Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


1.2.4. Logisztikai szolgáltatók

A logisztikai szolgáltatók (LSP-k, logistics service providers) az anyag- és információáramlás hatékony lebonyolításához járulnak hozzá. A logisztikai tevékenységek kiszervezésének terjedése jelentős strukturális átalakulásokat eredményezett az ipari és kereskedelmi vállalatok, illetve a lokális és globális ellátási láncok működésében (Lai et al., 2004). A logisztikai szolgáltatók lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy az alaptevékenységre – legyen az például gyártás vagy feldolgozás – összpontosítsanak, miközben külső szereplőkre bízzák a logisztikai folyamatok egyes elemeit.
A szakirodalom a logisztikai szolgáltatókat elsősorban a szolgáltatási szintjük alapján kategorizálja (Christopher, 2022; Marasco, 2008; Win, 2008) (1.3. táblázat). Az alaptípus az ún. 3PL (Third-Party Logistics) szolgáltató, amely nem csupán fizikai áruszállítást, hanem komplex logisztikai megoldásokat kínál. Ide sorolhatjuk a raktározást, készletkezelést, fuvarszervezést és vámszolgáltatásokat. A fejlettebb szolgáltatási szintet képviselik a 4PL (Fourth-Party Logistics) szolgáltatók, akik integrátori szerepet töltenek be, vagyis különböző 3PL partnerek szolgáltatásait koordinálják és optimalizálják. Ők gyakran informatikai megoldásokat, stratégiai tanácsadást és logisztikai hálózattervezést is biztosítanak (Win, 2008). A legmagasabb szintű kiszervezési forma az 5PL, amely teljes end-to-end e-logisztikai platformokat üzemeltet, főként e-kereskedelmi környezetben (Christopher, 2016).
 
1.3. táblázat. A logisztikai szolgáltatók típusai
Szint
Rövidítés
Funkciók
Alapszint
1PL, 2PL
Egyszerű fuvarozás, raktározás
Középszint
3PL
Integrált logisztikai szolgáltatás
Haladó szint
4PL
Teljes ellátásilánc-menedzsment
Digitális szint
5PL
E-logisztikai platformok kezelése
Forrás: Saját szerkesztés
 
A logisztikai szolgáltatók jelentős hatást gyakorolnak a lánc szereplőinek gazdasági versenyképességére. A magas színvonalú logisztikai szolgáltatás hozzájárul a tranzakciós költségek csökkentéséhez, a piacokhoz való gyorsabb hozzáféréshez, illetve általánosságban a szervezetek rugalmasságának működéséhez és növeléséhez (Wallenburg et al., 2011). A digitalizáció és a mesterséges intelligencia előretörése különösen nagy hatással van a logisztikai szektorra. A valós idejű nyomon követés, mesterséges intelligencia alapú útvonal-optimalizálás és prediktív elemzések révén a szolgáltatók új szintre emelhetik az ügyfélélményt (Hofmann – Osterwalder, 2017). A sikeres logisztikai együttműködések alapja a bizalom, a transzparens kommunikáció és a hosszú távú partnerség. Az LSP-k és megbízóik közötti stratégiai együttműködések pozitív hatással vannak az ellátási lánc teljesítményére (Selviaridis – Spring, 2007). Emellett napjainkban a környezeti fenntarthatóság is egyre inkább fókuszba kerül. A zöldlogisztikai szolgáltatások (pl: alacsony szén-dioxid-kibocsátást szállítást biztosító vállalatok) kínálata jelentős versenyelőnyt jelenthet a piacon (McKinnon et al., 2015).

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave