Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


8.1. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás jelentősége

Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás világszerte súlyos és egyre növekvő problémát jelent, amely nemcsak az élelmiszer és a kapcsolódó nyersanyagok elvesztését foglalja magában, hanem káros hatással van a környezetre, az emberi életminőségre és a globális gazdaságra is (Godfray et al., 2010; Reich et al., 2021). Az el nem fogyasztott élelmiszerek előállítása, csomagolása és szállítása jelentős energia- és erőforrás-felhasználással jár, így a pazarlás közvetve hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, a vízkészletek kimerítéséhez és a földhasználat hatékonyságának romlásához is. Az élelmiszer-pazarlás az ellátási lánc teljes hosszában jelen van – a nyersanyag-termeléstől kezdve az élelmiszeriparon, logisztikán és kiskereskedelmen át egészen a háztartásokig és a végső fogyasztókig.
A pazarlás okai sokrétűek (Aschemann-Witzel et al., 2015; De Moraes et al., 2020). A háztartásokban gyakori, hogy az élelmiszerek nem megfelelő tárolása, a túlzott vásárlás, vagy a „minőségét megőrzi” és „fogyasztható” jelölések félreértelmezése miatt kerülnek termékek a szemétbe. A vendéglátásban és az élelmiszer-kiskereskedelemben az esztétikai elvárások, a készletkezelési hibák vagy az előrejelzések pontatlansága okozhatja a veszteségeket. A mezőgazdasági termelésben pedig a túltermelés, piaci hozzáférés hiánya vagy a betakarítás gazdaságtalansága miatt hagyják el a terményeket a földeken.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint világszerte több mint 1 milliárd tonna élelmiszer vész kárba, miközben több mint 710 és 760 millió közé tehető az éhezők száma (FAO et al., 2024). Ez nemcsak a mezőgazdasági termelés során felhasznált víz, energia és munkaerő pazarlását jelenti, hanem hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához is, miközben emberek milliói éheznek. Ez az ellentmondásos helyzet arra készteti a világot, hogy újragondolja az élelmiszerhez való viszonyát, valamint átalakítsa a jelenlegi fogyasztási mintákat egy fenntarthatóbb jövő érdekében.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave