Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

2.4. Egyiptom

Egyiptom őslakói a monda szerint Noé másik fiától Chamtól származtak, ezért hamitáknak nevezik őket. A hamita ősvallásban egy orvos istent is tiszteltek, akit a hieroglifák egy íbisz-madár csőrével jelképeznek, mint az egészség képviselőjét, amely szó – farmaki – eredete lehet a későbbi görög farmakon – gyógyszer szónak.

Az orvostudomány a birodalomban nem fejlődhetett ki, mert az emberi test boncolása tilos volt. A lélek halhatatlansága ugyanis csak addig tartott, míg a test és tagjai egyben maradtak. Ennek a célnak a szolgálatában fejlődött ki a halott testének konzerválása. A múmiák preparálását külön papi kaszt végezte, akik a módszert szigorú titokban tartották.

Az ős egyiptomi hullakonzerválás három fázisa a következő:

pácolás: erős sóoldatban történt. Mindjárt a halál beállta után a holttestet betették salétrompácba, melyben több hétig maradt.
aszalás: a következő lépés. A pácolás után a testet néhány hétre kitették a forró egyiptomi napra és ott jól kiszáradt. Ha a halál beálltakor éppen esős évszak volt, akkor addig tartották azt a pácban, amíg meg nem jött a jó idő.
légmentesítés vagy balzsamozás: a szárított hullát pálmaháncsokba takarták, végül balzsamkeverékbe mártott, hosszú vászonpólyákba tekerték.

Az egyiptomiak gyógyszereit és gyógyító eljárásait csak akkor ismertük meg, amikor írásjeleiket meg tudták fejteni.

A hieroglifák megfejtésében óriási jelentőségű volt a Rosette-i kő, melyet a megtalálás helyéről neveztek el. A bazaltkőbe (Kr. e. 196-ból való) három nyelven van belevésve ugyanaz az írás: hieroglifákkal, görögül és ó-egyiptomi demotikus nyelven. A követ Napóleon egyik hadjárata során találták meg, jelenleg a British Museumban őrzik. A francia Jean-François Champollion fejtette meg az egyiptomi írásjeleket.

A gyógyszerként használt anyagok megállapítása azonban gyakran nehéz, mert pap orvosaik szigorú titokban tartották a gyógyszereket, sőt álneveket használtak a kíváncsiskodók ellen. Az egyiptomiak már Kr. e. 144 körül termesztettek mákot és ismerték az ópium kinyerésének módját az éretlen mákgubóból. Az antik világ legismertebb ópiumfajtája a Téba városából származó készítmény volt, melyet rejtjeles elnevezéssel „sal Thebaicum”-nak (tébai só) neveztek.

Az Ebers papirusz rendkívül jelentős feljegyzéseket tartalmaz Egyiptom gyógyászatáról, gyógyszerkészítményekről, alkalmazási módokról és mágikus szövegeket is tartalmaz. A Kr. e. 1550-ben készült papiruszt megtalálójáról, Georg Ebers egyiptológusról nevezték el, aki 1872-ben Tébában vásárolta meg a lipcsei egyetem számára.

Ásványi eredetű anyagaik: antimon, ólom, kréta, réz, arany, kén, cink stb. A gyógyszerészetet természetesen a paporvosok gyakorolták. A gyógyszerkészítők munkájukat templomszerű épületekben végezték, a kész gyógyszereket szekrényekben őrizték. Az állványedények agyagból és üvegből voltak.

Állati eredetű anyagaik: méz, viasz, férgek.

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero