7.2.3. Geopolitikai konfliktusok és instabilitás

A konfliktusok és a politikai instabilitás jelenleg a súlyos élelmiszerválságok vezető okai közé tartoznak a világon. A háború és a polgárháborúk többféle módon is rombolhatják az élelmezésbiztonságot: megzavarhatják az élelmiszer-termelést (a földeket és az állatállományt elhagyhatják vagy megsemmisíthetik), tönkre tehetik az infrastruktúrát (megnehezítve az élelmiszerek szállítását), a lakosság kitelepítését okozhatják (a konfliktusövezetekből menekülő gazdák, vagy a földhöz és munkához nem jutó menekültek), és általában véve összeomlanak tőlük a gazdaság és a piacok (az emberek elveszítik megélhetésüket és nem tudják megfizetni az élelmiszereket, miközben az ellátási láncok összeomlanak). A konfliktusövezetekben az élelmezésbiztonság mind a négy dimenziója sérül – a rendelkezésre állás csökken, a hozzáférés megszűnik, a felhasználás akadozik, mivel az egészségügyi rendszerek összeomlanak, és a stabilitás nyilvánvalóan megrendül.

A világ kijózanító bizonyítékokat látott a konfliktusok éhezésre gyakorolt hatásáról. Az elmúlt években olyan országokban, mint Jemen, Dél-Szudán, Szíria, valamint Nigéria és a Száhel-övezet egyes részei éhínséghez közeli állapotokat tapasztaltak, főként a konfliktusok miatt. A FAO és a Világélelmezési Program rendszeresen figyelmeztet arra, hogy a konfliktusok az akut éhezés legnagyobb okozói (FAO et al., 2024). Egy 2017-es ENSZ-jelentés kiemelte, hogy a világszerte 815 millió krónikusan alultáplált emberből mintegy 489 millióan élnek konfliktus sújtotta országokban – nagyjából 60% (FAO et al., 2017). Ráadásul az öt év alatti alulfejlett gyermekek csaknem háromnegyede konfliktus sújtotta országokban él. Ezek a számadatok jól szemléltetik, hogy a konfliktusok hogyan fordították vissza a fejlődést: az évekig tartó csökkenés után a globális éhezők száma 2015 körül kezdett emelkedni, ami egybeesett az erőszakos konfliktusok és az éghajlati sokkok fellángolásával (7.3. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_1695/#m1402agdt3_1695 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_1695/#m1402agdt3_1695)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_1695/#m1402agdt3_1695)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

7.3. ábra. Az alultápláltak és a konfliktusok száma a világon

Forrás: Saját szerkesztés FAO (2025) és UCDP (2025) adatok alapján.

 

Az aktív háborús övezeteken kívül is hatással lehet az élelmezésbiztonságra a geopolitikai instabilitás (politikai válságok, gyenge kormányzás vagy társadalmi zavargások). Például politikai döntések, blokádok vagy szankciók korlátozhatják az élelmiszerimportot/exportot; az instabilitás visszatarthatja a mezőgazdasági beruházásokat és megzavarhatja a piacokat. Az orosz–ukrán háború világszerte kihatott az élelmezésbiztonságra, mivel Ukrajna és Oroszország jelentős gabona- és műtrágyaexportőrök. A háború 2022-ben az élelmiszer- és üzemanyagárak globális megugrását eredményezte, ami egyes országok számára megfizethetetlenné tette az élelmiszerimportot, és hozzájárult az éhezés fokozódásához az importfüggő régiókban. Így még egy adott országtól távol eső konfliktus is közvetve veszélyeztetheti az adott ország élelmezésbiztonságát a globális áringadozáson keresztül – ez emlékeztet arra, hogy az élelmiszerrendszerek mennyire összekapcsolódnak napjainkban (FAO et al., 2024).

Érdemes megjegyezni, hogy az élelmezésbiztonság hiánya is súlyosbíthatja a konfliktusokat, ördögi kört alkotva: a szűkös erőforrásokért (föld, víz) folytatott verseny vagy az élelmiszerárak emelkedése társadalmi zavargásokhoz vezethet (például a magas kenyérárak hozzájárulhatnak felkelésekhez). Az éhezés kezelése tehát a konfliktusmegelőzés és a béketeremtés eszköze lehet – ezt a koncepciót néha „élelmezésbiztonság a békéért” néven emlegetik (Kerr, 2023).

A konfliktus okozta éhezés enyhítése rendkívül nagy kihívás. Gyakran humanitárius beavatkozásokat igényel, például sürgősségi élelmiszersegély-szállítmányokat, amelyek költségesek, és néha maga a konfliktus is akadályozza őket. Hosszú távon a béke és a jó kormányzás jelenti a végső megoldást. A köztes időszakban az olyan intézkedések, mint a humanitárius folyosók létrehozása, a gazdaságok és piacok védelme a pusztulástól, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek élelemmel és megélhetéssel való támogatása kritikus fontosságúak (Solarin – Gil-Alana, 2025).

Összességében a konfliktusok továbbra is brutális és közvetlen kihívást jelentenek az élelmezésbiztonság számára. Amíg a háborúk és a bizonytalanság a világ különböző részein fennállnak, addig rendkívül nehéz lesz elérni az éhezés megszüntetését. A konfliktus és az éhezés körforgásának megszakítása a béke előmozdításával, egyúttal a háború sújtotta területeken a segélyezés és az élelmezési rendszerek újjáépítése révén humanitárius és fejlesztési szükségszerűség.

Tartalomjegyzék

• AGRÁRGAZDASÁGTAN III.
• Impresszum
• Ábrák jegyzéke
• Táblázatok jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. rész. Az agrárgazdaság felépítése és működése
  • chevron_right1. Globális és lokális élelmiszer-ellátási láncok
    • chevron_right1.1. Az élelmiszer-ellátási lánc fogalma és főbb jellemzői
      • 1.1.1. Definíciók és megközelítések
      • 1.1.2. Lánc szerkezete: anyag-, információ- és pénzáramlás
      • 1.1.3. Koordináció és integráció az ellátási láncban
    • chevron_right1.2. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői és főbb jellemzői
      • 1.2.1. Input beszállítók
      • 1.2.2. Mezőgazdasági termelők
      • 1.2.3. Élelmiszer-feldolgozók és -gyártók
      • 1.2.4. Logisztikai szolgáltatók
      • 1.2.5. Nagy- és kiskereskedők
      • 1.2.6. Fogyasztók
      • 1.2.7. Kormányzati és szabályozó szereplők
    • chevron_right1.3. Lokális élelmiszer-ellátási láncok
      • 1.3.1. A lokális élelmiszer-ellátási láncok előtérbe kerülése
      • 1.3.2. Rövid élelmiszer-ellátási láncok klasszifikációja
      • 1.3.3. Szereplők és működési modell
      • 1.3.4. Előnyök és kihívások a rövid élelmiszer-ellátási láncokban
    • 1.4. Élelmezésbiztonság és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right1.5. Az élelmiszer-ellátási lánc működtetése
      • 1.5.1. Termelésszervezés és minőségirányítás
      • 1.5.2. Logisztika, hűtőlánc, raktározás
      • 1.5.3. Marketing és márkázás
      • 1.5.4. Kockázatok az ellátási láncban: járványok, visszahívások és élelmiszer-hamisítás
      • 1.5.5. Nyomon követhetőség, tanúsítványok és szabályozások
    • 1.6. Fogyasztói magatartás és élelmiszervásárlás
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right2. Az élelmiszer-termelés ökonómiája
    • chevron_right2.1. A termelési tényezők
      • 2.1.1. Termőföld
      • 2.1.2. Munkaerő
      • 2.1.3. Mezőgazdasági gépek
      • 2.1.4. Tőke
    • 2.2. Mezőgazdasági termelés
    • 2.3. A termelői döntéshozatal folyamata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right3. Élelmiszerpiacok és -árak
    • chevron_right3.1. Élelmiszerpiacok
      • 3.1.1. Az élelmiszerpiacok jellemzői és szereplői
      • chevron_right3.1.2. Nem hagyományos élelmiszerek
        • 3.1.2.1. Ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek
        • 3.1.2.2. Mesterséges hús
      • 3.1.3. Fogyasztói csoportok
    • chevron_right3.2. Élelmiszerárak
      • 3.2.1. Árképzés
      • 3.2.2. A válságok hatása a globális élelmiszerárakra
    • chevron_right3.3. Élelmiszer-infláció
      • 3.3.1. Az élelmiszer-infláció jelensége és alakulása
      • 3.3.2. Esettanulmány: a magas magyar élelmiszer-infláció okai
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right4. Élelmiszer-kereskedelem
    • chevron_right4.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem intézményrendszere
      • 4.1.1. A Kereskedelmi Világszervezet működésének alapelvei
      • 4.1.2. A tárgyalások során kialakult főbb érdekcsoportok
      • 4.1.3. Regionális kereskedelmi megállapodások
      • 4.1.4. A gazdasági és kereskedelmi integrációk típusai
    • chevron_right4.2. Az élelmiszer-kereskedelem környezeti megfontolásai
      • 4.2.1. Az élelmiszer-kereskedelem és a természeti környezet kapcsolata
      • 4.2.2. A kereskedelmi megállapodások és klímaegyezmények kapcsolata
      • 4.2.3. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe a környezeti ügyek szabályozásában
    • chevron_right4.3. Az élelmiszer-kereskedelem helyzete és kilátásai
      • 4.3.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem szerkezete
      • 4.3.2. A magyar agrárgazdaság külkereskedelemének helyzete
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right5. Az élelmiszer-fogyasztás ökonómiája
    • chevron_right5.1. A fogyasztói döntés háttere
      • 5.1.1. A fogyasztói magatartás „inger–válasz” modellje
      • 5.1.2. A fogyasztói magatartást befolyásoló külső tényezők
      • 5.1.3. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vevő jellemzői
      • 5.1.4. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vásárlási döntési folyamat
    • chevron_right5.2. A fogyasztási szerkezet sajátosságai
      • 5.2.1. A hazai fogyasztási szerkezet
      • 5.2.2. Táplálkozási ajánlások és ideális fogyasztási struktúra
    • chevron_right5.3. Az élelmiszer-marketing szerepe a fogyasztói döntésben
      • 5.3.1. A fogyasztói döntéshozatal és az élelmiszer-marketing kapcsolata
      • 5.3.2. Elméleti keretek és viselkedési elméletek az élelmiszer-marketingben
      • 5.3.3. A digitális marketing és a csomagolás befolyásoló hatásai
      • 5.3.4. Marketingtechnikák, hagyományos és modern megközelítések
      • 5.3.5. Etika, félrevezetés és modern piackutatási módszerek
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. rész. Fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban
  • chevron_right6. Fenntarthatóság és agrár-környezetvédelem
    • chevron_right6.1. A fenntarthatóság pillérei
      • 6.1.1. A fenntarthatóság értékelése: az SDG-rendszer és annak mezőgazdasági értelmezése
    • chevron_right6.2. Mezőgazdaság és környezet kapcsolata
      • 6.2.1. A gazdasági tevékenység lényege, piaci és nem piaci erőforrások
      • 6.2.2. A környezetvédelem közgazdasági háttere
    • chevron_right6.3. Környezetvédelem a Közös Agrárpolitikában
      • 6.3.1. A Közös Agrárpolitika rövid történeti áttekintése
      • 6.3.2. A KAP pénzügyi helyzete
      • 6.3.3. A KAP változásainak fő iránya
      • 6.3.4. A jelenlegi KAP környezetvédelmi szerepvállalásai („Zöld felépítmény”)
      • 6.3.5. Az agrártámogatási programok hatásai
    • chevron_right6.4. Szerződéses innovációk az agrár-környezeti támogatások hatásosságának növelésére
      • 6.4.1. Innovatív szerződéses megoldások
      • 6.4.2. Az eredményalapú szerződések kialakulása
      • 6.4.3. Az eredményalapú szerződések fő komponensei
      • 6.4.4. Az alkalmazhatóság feltételei, előnyök és hátrányok
      • chevron_right6.4.5. Az eredményalapú programok jó gyakorlatai
        • 6.4.5.1. A Burren program
        • 6.4.5.2. Az őrségi eredményalapú szerződés kidolgozása és bevezetésének lehetőségei
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right7. Élelmezés- és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right7.1. Az élelmezésbiztonság dimenziói
      • 7.1.1. Elérhetőség
      • 7.1.2. Hozzáférhetőség
      • 7.1.3. Felhasználás
      • 7.1.4. Stabilitás
    • chevron_right7.2. Az élelmezésbiztonság főbb kihívásai
      • 7.2.1. Növekvő népesség és élelmiszer-kereslet
      • 7.2.2. Szegénység és egyenlőtlenség
      • 7.2.3. Geopolitikai konfliktusok és instabilitás
      • 7.2.4. Klímaváltozás és környezeti sokkok
    • chevron_right7.3. Az élelmezésbiztonságot szolgáló szakpolitikák és stratégiák
      • 7.3.1. Nemzeti agrárpolitika és beruházások
      • 7.3.2. A nemzetközi kereskedelem és az élelmezésbiztonság
      • 7.3.3. Szociális biztonsági hálók és élelmiszersegélyezés
      • 7.3.4. Technológiai innováció és mezőgazdasági termelékenység
      • 7.3.5. A fogyasztói oldal szerepe: táplálkozás, tudatosság és élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right7.4. Élelmiszer-biztonság: fogalmak és jelentőség
      • 7.4.1. Az élelmiszer-biztonság közegészségügyi jelentősége
      • 7.4.2. Az élelmiszer-kereskedelem biztonsága
    • chevron_right7.5. Élelmiszer-biztonsági szabályozás és szabványok
      • 7.5.1. Nemzetközi szabványalkotó szervezetek és megállapodások
      • 7.5.2. Országosan működő szabályozások és hatóságok
      • 7.5.3. Ágazati szinten működő szabályozások
      • 7.5.4. Új kihívások az élelmiszer-biztonsági szabályozásban
    • chevron_right7.6. Az élelmiszer-biztonság innovációi és jó gyakorlatai
      • 7.6.1. A nyomon követhetőséget és átláthatóságot szolgáló blokklánc
      • 7.6.2. HACCP és a megelőző élelmiszer-biztonsági irányítás
      • 7.6.3. Csomagolási innovációk a biztonság és az eltarthatóság érdekében
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right8. Élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right8.1. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás jelentősége
      • 8.1.1. Fogalmi keret
    • chevron_right8.2. Hol keletkezik a legtöbb veszteség? – A pazarlás helye az ellátási lánc mentén
      • 8.2.1. Mezőgazdasági termelés
      • 8.2.2. Élelmiszer-feldolgozás
      • 8.2.3. Nagy- és kiskereskedelem
      • 8.2.4. Vendéglátás
      • 8.2.5. Háztartások
    • chevron_right8.3. Tökéletlen, mégis értékes? – A „csúnya” élelmiszerek szerepe a pazarlás csökkentésében
      • 8.3.1. A szuboptimális termékek definíciója és típusai
      • 8.3.2. A fogyasztói döntések és attitűdök szerepe
      • 8.3.3. A kereskedelem szerepe a megoldásban
    • chevron_right8.4. Milyen árat fizetünk a kidobott ételért?
      • 8.4.1. Gazdasági veszteségek
    • chevron_right8.5. Milyen társadalmi és kulturális hatásai vannak az élelmiszer-pazarlásnak?
      • 8.5.1. Étel mint alapvető emberi jog?
      • 8.5.2. Az éhezés paradoxona
    • chevron_right8.6. Mekkora terhet ró a környezetre az élelmiszer-pazarlás? – Ökológiai következmények és erőforrás-használat
      • 8.6.1. Üvegházhatású gázok kibocsátása
      • 8.6.2. Vízfelhasználás
      • 8.6.3. Talaj és földhasználat
      • 8.6.4. Hulladékkezelés és metánkibocsátás
    • chevron_right8.7. Mit tehetünk ellene? – Megoldási lehetőségek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére
      • 8.7.1. Alternatívák és megoldások az ellátási lánc szereplői mentén
      • 8.7.2. Alternatívák és megoldások kormányzati és szakpolitikai oldalról
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Gyakorlati feladatok
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right9. A klímaváltozás hatásai a mezőgazdaságra és az alkalmazkodás eszközei
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Éghajlatváltozás mérséklése
    • chevron_right9.3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
      • 9.3.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozása
      • 9.3.2. Zöld átállás
      • 9.3.3. Elsivatagosodás
      • 9.3.4. Talaj állapota
      • 9.3.5. Vízkészlet-gazdálkodás
      • 9.3.6. Éghajlatváltozással kapcsolatos perek
    • chevron_right9.4. A klímaváltozás regionális különbségei Magyarországon
      • 9.4.1. A klímakitettség indikátorainak regionális alakulása
      • 9.4.2. Az érzékenység és adaptációs képesség területi különbségei
      • 9.4.3. A klímasérülékenység komponenseinek területi mintázata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right10. Fiatal gazdák – generációváltás
    • chevron_right10.1. Statisztikák az elöregedő agrártársadalomról világszerte
      • 10.1.1. USA adatok
      • 10.1.2. Az Európiai Unió a statisztikák tükrében
      • 10.1.3. Magyarországi generációváltás a statisztikák tükrében
      • 10.1.4. A mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó adatok Magyarországon
    • 10.2. A generációváltás akadályai és hajtóerői
    • 10.3. A generációváltás ösztönzése a Közös Agrárpolitikában
    • 10.4. Nemzetközi tapasztalatok a generációváltás támogatásában
    • chevron_right10.5. Intézkedések Magyarországon a generációváltással kapcsolatban
      • 10.5.1. Földvásárlás
      • 10.5.2. Gazdaságátadási törvény
      • 10.5.3. A KAP generációváltással kapcsolatos támogatásai Magyarországon
      • 10.5.3.1. I. pillér
      • 10.5.3.2. II. pillér
    • 10.6. Pályaorientációs tevékenység
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. rész. A fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei
  • chevron_right11. Agrárpolitika
    • chevron_right11.1. Szabályozási eszközök és azok hatása
      • 11.1.1. Az agrárpolitika szabályozási eszközei
      • 11.1.2. A szakpolitikai eszközök hatásai
      • 11.1.3. Nemzetközi és uniós trendek
    • chevron_right11.2. Globális példák (Brazília, EU, India, Kína, USA)
      • 11.2.1. Brazília agrárpolitikája
      • 11.2.2. Az Európai Unió agrárpolitikája
      • 11.2.3. India agrárpolitikája
      • 11.2.4. Kína agrárpolitikája
      • 11.2.5. USA agrárpolitikája
    • chevron_right11.3. Összehasonlító elemzés
      • 11.3.1. Szabályozási filozófiák
      • 11.3.2. Jövedelembiztonság és gazdasági fenntarthatóság
      • 11.3.3. Környezetvédelem és fenntarthatóság
      • 11.3.4. Vidékfejlesztés és szociális dimenziók
      • 11.3.5. Digitális és technológiai eszközök
      • 11.3.6. A vizsgált országok agrárpolitikájának erősségei és gyengeségei
    • 11.4. Jövőbeli kilátások és ajánlások
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right12. Vidékfejlesztés
    • chevron_right12.1. A vidék fogalma és lehatárolása
      • 12.1.1. Fogalmi evolúció
      • 12.1.2. Területi tipológiák vidéklehatárolásai
      • 12.1.3. Urbanizációs trendek – funkcionális térségek
    • chevron_right12.2. A vidék a globális folyamatok sodrásában
      • 12.2.1. Hajtóerők, válságok, átalakulás
      • 12.2.2. A vidéki térségek (fenntartható?) zsugorodása
    • chevron_right12.3. A vidék funkciói és kibővült gazdasági lehetőségei
      • 12.3.1. A vidéki gazdaság multifunkcionalitása és diverzifikációja
      • 12.3.2. A fenntartható gazdaság irányai vidéki kontextusban
      • 12.3.3. Vidéki (gasztro)turizmus
    • chevron_right12.4. A vidékfejlesztés értelmezése és jelentősége: alapfogalmak, elméleti alapvetések, régi és új paradigmák
      • 12.4.1. A vidékfejlesztés definíciós kísérletei
      • 12.4.2 Integrált vidékfejlesztés
      • 12.4.3. Innováció a vidékfejlesztésben
      • 12.4.4. A vidékfejlesztés viszonya más térbeli fejlesztési stratégiákkal
    • chevron_right12.5. Az európai és magyarországi vidékpolitikák
      • 12.5.1. A vidékpolitika mint közpolitika
      • 12.5.2. Európai vidékpolitikák
      • 12.5.3. A vidék szemszögéből
      • 12.5.4. Vidékfejlesztés a gyakorlatban: a LEADER/CLLD megközelítés
      • 12.5.5. Vidéki térségek és vidékpolitikák Magyarországon
      • 12.5.6. Egy perspektivikus irány
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right13. Körforgásos biomassza alapú gazdaság
    • chevron_right13.1. Az EU bioökonómiai stratégiája
      • 13.1.1. Fenntarthatóság és körforgás
      • 13.1.2. Versenyképes és klímasemleges zöldgazdaság
      • 13.1.3. A biomassza alapú gazdaság szerepe
      • 13.1.4. Gazdasági és társadalmi hatások
    • chevron_right13.2. A bioökonómia vagy biomassza alapú gazdaság kihívásai
      • 13.2.1. Körforgásos gazdaság
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right14. Innovációk a mezőgazdaságban
    • chevron_right14.1. Precíziós mezőgazdaság eszközei, beleértve a drónokat
      • 14.1.1. A precíziós mezőgazdaság eszközrendszere
      • 14.1.2. Drónok a precíziós mezőgazdaságban
    • chevron_right14.2. Társadalmi innováció - AKIS
      • 14.2.1. Innováció a gyakorlatban
      • 14.2.2. Mi az AKIS?
      • 14.2.3. A magyar AKIS jellemzése
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightMellékletek
  • 1. számú melléklet
  • 2. számú melléklet
• Tárgymutató
• A könyv szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//