6.3.4. A jelenlegi KAP környezetvédelmi szerepvállalásai („Zöld felépítmény”)

Ahogy az előző fejezet végén láttuk, a KAP belső szerkezetének kialakításában jó ideje markáns törekvésként jelenik meg a környezeti szempontok erősítése. Jóllehet a források korábban tervezett átrendeződése nem történt meg, jelentős előrelépések történtek, melyek együttesen a KAP „zöld felépítményének” a létrehozását eredményezték. Mielőtt ennek részleteit mutatnánk, nézzük meg, hogy tágabb perspektívából mit mutat a jelenlegi KAP. Kezdjük talán a céloknál.

A KAP céljait a különféle reformok alapvetően nem változtatták meg. Jelenleg (a 2021–2027-es költségvetési időszakban) is a fenntarthatóság három pillére (környezet, gazdaság, társadalom) jelenti a fő rendező elvet. A különbség az előző célrendszerhez képest csak annyi, hogy jelenleg nem három, hanem 3x3 = 9 (+1) célt fogalmaztak meg, melyek az alábbiak:

1. Tisztességes bevételek a mezőgazdaságban

2. Ágazat versenyképességének növelése

3. Kiegyensúlyozottabb erőviszonyok az élelmiszerláncban

4. Éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések

5. Természeti erőforrások fenntartható használata

6. Tájak és a biológiai sokféleség megőrzése

7. Generációs megújulás támogatása

8. Vidéki térségek gazdasági élénkítése

9. Élelmiszer-minőség és az egészség védelme

+1 átfogó célkitűzés: tudásátadás, innováció, digitalizáció

 

Ha figyelmesen megnézzük a célokat, akkor láthatjuk, hogy az 1–3 célok a gazdaságra, a 4–6 célok a környezetre, míg a 7–9 célok a társadalomra irányulnak.

Továbbra is a tágabb perspektívánál maradva, a KAP „zöld felépítményének” kialakulására nagy hatással volt az EU „Zöld megállapodás”-a. Az Európai Bizottság 2019. december 11-én jelentette meg „Az európai zöld megállapodás” című közleményét, mely alapvetően Európa klímasemlegességének 2050-re történő elérését szolgálja. Ennek érdekében az alábbi, szakpolitikákat érintő fő célkitűzéseket fogalmazták meg:

1. Az EU 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlatvédelmi törekvéseinek fokozása
2. Az ipar mozgósítása a környezetbarát és körforgásos gazdaság érdekében
3. A fenntartható és intelligens mobilitásra való átállás felgyorsítása
4. Tiszta, megfizethető és biztonságos energiaellátás
5. Az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megóvása és helyreállítása
6. Energia- és erőforrás-hatékony építés és korszerűsítés
7. Szennyezőanyag-mentességi célkitűzés a toxikus anyagoktól mentes környezetért
8. A termelőtől a fogyasztóig: méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer kialakítása

 

Látható, hogy a mezőgazdaság több célkitűzés esetében is érintett (6, 7, 8). Ezek alapján a mezőgazdaság tekintetében a következő konkrét célkitűzések fogalmazódtak meg:

• a növényvédőszer.használat 50%-os csökkentése
• az ökológiai gazdálkodás 25%-os területi arányának elérése
• az antibiotikumhasználat 50%-os csökkentése
• a tápanyagveszteség 50%-kal való csökkentése a műtrágya használat 20%-os csökkentése mellett
• a változatos tájképi elemek 10%-os növelése

 

Ez tehát az a háttér, melyet a jelenlegi költségvetési ciklus tervezésekor minden tagállamnak figyelembe kellett vennie.

A jelenlegi időszak Közös Agrárpolitikájának talán legfontosabb új eleme az, hogy az I. és a II. pillérre vonatkozóan egy közös Stratégia Tervet kellett minden tagállamnak kidolgoznia (korábban csak a II. (vidékfejlesztési) pillérre kellett tervet készíteni). A másik új elem a „zöld” intézkedések markánsabb megjelenése, immáron nemcsak a vidékfejlesztési intézkedések keretében, hanem az I. pilléres közvetlen kifizetésekhez kapcsolódóan is. Ezek alapján alakította ki minden tagállam a saját „zöld felépítmény”-ét, melynek hazai megvalósítását a 6.9. ábrán látható szerkezet jellemzi.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_1455/#m1402agdt3_1455 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_1455/#m1402agdt3_1455)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_1455/#m1402agdt3_1455)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.9. ábra. A magyar KAP Stratégiai Tervnek a helyzetfeltárások és szükségletelemzések alapján elfogadott zöld felépítménye

Forrás: Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve 2023–2027 https://kap.gov.hu/sites/default/files/pdf/1.pdf

 

Nézzük ennek elemeit kicsit részletesebben.

1. szint: Támogatható terület fogalmának bővítése (AÖT) (I–II. pillér)

Itt arról van szó, hogy korábban csak azok a területek kaphattak támogatást, amelyeken mezőgazdasági termelés folyt (ennek nem kellett feltétlenül jövedelmezőnek lennie, de legalább a területek „jó karban” tartása elengedhetetlen volt). Ezek sokszor agroökológiai szempontból értékesek voltak (vizenyős területek, fasorok), melyeket a támogatás elmaradása miatt sok esetben felszámoltak a gazdálkodók. A bővítés lehetővé teszi, hogy ezekre a területekre is kapjanak támogatást a gazdálkodók, művelési kényszer nélkül.

 

2. szint: Megerősített feltételrendszer (kondicionalitás) (I–II. pillér)

A közvetlen (I. pilléres) kifizetések feltétele, hogy a gazdálkodónak meg kell felelnie számos jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek (JFGK) és eleget kell tennie a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára (HMKÁ) vonatkozó elvárásoknak. Ez korábban is létezett, de az új rendszerben részben módosult, részben bővült is, valamint kiterjesztésre került a II. pilléres terület- és állatalapú támogatásokra. A módosítások leginkább az éghajlatváltozással, a talajvédelemmel és talajminőséggel, a biodiverzitással és a tájképpel, valamit a közegészségüggyel és a növény- és állategészségüggyel kapcsolatban történtek.

 

3. szint: Agrár-ökológiai Program (AÖP) (I. pillér)

Ez egy teljesen új elem, korábban nem létezett. Voltaképpen AKG típusú támogatást jelent, de az I. pillérben. Minden tagállamnak kötelező bevezetni, de a gazdálkodók számára önkéntes formában működik. Részleteit később mutatjuk be.

 

4. szint: Emeltszintű agroökológiai átállást segítő beavatkozások (II. pillér)

Ebbe a körbe tartoznak az önkéntes formában működő környezet- és éghajlatvédelmi, valamint egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások (agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások, ökológiai gazdálkodás, mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzése, erdőkörnyezet-védelem). Ezek részleteit is később mutatjuk be. Ezek mellett ebbe a kategóriába tartozik a Natura 2000 területek (gyep és erdő) kompenzációs támogatása is. Ez nem önkéntes, ahogy a Natura területeken betartandó gazdálkodási előírások sem azok. Az előírások betartása miatti többletköltségek ellentételezésére lehet kompenzációs támogatást igényelni (jelenleg csak Natura-2000 gyepterületekre).

 

5. szint: Egyéb környezet- és klímavédelmi beavatkozások (II. pillér)

Ennek a kategóriának két eleme van. Az egyik az ún. agroökológiai nem termelő beruházások köre. Itt egyfelől a földhasználatváltást, illetve az élőhelyek helyreállítását elősegítő, nem a termelést szolgáló beruházások kaphatnak támogatást (pl. méhlegelő kialakítása, gyeptelepítés, füves mezsgye, cserjesáv, ültetvény sorközgyepesítés). Emellett a vízvédelmi célú nem termelő beruházások (vízvisszatartás, vizes élőhelyek létrehozása, parti sáv kialakítása, erózióvédelem) is támogathatók, hasonlóan a környezeti vagy klímavédelmi célú agrár-erdészeti rendszerek telepítéséhez, vagy mezővédő fasorok, fás legelők kialakításához. Egy másik támogatási irányt jelent az agroökológiai földhasználatváltást ösztönző program, melynél egyes nem termelő beruházások keretében létrehozott élőhelyek fenntartását célzó több éves támogatását lehet biztosítani.

 

Ahogy jeleztük, az agroökológiai programot és az agrár-környezetvédelmi programot részletesebb is tárgyaljuk. Előbbit annak újszerűsége miatt, utóbbit pedig azért, mert EU-csatlakozásunk óta szerves részét képezi támogatási rendszerünknek.

 

Agroökológiai program 1

A program a korábbi „zöldítési” támogatások helyett, részben azt továbbfejlesztve működik azzal a különbséggel, hogy míg a zöldítés kötelező eleme volt a közvetlen támogatásoknak, az agroökológiai program önkéntes. A támogatás a feltételek és a választott jó gyakorlatok betartása esetén a mezőgazdasági üzem teljes területére jár hektár alapon. Az egyes jó gyakorlatok különböző – azok környezeti hatásait kifejező – pontértéket kapnak (1 v. 2). A mezőgazdasági üzemen belül minden tényleges hasznosítási módra (szántó, gyep, ültetvény) vonatkozóan legalább 2 pont értékű előírást kell választani. Emellett, hasonlóan az agrár-környezetvédelmi programhoz, itt is kötelező a Gazdálkodási Napló vezetése.

A „Jó gyakorlatok” kiemelt célterületei a talajvédelem (talajtakarás, terménydiverzifikáció, talajmegőrző gazdálkodás, szervesanyagpótlás) és a biodiverzitás védelme (beporzók védelme, nem termelő területek fenntartása, táblaméret korlátozása, állandó gyepek fenntartása üzemi/parcella szinten). A szántóterületekre alkalmazható jó gyakorlatokat a 6.6. táblázat mutatja (hasonló táblázat létezik gyepre és ültetvényekre is).

 

6.6. táblázat. Az agroökológiai program szántó művelési ágra vonatkozó jó gyakorlatai

Gyakorlat	Pontérték	Környezeti előny
Nyári, őszi betakarítású kultúrák után talajtakarás legalább február 28-ig	1	talajok szénmegkötő képessége, védelem az erózió káros hatásaitól, talajnedvesség
Terménydiverzifikáció	1	kevesebb talajzsarolás, bruttó tápanyagmérleg javulása, mérsékeltebb peszticidhasználat
Emelt szintű „EFA” (nem termelő objektumok, másodvetések, N-megkötők aránya 10%)	2	élőhelyek és tájelemek fenntartása, szénmegkötés, erózió elleni védelem
Önkéntes táblaméret-korlátozás: 30 ha	1	mozaikos tájszerkezet, mezőgazdasági élőhelyek javuló biodiverzitása, táji struktúra diverzitása
Méhbarát növényvédelem (szerválasztás)	1	beporzók helyzetének javítása
Karbamid műtrágya kijuttatása esetén azonnali bedolgozás vagy inhibitor alkalmazása	1	ammóniakibocsátás csökken, javul a hatóanyag-hasznosulás
Talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy N-megkötő készítmények alkalmazása	1	talajok szervesanyag-készletének helyreállítása, javuló talajpotenciál és kevesebb ammónia-emisszió
Mikrobiológiai készítmények alkalmazása	2	talajok szervesanyag-készletének helyreállítása, javuló talajpotenciál és talaj-biodiverzitás
Forgatás nélküli művelésmód	2	talajok szénkészletének megőrzése, szántóterületek ÜHG emissziójának csökkentése

Forrás: Magyarország KAP Stratégiai Terve (https://kap.gov.hu/strategies) alapján saját szerkesztés

 

Az AÖP keretében elérhető támogatás hektáronkénti összege évente változhat, mivel azt az országosan jogszerűen igényelt terület nagysága befolyásolja. A támogatás mértékét minden évben a rendelkezésre álló AÖP éves keretösszeg és a támogatásra jogosult hektárok hányadosaként határozzák meg. A támogatási összeg tehát fordított arányban változik az igényelt összes hektár számával, de meghatározott keretek között mozog: nem lehet alacsonyabb 60,64 euró/hektárnál, és nem haladhatja meg a 105 euró/hektárt. A 2023-ban például 71 euró/hektár volt az AÖP-re kifizetett összeg.

 

Agrár-környezetvédelmi program

Az AKG programok célja az, hogy a gazdálkodók önkéntes alapon környezetkímélő művelési módokat alkalmazzanak, ezért cserébe támogatásban részesülnek. Ezek a programok segítik a talaj, a víz, a levegő minőségének védelmét, a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztését. Emellett hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez is.

Az agrár-környezetvédelmi programok Magyarország EU-csatlakozása óta részét képezik az agrártámogatási rendszerünknek (sőt, a csatlakozás előtt 2 éven keresztül kísérleti jelleggel, tisztán hazai forrásból már működött). A jelenlegi (2025-ben induló) program részleteit a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégia Terv alapján, pályázati felhívás formájában tette közzé a programgazda Agrárminisztérium (a felhívás elérhetősége: https://kap.gov.hu/tamogatas/kap-rd19a-1-24 ).

A program megőrizte a korábbi időszakokra jellemző azon jellegét, hogy un. horizontális és zonális célprogramok formájában működik azzal a különbséggel, hogy a célprogramokat jelenleg tematikus előíráscsoportoknak (TECS) hívják. A két fő csoportot az alábbiak jellemzik:

1. A horizontális tematikus előíráscsoportok általában olyan általános célok elérését szolgálják, melyek az ország teljes területén relevánsak, így ezen célprogramok az ország összes támogatásra jogosult területén igénybe vehetők.
2. A zonális tematikus előíráscsoportok minden esetben valamilyen jól meghatározható, egy adott földrajzi helyen jellemző természet- és környezetvédelmi problémát igyekeznek kezelni. A jelenlegi rendszerben a Magas Természeti Értékű Területek természetvédelmi célú célprogramjai tartoznak ide. A jogosult területek a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben is feltüntetésre kerülnek.

 

A jelenlegi program által megfogalmazott tematikus előíráscsoportok a következők:

horizontálisak:

• horizontális szántó
• talajmegújító szántó
• horizontális gyep
• horizontális ültetvény
• horizontális nádas

 

zonálisak:

• NATURA-szántó
• MTÉT túzokvédelmi szántó
• MTÉT madárvédelmi szántó
• MTÉT madárvédelmi szántó
• MTÉT kékvércsevédelmi szántó
• MTÉT élőhelyvédelmi gyep

 

A vállalásokat mindegyik tematikus előíráscsoport alap és választható kategóriák szerint különbözteti meg. Az alábbi felsorolás a horizontális szántó TECS alap vállalásait mutatja be:

1. Vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos.
2. Tilos szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt, kezelt mederiszap, talajjavító mederanyag felhasználása.
3. Akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat elvégzése.
4. Talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási terv készítése talajtani szakértő bevonásával.
5. Szűkített növényvédőszer készítmények alkalmazása.
6. Növényvédelmi előrejelzés alkalmazása.
7. Belvíz, időszakos vízállás vagy vízpótlásból eredő vízborítás levezetése tilos, melynek területe az adott kultúra kiterjedésébe beleszámítható.
8. A kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése és bedolgozása vagy istállótrágya-, vagy biogáz iszap kijuttatása.
9. 12%-nál nagyobb lejtésű táblán a talaj forgatása – beleértve a szervestrágya bedolgozását is – csak a lejtő irányával merőlegesen történhet.
10. 12%-nál nagyobb lejtésű táblán dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka, édesburgonya termesztése tilos.

 

A fenti vállalások teljesítéséért 60 euró hektáronkénti kifizetés jár minden évben. Ezeken kívül még 12 választható vállalást tartalmaz ez a TECS, melyek egy részét a 6.7. táblázat mutatja be.

 

6.7. táblázat. A horizontális szántó TECS választható vállalásai (részlet)

Sorsz.	Vállalás	Kifizetés (euro/ha/év)	Környezeti hozzáadott érték
11.	A vállalással érintett területeken a szálas pillangós takarmánynövény, a zöldugar és a méhlegelő együttes aránya évente legalább 20% legyen, úgy, hogy a zöldugar és/vagy a méhlegelő aránya a vállalással érintett területeken évente elérje legalább az 5%-ot.	87	6
12.	Szálas pillangós takarmánynövények, zöldugar, illetve méhlegelő betakarítása során táblánként kaszálatlan területet kell hagyni 5–10% térmértékben, a tábla szélével érintkezően legalább 6 méter szélességben (csak a 11. előírással együtt választható).	15	4
14.	Szálas pillangós takarmánynövények, zöldugar, illetve méhlegelő betakarítása során legalább 10 cm tarlómagasság meghagyása szükséges (csak a 11. előírással együtt választható).	15	2
18.	Növényvédelmi szakirányító bevonása a gazdálkodásba.	4	1

Forrás: Magyarország KAP Stratégiai Terve (https://kap.gov.hu/strategies) alapján saját szerkesztés

 

A táblázat utolsó oszlopában található számok az egyes vállalások környezeti hozzáadott értékeit mutatják. Ezek relatív, dimenzió nélküli számok, melyek azt a potenciális környezeti hatást fejezik ki, ami az egyes vállalások teljesülése révén várható. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb pozitív hatást tud az adott vállalás gyakorolni a környezetre. A kifizetések ugyanakkor nem ezekkel arányosan alakulnak (a fenti táblázatban is látható, hogy a 12. és a 14. vállaláshoz ugyanakkora kifizetés társul, miközben a 12. vállalással kétszer akkor környezeti hozzáadott értéket lehet produkálni, mint a 14-essel.) Ennek az az oka, hogy a kifizetési összegek számítása során csak a vállalások teljesítésével együtt járó jövedelemváltozást (csökkenést) lehet figyelembe venni, a pozitív extern hatásokat nem. Éppen ez a célja a környezeti hozzáadott értéknek, nevezetesen, forráshiány esetében a magasabb környezeti hozzáadott értéket vállaló gazdálkodókat előnyben lehet részesíteni azáltal, hogy az ezen mutató által rendezett kifizetési listán előrébb kerülnek azokhoz képest, akik csak alacsonyabb környezeti vállalásokat tettek.

1	A program ismertetése a 2023-as, eredeti változat alapján történt, a gyakorlatok és egyéb szabályok eddig minden évben felülvizsgálatra kerültek.

Tartalomjegyzék

• AGRÁRGAZDASÁGTAN III.
• Impresszum
• Ábrák jegyzéke
• Táblázatok jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. rész. Az agrárgazdaság felépítése és működése
  • chevron_right1. Globális és lokális élelmiszer-ellátási láncok
    • chevron_right1.1. Az élelmiszer-ellátási lánc fogalma és főbb jellemzői
      • 1.1.1. Definíciók és megközelítések
      • 1.1.2. Lánc szerkezete: anyag-, információ- és pénzáramlás
      • 1.1.3. Koordináció és integráció az ellátási láncban
    • chevron_right1.2. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői és főbb jellemzői
      • 1.2.1. Input beszállítók
      • 1.2.2. Mezőgazdasági termelők
      • 1.2.3. Élelmiszer-feldolgozók és -gyártók
      • 1.2.4. Logisztikai szolgáltatók
      • 1.2.5. Nagy- és kiskereskedők
      • 1.2.6. Fogyasztók
      • 1.2.7. Kormányzati és szabályozó szereplők
    • chevron_right1.3. Lokális élelmiszer-ellátási láncok
      • 1.3.1. A lokális élelmiszer-ellátási láncok előtérbe kerülése
      • 1.3.2. Rövid élelmiszer-ellátási láncok klasszifikációja
      • 1.3.3. Szereplők és működési modell
      • 1.3.4. Előnyök és kihívások a rövid élelmiszer-ellátási láncokban
    • 1.4. Élelmezésbiztonság és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right1.5. Az élelmiszer-ellátási lánc működtetése
      • 1.5.1. Termelésszervezés és minőségirányítás
      • 1.5.2. Logisztika, hűtőlánc, raktározás
      • 1.5.3. Marketing és márkázás
      • 1.5.4. Kockázatok az ellátási láncban: járványok, visszahívások és élelmiszer-hamisítás
      • 1.5.5. Nyomon követhetőség, tanúsítványok és szabályozások
    • 1.6. Fogyasztói magatartás és élelmiszervásárlás
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right2. Az élelmiszer-termelés ökonómiája
    • chevron_right2.1. A termelési tényezők
      • 2.1.1. Termőföld
      • 2.1.2. Munkaerő
      • 2.1.3. Mezőgazdasági gépek
      • 2.1.4. Tőke
    • 2.2. Mezőgazdasági termelés
    • 2.3. A termelői döntéshozatal folyamata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right3. Élelmiszerpiacok és -árak
    • chevron_right3.1. Élelmiszerpiacok
      • 3.1.1. Az élelmiszerpiacok jellemzői és szereplői
      • chevron_right3.1.2. Nem hagyományos élelmiszerek
        • 3.1.2.1. Ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek
        • 3.1.2.2. Mesterséges hús
      • 3.1.3. Fogyasztói csoportok
    • chevron_right3.2. Élelmiszerárak
      • 3.2.1. Árképzés
      • 3.2.2. A válságok hatása a globális élelmiszerárakra
    • chevron_right3.3. Élelmiszer-infláció
      • 3.3.1. Az élelmiszer-infláció jelensége és alakulása
      • 3.3.2. Esettanulmány: a magas magyar élelmiszer-infláció okai
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right4. Élelmiszer-kereskedelem
    • chevron_right4.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem intézményrendszere
      • 4.1.1. A Kereskedelmi Világszervezet működésének alapelvei
      • 4.1.2. A tárgyalások során kialakult főbb érdekcsoportok
      • 4.1.3. Regionális kereskedelmi megállapodások
      • 4.1.4. A gazdasági és kereskedelmi integrációk típusai
    • chevron_right4.2. Az élelmiszer-kereskedelem környezeti megfontolásai
      • 4.2.1. Az élelmiszer-kereskedelem és a természeti környezet kapcsolata
      • 4.2.2. A kereskedelmi megállapodások és klímaegyezmények kapcsolata
      • 4.2.3. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe a környezeti ügyek szabályozásában
    • chevron_right4.3. Az élelmiszer-kereskedelem helyzete és kilátásai
      • 4.3.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem szerkezete
      • 4.3.2. A magyar agrárgazdaság külkereskedelemének helyzete
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right5. Az élelmiszer-fogyasztás ökonómiája
    • chevron_right5.1. A fogyasztói döntés háttere
      • 5.1.1. A fogyasztói magatartás „inger–válasz” modellje
      • 5.1.2. A fogyasztói magatartást befolyásoló külső tényezők
      • 5.1.3. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vevő jellemzői
      • 5.1.4. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vásárlási döntési folyamat
    • chevron_right5.2. A fogyasztási szerkezet sajátosságai
      • 5.2.1. A hazai fogyasztási szerkezet
      • 5.2.2. Táplálkozási ajánlások és ideális fogyasztási struktúra
    • chevron_right5.3. Az élelmiszer-marketing szerepe a fogyasztói döntésben
      • 5.3.1. A fogyasztói döntéshozatal és az élelmiszer-marketing kapcsolata
      • 5.3.2. Elméleti keretek és viselkedési elméletek az élelmiszer-marketingben
      • 5.3.3. A digitális marketing és a csomagolás befolyásoló hatásai
      • 5.3.4. Marketingtechnikák, hagyományos és modern megközelítések
      • 5.3.5. Etika, félrevezetés és modern piackutatási módszerek
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. rész. Fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban
  • chevron_right6. Fenntarthatóság és agrár-környezetvédelem
    • chevron_right6.1. A fenntarthatóság pillérei
      • 6.1.1. A fenntarthatóság értékelése: az SDG-rendszer és annak mezőgazdasági értelmezése
    • chevron_right6.2. Mezőgazdaság és környezet kapcsolata
      • 6.2.1. A gazdasági tevékenység lényege, piaci és nem piaci erőforrások
      • 6.2.2. A környezetvédelem közgazdasági háttere
    • chevron_right6.3. Környezetvédelem a Közös Agrárpolitikában
      • 6.3.1. A Közös Agrárpolitika rövid történeti áttekintése
      • 6.3.2. A KAP pénzügyi helyzete
      • 6.3.3. A KAP változásainak fő iránya
      • 6.3.4. A jelenlegi KAP környezetvédelmi szerepvállalásai („Zöld felépítmény”)
      • 6.3.5. Az agrártámogatási programok hatásai
    • chevron_right6.4. Szerződéses innovációk az agrár-környezeti támogatások hatásosságának növelésére
      • 6.4.1. Innovatív szerződéses megoldások
      • 6.4.2. Az eredményalapú szerződések kialakulása
      • 6.4.3. Az eredményalapú szerződések fő komponensei
      • 6.4.4. Az alkalmazhatóság feltételei, előnyök és hátrányok
      • chevron_right6.4.5. Az eredményalapú programok jó gyakorlatai
        • 6.4.5.1. A Burren program
        • 6.4.5.2. Az őrségi eredményalapú szerződés kidolgozása és bevezetésének lehetőségei
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right7. Élelmezés- és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right7.1. Az élelmezésbiztonság dimenziói
      • 7.1.1. Elérhetőség
      • 7.1.2. Hozzáférhetőség
      • 7.1.3. Felhasználás
      • 7.1.4. Stabilitás
    • chevron_right7.2. Az élelmezésbiztonság főbb kihívásai
      • 7.2.1. Növekvő népesség és élelmiszer-kereslet
      • 7.2.2. Szegénység és egyenlőtlenség
      • 7.2.3. Geopolitikai konfliktusok és instabilitás
      • 7.2.4. Klímaváltozás és környezeti sokkok
    • chevron_right7.3. Az élelmezésbiztonságot szolgáló szakpolitikák és stratégiák
      • 7.3.1. Nemzeti agrárpolitika és beruházások
      • 7.3.2. A nemzetközi kereskedelem és az élelmezésbiztonság
      • 7.3.3. Szociális biztonsági hálók és élelmiszersegélyezés
      • 7.3.4. Technológiai innováció és mezőgazdasági termelékenység
      • 7.3.5. A fogyasztói oldal szerepe: táplálkozás, tudatosság és élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right7.4. Élelmiszer-biztonság: fogalmak és jelentőség
      • 7.4.1. Az élelmiszer-biztonság közegészségügyi jelentősége
      • 7.4.2. Az élelmiszer-kereskedelem biztonsága
    • chevron_right7.5. Élelmiszer-biztonsági szabályozás és szabványok
      • 7.5.1. Nemzetközi szabványalkotó szervezetek és megállapodások
      • 7.5.2. Országosan működő szabályozások és hatóságok
      • 7.5.3. Ágazati szinten működő szabályozások
      • 7.5.4. Új kihívások az élelmiszer-biztonsági szabályozásban
    • chevron_right7.6. Az élelmiszer-biztonság innovációi és jó gyakorlatai
      • 7.6.1. A nyomon követhetőséget és átláthatóságot szolgáló blokklánc
      • 7.6.2. HACCP és a megelőző élelmiszer-biztonsági irányítás
      • 7.6.3. Csomagolási innovációk a biztonság és az eltarthatóság érdekében
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right8. Élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right8.1. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás jelentősége
      • 8.1.1. Fogalmi keret
    • chevron_right8.2. Hol keletkezik a legtöbb veszteség? – A pazarlás helye az ellátási lánc mentén
      • 8.2.1. Mezőgazdasági termelés
      • 8.2.2. Élelmiszer-feldolgozás
      • 8.2.3. Nagy- és kiskereskedelem
      • 8.2.4. Vendéglátás
      • 8.2.5. Háztartások
    • chevron_right8.3. Tökéletlen, mégis értékes? – A „csúnya” élelmiszerek szerepe a pazarlás csökkentésében
      • 8.3.1. A szuboptimális termékek definíciója és típusai
      • 8.3.2. A fogyasztói döntések és attitűdök szerepe
      • 8.3.3. A kereskedelem szerepe a megoldásban
    • chevron_right8.4. Milyen árat fizetünk a kidobott ételért?
      • 8.4.1. Gazdasági veszteségek
    • chevron_right8.5. Milyen társadalmi és kulturális hatásai vannak az élelmiszer-pazarlásnak?
      • 8.5.1. Étel mint alapvető emberi jog?
      • 8.5.2. Az éhezés paradoxona
    • chevron_right8.6. Mekkora terhet ró a környezetre az élelmiszer-pazarlás? – Ökológiai következmények és erőforrás-használat
      • 8.6.1. Üvegházhatású gázok kibocsátása
      • 8.6.2. Vízfelhasználás
      • 8.6.3. Talaj és földhasználat
      • 8.6.4. Hulladékkezelés és metánkibocsátás
    • chevron_right8.7. Mit tehetünk ellene? – Megoldási lehetőségek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére
      • 8.7.1. Alternatívák és megoldások az ellátási lánc szereplői mentén
      • 8.7.2. Alternatívák és megoldások kormányzati és szakpolitikai oldalról
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Gyakorlati feladatok
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right9. A klímaváltozás hatásai a mezőgazdaságra és az alkalmazkodás eszközei
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Éghajlatváltozás mérséklése
    • chevron_right9.3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
      • 9.3.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozása
      • 9.3.2. Zöld átállás
      • 9.3.3. Elsivatagosodás
      • 9.3.4. Talaj állapota
      • 9.3.5. Vízkészlet-gazdálkodás
      • 9.3.6. Éghajlatváltozással kapcsolatos perek
    • chevron_right9.4. A klímaváltozás regionális különbségei Magyarországon
      • 9.4.1. A klímakitettség indikátorainak regionális alakulása
      • 9.4.2. Az érzékenység és adaptációs képesség területi különbségei
      • 9.4.3. A klímasérülékenység komponenseinek területi mintázata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right10. Fiatal gazdák – generációváltás
    • chevron_right10.1. Statisztikák az elöregedő agrártársadalomról világszerte
      • 10.1.1. USA adatok
      • 10.1.2. Az Európiai Unió a statisztikák tükrében
      • 10.1.3. Magyarországi generációváltás a statisztikák tükrében
      • 10.1.4. A mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó adatok Magyarországon
    • 10.2. A generációváltás akadályai és hajtóerői
    • 10.3. A generációváltás ösztönzése a Közös Agrárpolitikában
    • 10.4. Nemzetközi tapasztalatok a generációváltás támogatásában
    • chevron_right10.5. Intézkedések Magyarországon a generációváltással kapcsolatban
      • 10.5.1. Földvásárlás
      • 10.5.2. Gazdaságátadási törvény
      • 10.5.3. A KAP generációváltással kapcsolatos támogatásai Magyarországon
      • 10.5.3.1. I. pillér
      • 10.5.3.2. II. pillér
    • 10.6. Pályaorientációs tevékenység
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. rész. A fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei
  • chevron_right11. Agrárpolitika
    • chevron_right11.1. Szabályozási eszközök és azok hatása
      • 11.1.1. Az agrárpolitika szabályozási eszközei
      • 11.1.2. A szakpolitikai eszközök hatásai
      • 11.1.3. Nemzetközi és uniós trendek
    • chevron_right11.2. Globális példák (Brazília, EU, India, Kína, USA)
      • 11.2.1. Brazília agrárpolitikája
      • 11.2.2. Az Európai Unió agrárpolitikája
      • 11.2.3. India agrárpolitikája
      • 11.2.4. Kína agrárpolitikája
      • 11.2.5. USA agrárpolitikája
    • chevron_right11.3. Összehasonlító elemzés
      • 11.3.1. Szabályozási filozófiák
      • 11.3.2. Jövedelembiztonság és gazdasági fenntarthatóság
      • 11.3.3. Környezetvédelem és fenntarthatóság
      • 11.3.4. Vidékfejlesztés és szociális dimenziók
      • 11.3.5. Digitális és technológiai eszközök
      • 11.3.6. A vizsgált országok agrárpolitikájának erősségei és gyengeségei
    • 11.4. Jövőbeli kilátások és ajánlások
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right12. Vidékfejlesztés
    • chevron_right12.1. A vidék fogalma és lehatárolása
      • 12.1.1. Fogalmi evolúció
      • 12.1.2. Területi tipológiák vidéklehatárolásai
      • 12.1.3. Urbanizációs trendek – funkcionális térségek
    • chevron_right12.2. A vidék a globális folyamatok sodrásában
      • 12.2.1. Hajtóerők, válságok, átalakulás
      • 12.2.2. A vidéki térségek (fenntartható?) zsugorodása
    • chevron_right12.3. A vidék funkciói és kibővült gazdasági lehetőségei
      • 12.3.1. A vidéki gazdaság multifunkcionalitása és diverzifikációja
      • 12.3.2. A fenntartható gazdaság irányai vidéki kontextusban
      • 12.3.3. Vidéki (gasztro)turizmus
    • chevron_right12.4. A vidékfejlesztés értelmezése és jelentősége: alapfogalmak, elméleti alapvetések, régi és új paradigmák
      • 12.4.1. A vidékfejlesztés definíciós kísérletei
      • 12.4.2 Integrált vidékfejlesztés
      • 12.4.3. Innováció a vidékfejlesztésben
      • 12.4.4. A vidékfejlesztés viszonya más térbeli fejlesztési stratégiákkal
    • chevron_right12.5. Az európai és magyarországi vidékpolitikák
      • 12.5.1. A vidékpolitika mint közpolitika
      • 12.5.2. Európai vidékpolitikák
      • 12.5.3. A vidék szemszögéből
      • 12.5.4. Vidékfejlesztés a gyakorlatban: a LEADER/CLLD megközelítés
      • 12.5.5. Vidéki térségek és vidékpolitikák Magyarországon
      • 12.5.6. Egy perspektivikus irány
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right13. Körforgásos biomassza alapú gazdaság
    • chevron_right13.1. Az EU bioökonómiai stratégiája
      • 13.1.1. Fenntarthatóság és körforgás
      • 13.1.2. Versenyképes és klímasemleges zöldgazdaság
      • 13.1.3. A biomassza alapú gazdaság szerepe
      • 13.1.4. Gazdasági és társadalmi hatások
    • chevron_right13.2. A bioökonómia vagy biomassza alapú gazdaság kihívásai
      • 13.2.1. Körforgásos gazdaság
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right14. Innovációk a mezőgazdaságban
    • chevron_right14.1. Precíziós mezőgazdaság eszközei, beleértve a drónokat
      • 14.1.1. A precíziós mezőgazdaság eszközrendszere
      • 14.1.2. Drónok a precíziós mezőgazdaságban
    • chevron_right14.2. Társadalmi innováció - AKIS
      • 14.2.1. Innováció a gyakorlatban
      • 14.2.2. Mi az AKIS?
      • 14.2.3. A magyar AKIS jellemzése
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightMellékletek
  • 1. számú melléklet
  • 2. számú melléklet
• Tárgymutató
• A könyv szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//