Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

7.2.2. Szegénység és egyenlőtlenség

A szegénység az élelmezésbiztonság hiányának egyik alapvető oka. A szegénységben élő embereknek nincsenek meg az elegendő élelmiszer előállításához vagy megvásárlásához szükséges forrásai. A szegények még a bőség közepette is éhesek maradhatnak. Ezért a gazdasági egyenlőtlenségek – mind az országokon belül, mind az országok között – egyenlőtlenségekhez vezetnek az élelmiszerekhez való hozzáférésben is. Ez a kihívás elsősorban az élelmezésbiztonság hozzáférési pilléréről szól, bár minden dimenzióra hatással lehet.

Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentős előrelépés történt a mélyszegénység csökkentése terén, 2025-ben azonban még mindig közel 700 millió ember él mélyszegénységben, napi 2,15 dollárnál kevesebből (FAO et al., 2024) – sokan közülük a mezőgazdaságtól függő vidéki területeken. Ezek a népességcsoportok gyakran nem engedhetnek meg maguknak elegendő élelmiszert vagy elég tápláló élelmiszert, így krónikusan élelmezési bizonytalanságban élnek. A szegénység azt is korlátozza, hogy az emberek képesek legyenek jobb mezőgazdasági eszközökbe vagy infrastruktúrába beruházni, ami befolyásolhatja az élelmiszerek helyi elérhetőségét. Létezik a szegénységi csapda fogalma is: a rossz táplálkozás rossz egészségi állapothoz és alacsony termelékenységhez vezethet, ami viszont állandósítja a szegénységet, ördögi kört hozva létre.

Számos fejlődő országban a szegénység és az éhezés összefonódik a szélesebb körű fejlesztési kihívásokkal. Például az oktatás hiánya és a magas írástudatlanság állandósíthatja a szegénységet, és korlátozhatja a táplálkozással vagy higiéniával kapcsolatos ismereteket (ami hatással van a felhasználásra). A hitelhez vagy földhöz való korlátozott hozzáférés a kistermelőket a megélhetésen tartja, és képtelenek a termelés növelésére (ami befolyásolja a rendelkezésre állást és a saját hozzáférésüket). A társadalmi egyenlőtlenségek – például a nemi vagy etnikai alapú egyenlőtlenségek – azt jelenthetik, hogy bizonyos csoportok kevésbé férnek hozzá az erőforrásokhoz, és így nagyobb az élelmezési bizonytalanságuk. A nők például sok régióban a mezőgazdasági munkaerő nagy részét teszik ki, de gyakran kevésbé férnek hozzá a földtulajdonhoz, a tanácsadási szolgáltatásokhoz és a hitelhez, ami ronthatja a háztartásaik élelmezésbiztonságát (Kerr, 2023).

A gazdasági növekedés önmagában nem szünteti meg automatikusan az éhezést, ha a növekedés egyenlőtlen. Számos közepes jövedelmű ország nagy mennyiségű élelmiszert termel, sőt élelmiszert exportál, mégis jelentős mértékben tapasztalható alultápláltság és az élelmiszer-biztonság hiánya a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt. Szemléletes mai példa erre az OECD-országok élelmezésbiztonságának hiánya: még a gazdag országokban is a lakosság egy része küzd az élelmiszerhez való hozzáféréssel. Egy friss jelentés szerint az OECD-országok lakosságának legalább 7,5%-a tapasztalt mérsékelten bizonytalan élelmiszer-ellátást 2018–2020 között (Solarin – Gil-Alana, 2025). Ez azt jelzi, hogy még a gazdag társadalmaknak is szükségük van célzott szakpolitikákra annak érdekében, hogy az alacsony jövedelmű háztartások elegendő élelmiszerhez juthassanak.

Az éhezés elleni küzdelem eszközeként a szegénység kezelése széles körű gazdasági és szociális politikákat foglal magában: munkahelyteremtés, jövedelememelés és szociális védelem biztosítása. A szociális biztonsági hálók (amelyekről bővebben a következő alfejezetben lesz szó) közvetlen módon, a legszegényebbek számára erőforrások vagy élelmiszerek átadásával törik meg a szegénység és az éhezés közötti kapcsolatot. Azok az országok, amelyek sikeresen csökkentették az éhezést, mint például Brazília (lásd később), átfogó szegénységellenes programokat hajtottak végre, amelyeket élelmezési beavatkozásokkal kombináltak. Ezzel szemben, amikor gazdasági lassulás vagy recesszió következik be, a legszegényebbeket sújtja a legsúlyosabban, és az élelmezésbiztonsági mutatók gyorsan romlanak. A FAO jelentései szerint a gazdasági lassulás a közelmúltban bekövetkezett élelmezésbiztonsági visszaesések egyik mozgatórugója, gyakran konfliktusokkal és éghajlati sokkokkal együtt (FAO et al., 2024).

Összefoglalva, a szegénység és az egyenlőtlenség továbbra is komoly kihívást jelent az élelmezésbiztonság elérése szempontjából. Ezek határozzák meg, hogy ki engedheti meg magának az élelmiszereket, és ki nem. Az éhezés felszámolására irányuló hatékony megoldásoknak a szegénységet inkluzív gazdasági növekedésen, munkahelyteremtésen és újraelosztó politikák révén kell kezelnie. Az emberek szegénységből való kiemelése előfeltétele annak, hogy mindenki fenntartható módon elérhesse az élelmezésbiztonságot.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero