Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE

Kórházak

Az első egészségügyi intézmények, a xenodochiumok, a kórház-szeretetház-öregek menhelyének keverékei voltak. Első híradások: 1080 Olaszország, Toscana.

1283-ban Kairóban hoztak létre ilyeneket.

Már a bibliai időkben, a mózesi törvények előírása szerint, majd Európában, elkülönítették a betegeket, különösen járványok idején.

Az arab világban a karavánszerájokban a fáradt utast megfürdették, pihentették, ruháit kimosták. Ha kellett, gyógyították, mielőtt tovább engedték volna megfigyelésben, karanténban tartották. A hajókat nem engedték be a kikötővárosokba, míg meg nem győződtek arról, nincs-e azokon fertőző beteg. Ezt tette Velence is.

Zágrábban már a 13. században lepratelepeket hoztak létre, 1242-ben Pesten a Margitszigeten kolostor és kórház épült. Később Pozsonyban, Kassán, Selmecbányán, majd a 15. századtól kezdve Magyarország területén sok helyen épül kórház. A kora Árpád-korban az első kolostorokban – Pécsváradon, Pannonhalmán – működött kórház.

Kezdetben az orvosok a papok soraiból kerültek ki, és csak a királyok és egyes főurak számára álltak rendelkezésre. A 12. századtól kezdve eljutottak az országba világi orvosok is, akik többnyire külföldiek voltak. A Zsigmond által létesített egyetemen Óbudán 1389-ben és a Mátyás által 1467-ben Pozsonyban felállított akadémián bizonyosan működtek orvostanárok.

Városi bábák

A képzetlen, de nagy tapasztalattal bíró bábaasszonyokat felváltották a szakképzett városi bábák. Első magyarországi adat: 1383-ban Selmecbányán volt bába. A 14. században Halle, Nürnberg, Regensburg rendes alkalmazottként tartotta őket és fizetést adott, feladataikat írásban lefektették. Az 1745. évi Pozsonyi taxa 7 pontban határozza meg a bábák kötelmeit. A bába mesterség gyakorlását Mária Terézia királynő egyetemi vizsgához kötötte (1770).

Sebészek Intézménye

Eleinte a borbélymesterséggel volt összefüggésben. Először 1330 körül Cseh és Morvaországban hallunk sebészekről. Berlinben udvari sebész is volt, aki köteles volt gyógyítani más betegeket is. A borbélysebészek egy részét a városok alkalmazták és fizették (1440 – Bártfa, 1448 – Pozsony, később Nagyszombat és Kassa).

Fürdők

A gyógyítás legősibb módja a fürdőzés. Hazánk mindig is gazdag volt gyógyító forrásokban, melyeket már a rómaiak is jól ismertek.

Aquincum híres volt fürdőiről. Oklevelek tanúsága szerint a gyógyító szerzetesek az Árpád-házi királyok alatt a kolostorok mellett fürdőházat létesítettek.

Az első nyilvános fürdőt 1005-ben I. István létesítette a pécsváradi xenodochium mellett, melyben négy ápoló és hat fürdőszolga volt. Ásatási anyagban találtak két kőből készített fürdőkádat. A török uralom fellendítette hazánkban a fürdőkultúrát.

Gyógyszertárak kialakulása

Pozsonyban a vatikáni dokumentumok szerint 1310-ben létesült gyógyszertár. Ezt megelőzően 1165-ben Kölnben, majd 1180-ban Montpellierben nyílt gyógyszertár. Valamivel később az arlesi patika nyílt meg, mely arról volt híres, hogy akkor alakult ki az a nézet, hogy a gyógyítást és a gyógyszerkészítést el kell választani egymástól.

A volt Jugoszlávia területén: Zágráb, Korcula területén valószínűleg olasz hatásra létesültek gyógyszertárak. A zágrábi gyógyszerészi rendtartás szövege csekély mértékben tér el a budai jogkönyvben lévőtől és hasonló időben keletkezett.

Városi orvosok intézménye

Az első híradásokat 1292-ből Párizsból, majd Münchenből kapjuk. Zágráb, Korcula, Dubrovnik 1300 körül létesítette a városi orvosok intézményét. Magyarországon Pozsony, Bártfa, Körmöcbánya 1442 körül szintén tartott városi orvost. Az orvosokat gyakran csak járványok idején díjazta a városi tanács.

Az intézmények történetéhez tartozik az állatorvosok megjelenése is. Az állatorvosok elődei a kovácsok voltak, akik az állatok kisebb betegségeit is gyógyították, majd egyre inkább specializálódtak.

1386 körül Selmecbányán már városi állatorvos működik.

Közegészségügyi intézmények

A lakosság egészségének védelmében születtek. Ennek érdekében vízvezetéket építettek, később vágóhidakat létesítettek, majd az élelmiszer-vizsgálat kezdett kifejlődni. 1015-ben Pécsváradon már vízvezetéket építettek. A Budai Törvénykönyv szerint marhavágáskor húsellenőrzés, húsvizsgálat történt, később a húsvizsgálatot a „húslátók”, egyéb élelmiszer ellenőrzését a piacfelügyelők végezték. Pest városi tanácsa a 18. század elején Osterwald Zakariást bízta meg húsbiztosi teendőkkel.

Az 1386-ban Pozsonyban végzett húsvizsgálat, nem elsősorban egészségügyi jellegű volt, hanem esztétikai, mert a rossz minőségű húst a kórházakban, illetve olcsóbb áron hozták forgalomba. A közegészségügyi intézmények kialakulásánál érdekes megvizsgálni, hogy mikor és milyen körülmények között jöttek létre. Amikor az ország gazdasági helyzete jó volt, akkor voltak egészségügyi intézkedések is. Ugyancsak lendítő erővel hatottak a járványok is a közegészségügyi fejlődésre.

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero