Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


1.2.3. Élelmiszer-feldolgozók és -gyártók

Az élelmiszer-ellátási lánc következő szereplői az élelmiszer-feldolgozók és -gyártók, akik a mezőgazdasági nyersanyagokból fogyasztásra kész, piacképes termékeket állítanak elő. Munkájuk a termékek fizikai átalakítása mellett minőségbiztosítási, élelmiszer-biztonsági és a fogyasztói igényekhez való igazodási feladatokat is magában foglal (Wood et al., 2021). Meg kell különböztetni egymástól élelmiszer-feldolgozást és -gyártást (Pullman – Wu, 2021), amelyet az 1.2. táblázat is szemléltet. Az élelmiszer-feldolgozás elsődlegesen a nyers mezőgazdasági termékek átalakítását jelenti olyan formában, hogy azok közvetlen fogyasztásra alkalmassá váljanak vagy hosszabb ideig eltarthatók legyenek. A feldolgozás célja gyakran az élelmiszer-biztonság növelése, a tápérték megőrzése vagy az eltarthatóság meghosszabbítása (Fellows, 2022; Havelaar et al., 2015). Elsődleges élelmiszer-feldolgozók például:
  • Zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemek, melyek az amúgy gyorsan romló termékeket hosszabb ideig való tárolásra készítik elő, fizikai (pl. hőkezelés, fagyasztás) vagy kémiai (pl. tartósítószerekkel való tartósítás) kezeléssel.
  • Tejüzemek, amelyek a nyers tejet pasztörizálják, csomagolják vagy sajt- és joghurttermékekké dolgozzák fel.
  • Vágóhidak, ahol az állati eredetű nyersanyagokat feldolgozzák, és hús-, illetve húskészítményeket állítanak elő.
  • Malmok, ahol a gabonát lisztté őrlik, amely alapanyagként szolgál a további feldolgozáshoz (vagy közvetlen elfogyasztáshoz).
 
A továbbfeldolgozott (vagy másodlagos) élelmiszer-gyártás ennél egy összetettebb folyamatot és fogalmat takar, amely már feldolgozott alapanyagokból készít komplex(ebb), több összetevőt tartalmazó termékeket. A gyártás során az élelmiszerek jellemzően nemcsak tartósítást elősegítő folyamatokon esnek át, hanem specifikus fogyasztói igényekre is szabják őket; például ízvilág, tápérték, funkcionális összetevők vagy kényelmi szempontok alapján (Augustin et al., 2016). Élelmiszer-gyártók például:
  • Készételgyártók, akik fagyasztott vagy hűtött, azonnal fogyasztható ételeket állítanak elő.
  • Pékárugyárak, amelyek kenyereket, péksüteményeket, tartós pékárukat állítanak elő.
  • Snack- és üdítőital-gyártók, akik feldolgozott alapanyagokból különböző ízesített, csomagolt, palackozott termékeket gyártanak.
 
Az élelmiszer-gyártás kiemelten nagy hangsúlyt helyez az innovációra, a termékfejlesztésre és a fogyasztói trendek (pl. egészségtudatos táplálkozás, vegán termékek, kényelmi termékek) követésére. A szereplők számára a csomagolás, a markeing és az eltarthatósági technológiák szintén meghatározó szerepet játszanak a piaci sikerben (Wood et al., 2021).
 
1.2. táblázat. Az élelmiszer-feldolgozás és -gyártás fő különbségei
Élelmiszer-feldolgozás
Jellemző
Élelmiszer-gyártás
Nyers mezőgazdasági termékek
Alapanyag
Feldolgozott alapanyagok
Fogyaszthatóvá, biztonságossá tenni
Cél
Késztermékek előállítása, piaci igények kielégítése
Higiénia, eltarthatóság, alapvető minőség
Fókusz
Funkcionalitás, innováció, fogyasztói preferenciák
Alapfeldolgozó technológiák
Technológiai komplexitás
Összetett gyártási folyamatok, fejlett csomagolás
Tejpasztörizálás, húsfeldolgozás, gabonaőrlés
Példák
Készételek, péksütemények, snackek gyártása
Forrás: Saját szerkesztés Fellows (2022) és Pullman – Wu (2021) alapján
 
Mind az élelmiszer-feldolgozóknak, mind a -gyártóknak egyre szigorodó fogyasztói – amelyek gyakran szabályozási oldalról származtathatók – elvárásoknak kell megfelelniük. Ezek közé sorolható az egészségesebb összetevők iránti igény, az allergénmentes termékek fejlesztése, az átlátható eredetmegjelölés vagy a fenntartható csomagolási megoldások alkalmazása (Aschemann-Witzel et al., 2019). Ezek a trendek folyamatos fejlesztésre, innovációra és a termelési folyamatok rugalmasságának növelésére ösztönzik a szektort. Továbbá, az élelmiszerlánc szereplői számára kötelező érvényűek a nemzetközi és helyi szabványok (pl. ISO 22000 élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer előírásai), valamint az Európai Unió által meghatározott élelmiszer-higiéniai és nyomon követési rendeletek (lásd például Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete, 2002).

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave