Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

6.4.5.1. A Burren program1

A nyugat-írországi Burren program az egyik első és legismertebb példája az eredményalapú kifizetéseknek, amely elsődlegesen a természetközeli gyepgazdálkodást ösztönzi. 2005-ben indult kísérleti jelleggel egy LIFE pályázat keretében, és 2016-tól fogva a KAP II. pillérébe ágyazottan működik. A Burren Magas Természeti Értékű Terület 720 km2-en terül el, ebből 2019-ben 23 000 hektár vett részt az eredményalapú programban, 328 gazdálkodó önkéntes csatlakozása révén.

A gazdálkodók a Burren program központi irodájával (egy regionális szervezettel) közvetlenül szerződnek 5 éves időszakokra. A csatlakozás teljesen önkéntes; a szerződéskötés során csak az elvárt célkitűzéseket rögzítik, a földhasználat mikéntjéről a gazdálkodó önállóan dönthet (természetesen a jogszabályi kötelezettségeket, pl. nitrát direktívát betartva). A program működésében kiemelt szerepe van a tanácsadóknak, akik segítenek a kiválasztott célkitűzések alapján elkészíteni egy egyszerű, 3 oldalas gazdálkodási tervet, rendszeresen találkoznak a gazdálkodókkal, hogy nyomon kövessék és segítsék a munkájukat, és az eredmények monitorozását is közösen végzik a gazdával.

A Burren program három célterületre irányul: a biodiverzitás, a kulturális örökség és a vízminőség védelmére. Ennek megfelelően összetett indikátorrendszer alapján határozzák meg a célokat és az eredményeket, melyek között élőhely és fajszintű indikátorok, továbbá tájképi elemek (pl. mozaikosság) és fizikai struktúrák (pl. holtfa) is megtalálhatók. A programba bevont területeket 0–10-ig pontozzák, melynek során az alábbi, a gyepterületek egészségét komplexen bemutató kritériumokat súlyozzák: 1) legeltetés intenzitása, 2) avar mennyisége, 3) taposási kár, 4) természetes vízforrások károsodásának mértéke, 5) talajerózió mértéke, 6) cserjésedés aránya, 7) páfrányok jelenléte, 8) lápi fűfajok jelenléte, 9) gyomok jelenléte, 10) ökológiai integritás.

A Burren program hibrid kifizetésként működik: vállalt beavatkozásokért (pl. élőhely helyreállításért) előírás-alapú támogatás jár (az adott beavatkozás költségeinek 25–75 százalékát téríti meg a program), míg a természetvédelmi célkitűzések teljesítéséért eredményalapú kifizetést kapnak a gazdák. Támogatás csak azoknak a gazdálkodóknak jár, akik legalább 5 pontot elérnek a maximális 10-ből, míg 9 pont fölött +25%, 10 pont fölött pedig +50% bónusz kifizetés jár a legjobb területek tulajdonosainak. A kifizetési összeg egyenesen arányos az elért pontszámmal, és fordítottan arányos a gazdaság méretével. Például egy 10-es (legmagasabb pontszámmal) értékelt, több mint 120 hektárral rendelkező gazda hektáronként 23 euró támogatásra számíthat, míg egy 5-ös (a legalacsonyabb, még támogatható pontszámmal) értékelt, kevesebb mint 40 hektárral rendelkező gazda hektáronként 50 eurót kap.

A Burren programot a regionális irodán keresztül egy 10 fős stáb működteti, amely mellett kb. 14 fő tanácsadó segíti a gazdálkodókat. A támogatás a KAP II. pilléréből származik, az iroda munkatársainak költségét az illetékes minisztérium állja, míg rezsiköltségét a helyi természetvédelmi szervezet. A tanácsadókat a gazdálkodók közvetlenül fizetik. Az iroda a program megalkotása és adminisztrációja mellett fontos szerepet vállal a tudástranszferben (pl. gazdatalálkozók, gazdaságlátogatások révén), emellett részt vesz a monitoringban (szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik a gazdálkodókat az éves, tanácsadóval közösen végzett monitoring mellett).

A program 20 éves működése során számos mérhető eredménnyel járt. A program éves szinten átlagosan 2613 euró pluszjövedelemhez juttatja a résztvevő gazdaságokat, és átlagosan 20 regionális munkahelyet tart fenn. Ezen felül hozzájárult a hagyományos tudás megőrzéséhez, a gazdálkodók társadalmi elismertségének növeléséhez, és a vidéki életforma vonzóbbá válásához. A programba bevont területeken nőtt a ritka, védett fajok populációja (pl. orchideafélék), mérhetően javult a vízminőség, és több mint 130 km hagyományos kőkerítést állítottak helyre. A biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások állapotában bekövetkező pozitív változás értékét monetáris módszerekkel 32,8 millió euróra becsülték – a ráfordított támogatási összeggel (12,3 millió euró) összehasonlítva ez csaknem több mint két és félszeres megtérülést jelent.

1	Ez az esetleírás AECOM (2020) alapján készült.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero