Nikolics Mária, Vincze Zoltán, Zelkó Romána (szerk.)

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika


5.1.1.4. Gyógyszerraktárak
A gyógyszertár készleteinek tárolására szolgálnak. A belső közlekedőhöz, vagy ezen keresztül a gyógyszerátvevőhöz kapcsolódnak. A szakszerű raktározás a gyógyszerek minőségének megőrzését szolgálja.
  • Alapanyag-raktár (camera materialis)
  • A laboratóriumból jól megközelíthető, jól szellőző, lehetőleg hűvös helyiség.Gyógyszer-alapanyagok, galenikumok tartalék mennyiségét (kenőcsök, oldatok, porok) tárolják itt. A bútorzat körbefutó polcos szekrényekből áll, berendezési tárgy lehet a könnyen tisztítható munkaasztal, melyen az anyagok betöltése az állványedényekbe, az impleálás végezhető.
  • Hűvös raktár (aquarium)
  • Hűvös helyen tartandó készítmények tárolására szolgál, 8–15 C körüli hőmérséklettel. Ez általában száraz pincehelyiség, hiányában hűtőkamra, vagy légkondícionált helyiség szükséges. Megkülönböztetjük az egyes gyógyszerek tárolásánál előírt hideg hőmérsékletű helyet 2–8 C, mely az esetek jelentős részében hűtőszekrény.
  • Gyári készítmények raktára
  • Ez a legnagyobb raktárterület. Általában az officinához közvetlenül, vagy a belső közlekedőn keresztül kapcsolódik. A törzskönyvezett gyári készítményeket célszerű ABC rendben tárolni.
  • Jól hasznosíthatók a jó helykihasználású, elmozdítható gördülő szekrények. A gyógyszereket minden esetben az alkalmazási előírás szerinti körülmények között kell tárolni.
  • Göngyölegraktár
  • A gyógyszerek kiadására szolgáló üvegek, tégelyek, tubusok, zacskók, dobozok és egyéb göngyölegféleségek tárolására szolgál.
 

Gyógyszerészeti tudománytörténet és propedeutika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave