Az Őrség gyepes élőhelyeit azonban számos tényező veszélyezteti manapság: a művelés felhagyása és ennek nyomán a gyepek beerdősülése, a klímaváltozás hatására a gyepek kiszáradása, a nagyparcellás, intenzív gazdálkodás következtében kialakuló élőhely-homogenizáció, valamint az idegenhonos inváziós növényfajok terjedése. E veszélyeztető tényezőket felismerve 2002-ben indult egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram – az Őrség Érzékeny Természeti Terület (ÉTT), később Magas Természeti Értékű Terület (MTÉT) – amely előírás-alapú szerződések keretében nyújt kompenzációt a gazdálkodók számára a gyepek megőrzése, a természetkímélő gazdálkodás ösztönzése érdekében. A program több mint 20 éves időszaka alatt a kezdeti lelkesedést a gazdálkodók fokozatos lemorzsolódása váltotta fel – 2023-ban a program mindössze 11 gazdálkodóval, 252 hektáron futott (az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területeket leszámítva). A térség magánkézben lévő gyepterületeinek ez csupán 8%-a, így a gazdálkodásba vont gyepek jelentős részén a természetkímélő gazdálkodásra jelenleg semmilyen ösztönzés nem működik. Az MTÉT népszerűségének csökkenése mögötti okok közül az egyik legfontosabb, hogy egy kis családi gazdaság esetében a gazdálkodók úgy érzik, a támogatás összege nem áll arányban a megnövekedett adminisztrációs terhekkel, illetve az ezek elmulasztásából származó szankciók mértékével. További fontos ok, hogy a gazdák túl merevnek és sok esetben életszerűtlennek tartják az előírásokat, amelyeket nehéz a megváltozott időjáráshoz igazítani. Mindezek alapján az Őrség kiváló kísérleti területnek tűnik az innovatív támogatási formák teszteltelésére.

 

Az eredményalapú támogatás kidolgozása során első lépésként a támogatási konstrukció célját kellett meghatározni. Egy jövőképalkotó műhelymunka során az IMŐ tagjai a mezőgazdasági kultúrák közül a réteket és a gyepeket találták a legfontosabbnak (amit a legnagyobb kiterjedésben szeretnének látni a térségben 20 éves időtávlatban).

A gyepek megőrzését, mint célt, ökológus, botanikus és zoológus szakértőkkel tartott workshopok során pontosították tovább. E folyamatban született meg átfogó célként a fajgazdag, jelenleg is jó állapotú gyepek megőrzése. Szintén szakértők bevonásával határolták le a gyepeket veszélyeztető legfontosabb tényezőket (pl. szárazodás, mozaikosság csökkenése, özönnövények terjedése), amelyek alapján meghatározták a támogatási rendszer általános célkitűzéseit:

Ezt követően a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai külsős szakértők segítségével kidolgoztak egy indikátorrendszert, amit 2021-ben 7, 2022-ben 16 gyepterületen teszteltek, 5 alkalommal gazdákkal, 1 alkalommal laikusokkal közösen. Ezzel párhuzamosan ökológus szakértők részletes biodiverzitás-monitoringot végeztek a kiválasztott területeken. Az indikátorok így összevethetők voltak a tudományos adatokkal, és tesztelhető volt megbízhatóságuk. A tesztelés során a virágos növényekre, az inváziós fajokra, az élőhelyszerkezetre, és a negatív gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó indikátorok megbízhatónak (azaz a biodiverzitás-értékeket jól reprezentálónak, könnyen megfigyelhetőnek, és a gazdálkodási gyakorlat által befolyásolhatónak) bizonyultak, néhány más indikátort (pl. a nappali lepkefajokhoz kapcsolódókat) azonban a mérés nehézségéből fakadóan el kellett vetni. Így alakult ki a monitorozáshoz használható végleges indikátor lista.

Az ötödik lépésben a Nemzeti Park Igazgatóság kollégái kialakítottak egy pontrendszert, amely az indikátorok alapján pontozza 1–100 között, majd három kategóriába sorolja a gyepeket (bronz: 25–49 pont, ezüst 50–79 pont, arany 80–100 pont). A pontrendszer kialakítása során arra törekedtek, hogy a pozitív indikátorfajok arányáért lehessen a legtöbb pontot kapni, mivel ez tükrözi a leginkább a gyep általános ökológiai állapotát és ez az, amelyen elsősorban javítani szeretne a program. Ugyanakkor az indikátorok súlyozása lehetővé teszi, hogy a szerkezeti indikátorok (pl. fás vagy vizes területek megőrzése a gyepterületen), valamint a ritka, védett fajok után járó pluszpontok alapján is lehessen 1-1 kategória között mozogni. Hasonlóképpen, nemkívánatos gazdálkodói gyakorlat (pl. a szénabálák gyepterületen való tárolása) esetén levont pontok súlyos esetben 1 kategóriával leronthatják a gazdálkodói teljesítményt.

Végezetül, a tervezés hatodik lépésében meghatározásra kerültek a három kategóriához tartozó kifizetési összegek. Ehhez agrár-környezetgazdálkodási szakértő segítségével meghatározták a kerülendő, az elfogadható és az ideális gazdálkodási gyakorlatokat, majd megbecsülték az ideális gazdálkodási gyakorlattal járó többletköltségeket (hektáronként közel 120 000 Ft pluszköltség a kerülendő gazdálkodási módszerek költségéhez képest). Ezt az összeget rendelték támogatási összegként a legtöbb pontot elérő, arany fokozatú gyepekhez, a legkevesebb pontot elérő, bronz fokozatú gyepekhez pedig az MTÉT programban is realizálható összeget (80 000 Ft) – így biztosítva, hogy az eredményalapú támogatás pénzügyileg is vonzóbb legyen a gazdálkodók számára a jelenleg elérhető támogatási formákhoz viszonyítva.

 

Az Őrségre kidolgozott eredményalapú támogatás fogadtatása az államigazgatáson belül is pozitív volt. A tervezési folyamat lezárása után szakpolitikai szereplők tesztelték az indikátor-és monitoringrendszert, majd az Agrárminisztériumban a döntéshozók szélesebb körének is bemutatásra került a program. A javaslat azonban egyelőre kísérleti formában sem kapott finanszírozást. A bevezetés egyik hátráltató tényezője a programban foglalt tanácsadói és monitoringrendszer – ezek létrehozása ugyanis erőforrásigényes humán és technológiai erőforrások tekintetében egyaránt. Egy országos szintű program kialakításához – az ahhoz szükséges területi szintű tervezéshez és a szükséges humánerőforrás és technológiai háttér megteremtéséhez – mindenképpen szükséges kisebb léptékben, néhány gazdálkodó részvételével a valóságban is tesztelni a rendszer működtethetőségét. Ennek előkészítése érdekében egy újabb kutatási projekt keretében zajlik a bevezetés feltételeinek vizsgálata, illetve az önbevallásos monitoring megbízhatóságának a tesztelése (Daisy, Horizon Europe, szerződésszám 101181857).