Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


1.2.1. Input beszállítók

Az élelmiszerlánc elején található input-beszállítók kulcsszerepet töltenek be a termelés fenntarthatóságának és hatékonyságának alakításában. Ide sorolhatók a vetőmag-ellőállítók és -nemesítők, műtrágya- és növényvédőszer-gyártók, takarmánygyártók, mezőgazdasági gépgyártók, hitelezők vagy a technológiaszállítók. Az innováció ezen a területen kiemelten fontos. A precíziós gazdálkodási technológiák, a genetikai előre lépések (pl. szárazságtűrő növényfajták megjelenése), valamint az adatalapú döntéstámogatás rendszerei jelentősen javítják a termelékenységet és csökkentik a környezeti terhelést (Wolfert et al., 2017). Emellett az új típusú inputok (pl. biopeszticidek és mikrobiális talajjavítók) hozzájárulnak az ökológiai fenntarthatóság irányába történő elmozdulásban. Ugyanakkor az input-beszállítók piacát gyakran magas fokú koncentráció jellemzi. Az iparágban néhány, globális nagyvállalat dominál, amelyek vertikálisan integrált módon működnek, hiszen egyszerre előállítási, forgalmazási és tanácsadási tevékenységeket is végeznek. Ez a koncentráció több szempontból is problémás lehet (Altieri, 2009; Howard, 2009; Pingali, 2012; Sheldon, 2017):
  • Függőségi viszony alakulhat ki a kisebb termelők és az inputszállítók között – különösen, ha a termelés során csak bizonyos szabadalmaztatott vetőmagok vagy növényvédő szerek használhatók.
  • A licencfeltételek gyakran szigorúak, korlátozva például a vetőmagok újravetését vagy az alternatív inputok használatát, ami csökkenti a gazdák függetlenségét.
  • A piaci erőfölény hatására az inputok ára magasabb lehet, ami a kis- és közepes méretű gazdaságok számára beszerzési és gazdasági nehézségeket jelenthet.
  • A nagyvállalatok elsősorban a globálisan értékesíthető, nagy volumenben termesztett kultúrákra (pl. kukorica, szója) koncentrálnak, míg a helyi igényekre vagy kisebb jelentőségű növényfajokra kevésbé fejlesztenek új technológiákat, vetőmagokat. Ez hosszú távon csökkentheti az agrárdiverzitást és a helyi alkalmazkodóképességet.
  • Csökkenhet a genetikai sokféleség, mivel a koncentrált piac ösztönzi néhány nagy hozamú fajta elterjedését, ami szűkíti a biodiverzitást, és növeli az ökológiai kockázatokat.
  • Technológiai függőség alakulhat ki, ahol a termelés csak a beszállítóhoz kötött digitális megoldásokkal és szaktudással működtethető, így a gazdák kiszolgáltatottá válhatnak a nagyvállalatoknak.
  • A szabadalmaztatott technológiák alkalmazása fölött a termelők nem rendelkeznek teljes ellenőrzéssel, így sérülhet az agrártermelés feletti autonómiájuk.
 
Mindezek etikai kérdéseket is felvetnek – különösen a fejlődő országokban –, hiszen a gazdák hozzáférése az innovatív technológiákhoz szűkös, a szerződéses feltételek pedig nem mindig átláthatók (Pingali, 2012). Összegzésképpen elmondható, hogy az input-beszállítók létfontosságúak az élelmiszerlánc működésében és hatékonyságának növelésében, ugyanakkor – ahogy bemutatásra került – működésük jelentős társadalmi és gazdasági és etikai kihívásokat is magában rejt.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave