Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


2.2. Asszírok és babilóniaiak

Az asszírok és babilóniaiak éppúgy, mint a zsidók, egy törzsből, a szemita törzsből származnak. Ősatyjuk, Szem a legenda szerint Noé fia volt.
Mint minden ősnépnél, úgy itt is paporvosok, mágusok gyógyítottak. A gyógyítás már akkor is az asztrológia tudományának szigorú tekintetbevételével történt. Szokás volt az asszíroknál, hogy a betegeket a forgalmas utak mentén kifektették. Ennek az volt a célja, hogy minden, magát alkalmasnak tartó arra járó kipróbálhassa tudományát a betegeken. Előfordult, hogy az orvos, ha a műtét nem sikerült, a betegnek vagy hozzátartozóinak kártérítést fizetett.
Fennmaradt ékírásos táblákról tudjuk, hogy az őslakók már alkalmazták a hidegvízkúrát, és a masszázst is. A régi asszíroknál is voltak gyógyszerkészítők, akik csinálták a kenőcsöket, flastromokat, illatszereket stb. A belsőleges gyógyszereket azonban maguk a mágusok készítették Az asszírok alkalmaztak folyékony „kanalas” gyógyszereket is, ezeket az „egészség vizének” nevezték.
Gyógyszerkincsük egy része állati eredetű anyag: kígyó bőre, kutyaszív, róka vese, medvehús, birkaszív stb. más részük növényi eredetű:
  • lignum cedri, fructus ficus et palmae, lini semen, ol. sesami, folia quercus stb.
 
A babilóniaiak alkalmazták először a tízes számrendszert.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave