Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

7.6.1. A nyomon követhetőséget és átláthatóságot szolgáló blokklánc

Az elmúlt években a blokklánc-technológiát az ellátási lánc irányításában – többek között az agrár-élelmiszeripari ágazatban – a játékszabályok megváltoztatójaként emlegették. A blokklánc lényegében egy decentralizált digitális főkönyv, amely biztonságos és hamisíthatatlan módon rögzíti a tranzakciókat. Az élelmiszer-biztonsággal összefüggésben a blokklánc ígérete a nyomon követhetőség javításában rejlik, vagyis abban, hogy az élelmiszertermékek útját a „farmtól a villáig” gyorsan és megbízhatóan nyomon lehet követni. Hogyan javíthatja a blokklánc az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot? Schmidt és Rodrick (2025) az alábbi dimenziókat emelik ki:

Javított nyomon követés: Szennyeződés vagy járvány esetén minden perc számít a forrás és az érintett terméktételek azonosítása érdekében. A blokklánc képes tárolni a kulcsfontosságú adatokat (gyártási dátumok, tételszámok, feldolgozó létesítményre vonatkozó információk, szállítási adatok stb.) minden egyes élelmiszertermékre vonatkozóan egy „blokkok” alkotta láncban. Mivel a rekordok összekapcsolódnak és nem módosíthatók könnyen, az érdekeltek megbízhatnak az adatokban. Ha mondjuk egy csomag spenót pozitív tesztet mutat egy kórokozóra, egy blokkláncrendszer lehetővé teheti a nyomozó számára, hogy azonnal lássa, melyik gazdaságból származik, milyen más tételeket szedtek le aznap, és azokat hol osztották szét. A visszakeresés ilyen gyorsasága drámaian leszűkítheti a visszahívások körét, így hamarabb megvédhetjük a fogyasztókat, és csökkenthetjük a gazdasági pazarlást az érintett termelők számára.
Átláthatóság a fogyasztók és a vásárlók számára: A blokklánc főkönyvek a láncban részt vevők számára nyitottak lehetnek, így minden szereplő, beleértve a végfogyasztókat is, egy QR-kód beolvasásán keresztül láthatja a termék teljes történetét: a származási gazdaságot, a bio minősítést, a feldolgozási lépéseket, a biztonsági tanúsítványokat, egyszóval mindent. Ez növelheti a fogyasztói bizalmat és segíthet az élelmiszercsalások felderítésében is, hiszen minden egyes törvényes tranzakciót naplóznak, így a láncban nem szereplő kiegészítés (például hamisított termék) a főkönyvben való hiányával tűnne fel.
Gyors visszahívások és értesítések megkönnyítése: A blokklánc segítségével, ha egy csomópontnál problémát észlelnek, a hálózaton keresztül automatikus zászlót lehet kitűzni. Képzeljük el például, hogy egy feldolgozó szennyeződést talál egy tételben; naplózza azt, és azonnal értesítést kap az összes forgalmazó/kiskereskedő, akinél az adott tétel van, hogy vegye le a polcokról. Ez egy „élő” visszahívási rendszerhez hasonlít. Egyes blokkláncalapú platformok intelligens szerződéseket integrálnak, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén előre meghatározott műveleteket indíthatnak el.

Számos nagyvállalat és kiskereskedő kísérleti jelleggel vagy bizonyos termékek esetében már bevezette a blokkláncot. Az IBM Food Trust platformját például a Walmart, a Nestlé és mások is használják. A Walmart a spenót- és salátaszállítóitól megkövetelte, hogy csatlakozzanak egy blokkláncrendszerhez, miután a levélzöldségekhez kapcsolódó súlyos E. coli járvány idején a hagyományos nyomon követhetőséggel küzdöttek. Az eredmény az volt, hogy a Walmart kísérletei szerint a korábban egy hetet igénybe vevő nyomon követés másodpercek alatt elvégezhető. Egy másik esetben egy tonhalellátási lánc kísérleti projektje a blokkláncot használta a halak nyomon követésére az indonéziai hajóktól a végső piacig, biztosítva, hogy a láncba ne kerüljön törvénytelenül vagy illegálisan kifogott hal, ellenőrizve a kezelési feltételeket (Schmidt – Rodrick, 2025).

A blokklánc ugyanakkor nem csodaszer, sikere a bevitt adatok minőségétől függ. Ha valaki hamis adatokat ad be, a blokklánc hűen megőrzi a hibás adatokat. Ezért gyakran más technológiákkal (érzékelőkkel, a hőmérsékletet automatikusan rögzítő eszközökkel) és ellenőrzésekkel kell kombinálni a megbízhatóság érdekében. Az iparági bevezetés továbbá beruházást igényel a digitális infrastruktúrába és képzésbe, ami akadály lehet, különösen a kistermelők számára, hacsak nem biztosítanak egyszerűsített interfészeket számukra. A különböző blokkláncrendszerek közötti átjárhatóság szintén aggodalomra ad okot, hiszen több platform megjelenése esetén univerzális szabványokra lehet szükség. Emellett természetesen szükséges a megfelelő jogi környezet megteremtése is.

Összességében a blokklánc-technológia a nyomon követhetőség, az átláthatóság és a bizalom fokozásával modern módot kínál az élelmiszer-biztonság és az integritás megerősítésére. Azáltal, hogy minden érdekelt fél számára lehetővé teszi, hogy „lássa” egy élelmiszertermék történetét, és a nyilvántartásokat hamisításállóvá teszi, nagymértékben felgyorsíthatja a szennyezésre adott válaszlépéseket, és elrettentheti a csaló gyakorlatokat. A kísérleti projektek első eredményei ígéretesek. Ahogy a technológia érik és egyre felhasználóbarátabbá válik, várhatóan szélesebb körű bevezetésre számíthatunk, különösen a nagy kockázatú élelmiszerek vagy az összetett ellátási láncú élelmiszerek esetében.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero