Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


6.2.1. A gazdasági tevékenység lényege, piaci és nem piaci erőforrások

A mezőgazdaság – elsősorban a természeti erőforrások hangsúlyos szerepe miatt – különleges helyet foglal el a nemzetgazdasági ágazatok között. Ennek a fenntartható stratégiákban rejlő lehetőségeit ez ideig talán kevéssé használtuk ki.
A természeti erőforrásokkal való kapcsolat a termelési folyamat mindkét (input és output) oldalát tekintve megnyilvánul. A mezőgazdasági termelés – főleg a növénytermesztés – elképzelhetetlen talaj, vizek, a klíma és a domborzat nyújtotta természeti erőforrások felhasználása nélkül. Ugyanakkor a kimeneti oldalon is számos, a természeti erőforrások állapotát befolyásoló hatást eredményez a mezőgazdaság, gondoljunk csak a talajokat, vizeket érő különféle szennyezésekre, vagy az állattenyésztés éghajlatváltozást befolyásoló, korántsem lebecsülhető mértékű hatására. A természeti erőforrások hangsúlyos szerepe a mezőgazdaságnak mint gazdasági (üzleti) tevékenységnek a megítélésében is megnyilvánul. A probléma gyökere voltaképpen a gazdasági tevékenység értelmezésében rejlik. Ezt úgy szoktuk definiálni, mint valamilyen termék-előállító, szolgáltató tevékenységben megnyilvánuló átalakítása az inputoknak outputokká (6.5. ábra).
 
6.5. ábra. A gazdasági tevékenység két oldala
Forrás: saját szerkesztés
 
A cél az, hogy az output oldal pénzben kifejezett értéke magasabb legyen az input oldalénál. Csakhogy – mint láttuk – a mezőgazdaság nem csupán pénzértékkel rendelkező inputokat (ráfordításokat) használ, hanem olyan – főként természeti – erőforrásokat is, melyeknek nincs áruk (csapadék, hőmérséklet, napfény). Emellett sok olyan outputja is van a mezőgazdaságnak, melynek gazdasági értékelése az árak hiánya miatt nem történik meg (pl. talaj termékenységének javulása bizonyos növények termesztésének köszönhetően, vagy a túlzott műtrágya- és növényvédőszer-felhasználás miatt bekövetkező környezetszennyezések). A kérdés az, hogy miképpen lehet – gazdasági tevékenység keretében – a gazdasági szempontokat harmonizálni az árral nem rendelkező – így az ökonómia hatókörén kívül eső – inputokkal és outputokkal.
A megoldás mind az input, mind az output oldalon kínál lehetőségeket és kihívásokat. Előbbi esetében az „ingyenes” természeti erőforrások felhasználási arányait növelő, a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodási stratégiák jelenthetik a megoldást. Az output oldalon pedig olyan környezeti, gazdasági és társadalmi közjavak előállítása (szolgáltatása) jelenhet meg, melyek anyagi ellentételezése – pusztán piaci körülmények között – nem történik meg. A közpénzek – alapvetően a támogatási rendszerek – segítségével azonban a piacok által nem elismert közjavak is rendelkezésünkre állhatnak, amennyiben a közpénzeket a közjavak kifizetésére használjuk fel.
A „piacos” és „nem piacos” tényezők összehangolása persze meglehetősen bonyolult, és pusztán a közgazdaság eszköztára nem is elégséges a megoldáshoz. Új típusú – nevezhetjük akár fenntarthatónak – gazdasági racionalitásra van szükség, mely igyekszik az árakban tükröződő és azokkal nem rendelkező tényezők összhangját megteremteni. Így az egyén boldogulását a közjó szolgálatába tett erőfeszítések is szolgálják.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave