausztriában is elindult. Egyre több európai országban működő gyakorlat a gyógyszerészek által nyújtott gyógyszerelés időszakos áttekintését biztosító szolgáltatás (Medication Use Review), melyben a beteg tájékozottságát, együttműködését, mellékhatásokat, interakciókat lehet felmérni, és a szükséges beavatkozásokat kezdeményezni.
A közforgalmú gyógyszerészet átalakulását jellemzi, hogy a gyógyszereléssel kapcsolatos információk, nyomon követés mellett egyre szélesebb körben érhetőek el az egészségügyi állapot felmérésével, az ellátórendszer egyéb elemeihez kapcsolódó szolgáltatások. Így egyre több gyógyszertár kapcsolódik az adott országokban meghirdetett népegészségügyi programokhoz. Ezekben kiemelkedő szerepet vívtak ki az egyes skandináv országok gyógyszerészei. Számos gyógyszertárban válnak elérhetővé az anyagcsere-paraméter ellenőrzések (vércukor, vérnyomás, koleszterinszint mérés stb.). ezáltal lehetőséget nyitva a kockázati faktorokkal élők orvoshoz irányítására, valamint a már diagnosztizált betegek terápiás eredményességének vizsgálatára. Olaszországban induló kezdeményezés, hogy a betegek a gyógyszertárukon keresztül jelentkezhetnek be, kérhetnek időpontot az egészségügyi ellátórendszer más szolgáltatóitól. Egyre több gyógyszertárban indítanak meghatározott betegségekre (diabetes, hypertonia, asthma, metabolikus szindróma stb.) fókuszáló gyógyszerészi gondozási programokat.
 
Összegzés
Európában markánsan két gyógyszerészeti modell, a kontinentális és az angolszász az uralkodó. Megállapítható azonban, hogy az angolszász modellben is az elmúlt években olyan szakmai lépések történtek, melyek a szabályozottabb működés irányába próbálják a rendszert vinni. Ez utóbbi szükségszerűségét támasztja alá az EU bíróságának a gyógyszertár tulajdonlással kapcsolatban hozott ítélete is. Mindezek mellett a gyógyszerészet szakmai fejlődése egyértelműen az alapellátás kiemelt szereplőjévé teszi a gyógyszerészt, integrálja a népegészségügyi feladatokba, melyben a gyógyszerész segíti a beteget a helyes öngyógyítási-öngyógyszerelési döntések meghozatalában, és felelőssé teszi a gyógyszeres terápia eredményességének elérésében. Ugyanakkor látható, hogy ezen szakmai tevékenységi körökben még jelentős különbségek vannak az egyes európai országok között, melyek az elkövetkező években várhatóan közeledni fognak egymáshoz.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave