Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


4.2. A gyógyszeradagok a gyógyszerkönyvekben

A VII. Magyar Gyógyszerkönyv a hatóanyagok cikkelyei végén feltünteti az adagolással kapcsolatos információkat. A szokásos adag: tájékoztató jellegű.
A keresztjelzéssel ellátott erőshatású szereknél a Gyógyszerkönyv feltünteti a legnagyobb egyszeri (pro dosi) és legnagyobb napi (pro die) adagot. (Ezek a gyógyszerek állványedényének szignatúráján is szerepelnek.)
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv – az Európai Gyógyszerkönyvhöz hasonlóan – dózisokra vonatkozó adatokat nem tartalmaz.
Magisztrális gyógyszerkészítéskor a gyógyszerész köteles a felírt dózist ellenőrizni a beteg életkorának figyelembe vételével! A dózisok ellenőrzésére továbbra is használható a VII. Magyar Gyógyszerkönyv dózistáblázata, amíg a VIII. Gyógyszerkönyv tervezett nemzeti kötete meg nem jelenik, illetve információk az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján is találhatók.
Az általánosan alkalmazott dózisok nem jelentenek kőbe vésett szabályt. Az orvos a beteg általános állapotának, korának, a betegség súlyosságának ismeretében rendelhet az előírt legnagyobb napi vagy egyszeri adagnál nagyobb mennyiséget, de a dózistúllépést a vényen felkiáltójellel és a kézjegyével meg kell erősítenie!
A gyári gyógyszerek esetében is szükséges a gyógyszer kiadásakor a felírt dózis ellenőrzése, melyre az eredeti információt az adott gyógyszer alkalmazási előírása nyújt, természetesen ezen adatokat az expediálást segítő szoftverek is tartalmazzák.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave