6.1. A minőség fejlődése a gyógyszerészetben

Gyógyhatású termékeket, majd gyógyszert nagyon régóta fogyaszt az emberiség. Régóta vannak tehát törekvések olyan irányban, hogy azonosságukat, minőségüket előírásokkal kellene biztosítani. A gyógyszerek elkészítésének egységesítésére már a XV. században alkalmaztak „gyógyszerkönyveket”.

Az első gyógyszerkönyvet 1498-ban, Firenzében adták ki (Ricettario Florentino). Az első amerikai gyógyszerkönyv, az USP 1820-ban, az angol BP 1864-ben és a Magyar Gyógyszerkönyv pedig 1871-ben jelent meg.

A gyógyszerkönyvek nem csak recepteket és leírásokat tartalmaztak, hanem az egyes gyógyszer ható- és alapanyagok vizsgálatait és ellenőrzésük módját is.

A gyógyszerek számának és mennyiségének növekedése azonban szükségessé tette egyéb szabályozó és ellenőrző rendszerek bevezetését.

A `60-as évekig a végtermékből vett minták külső megjelenése és analitikai ellenőrzése alapján határozták meg a minőséget (passzív).

A `70-es években bevezetésre került a gyártásközi ellenőrzés (in process control) és a minőség-ellenőrzés. Így a végtermékek mellett megvizsgálták a kiindulási anyagokat és a gyártás részfolyamatait (aktív). Követelmény lett a pontos receptura, a rögzített gyártástechnológia, vizsgálati módszerek és gyártási körülmények pontos meghatározása.

A `70-es évek végére már a minőség biztosítása a cél. A minőségbiztosításnak az is a legfontosabb feladata, hogy a teljes körű helyettesíthetőséget is szolgálja. A Szabvány Műveleti Előírások biztosítják, hogy a munkát gyakorlatilag azonnal át lehet venni. A minőség megítélésének változását az 11. ábra szemlélteti.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1401gytep_474/#m1401gytep_474 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1401gytep_474/#m1401gytep_474)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1401gytep_474/#m1401gytep_474)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

11. ábra. - A minőség értelmezésének fejlődése

 

Tartalomjegyzék

• GYÓGYSZERÉSZETI TUDOMÁNYTÖRTÉNET ÉS PROPEDEUTIKA
• Impresszum
• BEVEZETÉS
• chevron_rightI. rész. Propedeutika
  • chevron_right1. GYÓGYSZERÉSZ KÖTELESSÉGEI
    • 1.1. A gyógyszerész kötelességei hivatása iránt
    • 1.2. A gyógyszerész kötelességei munkatársai iránt
    • 1.3. A gyógyszerész kötelességei a betegekkel és egészségesekkel szemben
    • 1.4. Titoktartási kötelezettség
    • 1.5. Elsősegély-nyújtási kötelezettség
    • 1.6. A gyógyszerész tájékoztatási kötelezettsége
    • 1.7. A gyógyszerész kötelességei önmaga iránt
    • chevron_right1.8. A gyógyszerész szerepe az egészségnevelés területén
      • 1.8.1. A gyógyszertárban
      • 1.8.2. A gyógyszertáron kívül
    • 1.9. A gyógyszerész szerepe társadalmi feladatok végzésében
  • chevron_right2. GYÓGYSZERÉSZETI ALAPFOGALMAK
    • chevron_right2.1. A gyógyszerek csoportosítása eredetük szerint
      • 2.1.1. Ásványi eredetű anyagok
      • 2.1.2. Állati eredetű anyagok
      • 2.1.3. Növényi eredetű anyagok
      • 2.1.4. Szintetikus vegyületek
      • 2.1.5. Félszintetikus termékek
      • 2.1.6. Biokémiai eredetű gyógyszeranyagok
      • 2.1.7. Biológiai gyógyszerek
      • 2.2.1. Nem erős hatású szerek
      • 2.2.2. Erős hatású szerek
    • 2.3. A gyógyszerek felosztása hatástani csoportjuk alapján
    • 2.4. A gyógyszerek felosztása a felhasználási terület alapján
    • chevron_right2.5. A gyógyszerek felosztása az alkalmazás módja alapján
      • 2.5.1. Az emésztőrendszer nyálkahártyáján át felszívódó készítmények
      • 2.5.2. Nem emésztőrendszeri nyálkahártyán át adagolt gyógyszerformák
      • 2.5.3. Parenterális gyógyszerformák
      • 2.5.4. Külsőleges (bőr felületén) alkalmazott készítmények
    • 2.6. A gyógyszerek felosztása az előállítás módja alapján
    • chevron_right2.6.1. Magisztrális gyógyszerek
      • 2.6.2. Ipari előállítású gyógyszerek
  • chevron_right3. GYÓGYSZERFORMÁK
    • 3.1. A gyógyszerforma fogalma
    • 3.2. Folyékony gyógyszerkészítmények
    • 3.3. Félszilárd gyógyszerformák
    • 3.4. Szilárd gyógyszerformák
  • chevron_right4. A GYÓGYSZEREK ADAGOLÁSA, GYÓGYSZERRENDELÉSI FORMÁK
    • 4.1. A dózis fogalma, típusai
    • 4.2. A gyógyszeradagok a gyógyszerkönyvekben
    • 4.3. Meddig gyógyszer – mettől méreg?
    • 4.4. Hatásszélesség és terápiás index
    • 4.5. A gyógyszer sorsa a szervezetben
    • 4.6. Az orvosi vény és típusai
    • 4.7. Az orvosi vény részei
    • chevron_right4.8. Az orvosi vény típusai
      • 4.8.1. Formula magistralis – magisztrális recept
      • 4.8.2. Formula normalis
      • 4.8.3. Formula officinalis
      • 4.8.4. Formula originalis
      • 4.8.5. Formula nosocomialis
      • 4.8.6. Copia = recept másolat
    • 4.9. Orvosi vények és alaki kellékeik
    • 4.10. A vényen található egyéb jelölések
    • 4.11. Helyettesíthetőség
    • 4.12. Kábítószerek és pszichotrop anyagok rendelése és expediálása
  • chevron_right5. GYÓGYSZERTÁRAK
    • chevron_right5.1. A gyógyszertárak típusai és működésük tárgyi feltételei
      • chevron_right5.1.1. Közforgalmú gyógyszertár
        • A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁR MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI FELTÉTELEI
        • A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁR HELYISÉGEI
        • 5.1.1.1. Officina
        • 5.1.1.2. Gyógyszerkészítő (Vényező)
        • 5.1.1.3. Laboratórium
        • 5.1.1.4. Gyógyszerraktárak
        • 5.1.1.5. Gyógyszerátvevő
        • 5.1.1.6. Mosogató
        • 5.1.1.7. Belső közlekedő
        • 5.1.1.8. Iroda, ügyeletes szoba
        • 5.1.1.9. Szociális blokk
      • 5.1.2. Intézeti gyógyszertár
      • 5.1.3. Fiókgyógyszertár
      • 5.1.4. Kézi gyógyszertár
    • chevron_right5.2. A gyógyszertár működésének személyi feltételei
      • chevron_right5.2.1. Gyógyszerész
        • 5.2.1.1. Gyógyszertárvezető
        • 5.2.1.2. Beosztott gyógyszerész
      • 5.2.2. Gyógyszertári asszisztens
      • 5.2.3. Szakképzetlen dolgozók
    • chevron_right5.3. A közforgalmú gyógyszertár munkáinak dokumentálása
      • 5.3.1. Gyógyszervizsgálati napló
      • 5.3.2. Laboratóriumi munkakönyv
      • 5.3.3. Méregkönyv
      • 5.3.4. Kábítószer-nyilvántartás
      • 5.3.5. További nyilvántartások
      • 5.3.6. Leltár
      • Összefoglalás
  • chevron_right6. A MINŐSÉGÜGY GYÓGYSZERÉSZETI VONATKOZÁSAI
    • 6.1. A minőség fejlődése a gyógyszerészetben
    • chevron_right6.2. A minőségbiztosítás gyógyszerészeti vonatkozásai – rendeletben szabályozott minőségbiztosítási szabályok
      • chevron_right6.2.1. Helyes Laboratóriumi Gyakorlat (GLP)
        • 6.2.1.1. A GLP hatásterületei
        • 6.2.1.2. A GLP lényeges elemei
      • 6.2.2. Helyes Klinikai Gyakorlat (GCP = Good Clinical practice)
      • 6.2.3. Helyes Gyártási Gyakorlat (GMP)
      • 6.2.4. A GDP (Good Distribution Practice), avagy a helyes nagykereskedelmi gyakorlat
      • chevron_right6.2.5. Helyes Gyógyszertári Gyakorlat – a gyógyszertári tevékenység mint egészségügyi szolgáltatás minőségének biztosítása
        • 6.2.5.1. A GPP ALAPELEMEI
  • chevron_right7. GYÓGYSZERKUTATÁS
    • 7.1. Bevezetés
    • 7.2. A kutatási-fejlesztési költségek csökkentésére irányuló törekvések
    • chevron_right7.3. A gyógyszerkutatás folyamata
      • chevron_right7.3.1. Preklinikai fejlesztés
        • 7.3.1.1. Kémiai fejlesztés, szintézisút keresés
        • 7.3.1.2. Készítményfejlesztés
        • 7.3.1.2. ANALITIKAI FEJLESZTÉS
        • 7.3.1.3. FARMAKOKINETIKAI VIZSGÁLATOK
        • 7.3.1.4. Biztonsági és toxikológiai vizsgálatok
      • 7.3.2. Klinikai vizsgálatok
    • 7.4. Gyógyszer forgalomba hozatal
  • chevron_right8. AZ EGÉSZSÉGÜGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEI
    • chevron_right8.1. Az Egészségügyi Világszervezet
      • 8.1.1. Az Egészségügyi Világszervezet célja
      • 8.1.2. Az Egészségügyi Világszervezet 6 regionális irodája
    • 8.2. Kábítószer Bizottság
    • 8.3. Nemzetközi Vöröskereszt
    • 8.4. Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség (FIP)
    • 8.5. Gyógyszerészhallgatók Nemzetközi Szövetsége
    • 8.6. Európai Gyógyszerészeti Fórum
    • 8.7. Gyógyszerészeti Tudományok Európai Szövetsége
    • 8.8. Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetsége
    • 8.9. Európai Klinikai Gyógyszerészek Szövetsége
    • 8.10. Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportja
  • chevron_right9. AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS GYÓGYSZERÜGY FONTOSABB HAZAI INTÉZMÉNYEI
    • 9.1. Az Egészségügyi Törvény (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről) néhány fontosabb megállapítása
    • 9.2. Az egészségügyi szolgáltatás feltételei
    • 9.3. Egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés
    • 9.4. Egészségügyi Minisztérium (EüM)
    • chevron_right9.6. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)
      • 9.6.1. Központi szervei
      • 9.6.2. Az ÁNTSZ feladatai és hatásköre
    • 9.7. Országos Egészségbiztosítási Pénztár
    • 9.8. Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI)
    • 9.9. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság
    • 9.10. Magyar Gyógyszerészi Kamara
    • 9.11. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
  • chevron_right10. GYÓGYSZERÉSZET ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY
    • 10.1. Az állategészségügy célja, jelentősége
    • 10.2. Az állatgyógyászati készítmény fogalma
    • 10.3. A magyar állategészségügy története
    • 10.4. Az állategészségügy főbb feladatai
    • 10.5. Az állategészségügy szervezete
    • 10.6. Élelmiszertermelő állatok gyógyszerelése
    • 10.7. Humán és veteriner készítmények összehasonlítása
    • 10.8. Speciális állatgyógyászati gyógyszerformák
    • 10.9. A Formulae Normales Veterinariae IV. (FoNo Vet.)
  • chevron_right11. A GYÓGYSZERTÁRBAN HASZNÁLT SZAKKÖNYVEK, SZAKIRODALOM
    • 11.1. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv
    • 11.2. Szabványos Vényminta Gyűjtemény
    • 11.3. Állatorvosi Szabványos Vényminta Gyűjtemény,
    • 11.4. A gyógyszertárban található szak- és ismeretterjesztő folyóiratok
  • chevron_right12. AZ OFFICINAI GYÓGYSZERÉSZET FEJLŐDÉSÉNEK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI IRÁNYVONALAI
    • 12.1. Közforgalmú gyógyszerészet fejlődése
    • 12.2. Gyógyszerészi gondozás
    • 12.3. Közforgalmú gyógyszerészet nemzetközi modelljei, fejlődési tendenciák
    • 12.4. Gyógyszerészi kompetenciák
• chevron_rightII. rész. TUDOMÁNYTÖRTÉNET
  • chevron_right1. „A GYÓGYSZERÉSZET TÖRTÉNETE” TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE, A GYÓGYSZERÉSZET TÖRTÉNETÉNEK TÁRGYA, KUTATÁSI MÓDSZERTANA
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. A gyógyszerészet története művelésének szervei hazai vonatkozásban
    • 1.3. „A gyógyszerészet története” tárgya
    • 1.4. A gyógyszerészet története szaktudomány feladata
    • 1.5. A gyógyszerészettörténeti tevékenység feltételei
    • 1.6. A gyógyszerészet története művelésének szintjei
  • chevron_right2. A GYÓGYÍTÁS TÖRTÉNETE ÉS ANNAK GYÓGYSZERÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS VONATKOZÁSAI
    • 2.1. Az őskori és ókori gyógyítás
    • 2.2. Asszírok és babilóniaiak
    • 2.3. A zsidók
    • 2.4. Egyiptom
    • 2.5. India
    • 2.6. Kína
    • 2.7. A görög gyógyítás és gyógyszerészet
    • 2.8. Gyógyítás a Római Birodalomban
    • 2.9. Arab orvoslás, koraközépkor orvosi-gyógyszerészi ismerete
    • 2.10. Gyógyítás Magyarországon a honfoglalás korában
    • 2.11. Az alkímia és iatrokémia kialakulása, és fejlődésük
    • 2.12. Anatómiai-morfológiai szemlélet kialakulása
    • 2.13. A bakteriológiai szemlélet kialakulása
    • 2.14. Az élettani funkcionális szemlélet kialakulása
  • 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE
  • 4. A TUDOMÁNYOS ÉS GYAKORLATI GYÓGYSZERÉSZET FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK MAGYARORSZÁGON
  • 5. HÍRNEVES MAGYAR GYÓGYSZERÉSZEK
  • 6. FELHASZNÁLT FORRÁSOK

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 727 3

Az elsőéves gyógyszerészhallgatók több szakmai tárgy oktatása és tanulása mellett először találkoznak egy olyan tárggyal, mely nem egyszerűen egy jól körülhatárolt, és definiálható anyaghalmazt ölel fel, hanem egy szemlélet, az egészségügyi-gyógyszerészi szemlélet kialakulását segíti. Ennek kapcsán olyan ismereteket és tudnivalókat közvetít, amelyek a jó szakmai felkészültségen túl, a gyógyszerészhallgatók számára emberi, etikai tartást, a betegekkel való kapcsolat helyes formáját próbálják megismertetni. A gyógyszerészeti múlt bemutatásával megalapozza a hallgatók hivatásszeretetét, és átfogó ismereteket ad a gyógyszerészi hivatásról. Természetesen ezen ismeretek megszerzése nem lehetséges a félév folyamán, de elindíthat egy olyan folyamatot a hallgatóban, mely az igényes emberi és szakmai kapcsolatok kialakításában egy életre meghatározó lehet. Aki a múltat nem ismeri, a jelent nem értheti, és a jövőt nem építheti. Az emberiség társadalmi fejlődésének megismerése mellett elengedhetetlenül szükséges, hogy minden szakember megismerje saját szakterülete tudományos és gyakorlati fejlődését, múltját. Ez biztos alapot ad tudományos és gyakorlati munkájához, segítséget jelent következtetések levonásában, a jövő tervezésében és építésében. A múlt letisztult modelljei sokszor példaképek lehetnek a feladatok megoldásában. A különböző gyógyszerészi munkakörökben, elsősorban közforgalmú gyógyszertárban eltöltött szakmai gyakorlat fontos része a gyógyszerészképzésnek. A gyógyszerészeti propedeutika mindehhez az alapokat, a már formálódó helyes szakmai etikai szemléletet adja. Reményünk szerint minden gyógyszerészhallgatónál egységes lesz az az alap, amelyre az egyetemi és gyógyszertári oktatók a további évek során szisztematikusan építhetnek, egymás munkáját kiegészítve.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zelko-vincze-nikolics-gyogyszereszeti-tudomanytortenet-es-propedeutika//