Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

8.3. Tökéletlen, mégis értékes? – A „csúnya” élelmiszerek szerepe a pazarlás csökkentésében

Az élelmiszer-pazarlás problémájának egyik kulcsa az ellátási lánc minden egyes szereplőjét érinti, ami nem más, mint a kereskedelmi és fogyasztói esztétikai elvárásokhoz való túlzott alkalmazkodás. A modern élelmiszerláncban nemcsak az számít, hogy egy termék friss, tápláló és biztonságos legyen, hanem az is tényezőként jelenik meg, hogy mennyire „szép” vagy „piacképes” küllemű. Ennek következtében évente hatalmas mennyiségben kerülnek megsemmisítésre főként olyan gyümölcsök, zöldségek – de húsfélék vagy egyéb termékek is –, amelyek csupán küllemükben térnek el a megszokott szabványoktól, miközben tápértékük, ízük és minőségük nem kifogásolható (de Hooge et al., 2018).

Ezeket az élelmiszereket gyakran „csúnyának”, „tökéletlennek” vagy szaknyelven szuboptimálisnak nevezik (de Hooge et al., 2018; de Hooge et al., 2019; Yuan et al., 2019). Ilyen lehet például a görbe uborka, az apró almák vagy az aszimmetrikus paprika. Ezek a termékek a feldolgozóipar és kereskedelem szigorú minőségi követelményei miatt gyakran már a termelés szintjén szelektálásra kerülnek, és soha nem jutnak el a fogyasztókhoz. Pedig ezeknek az élelmiszereknek helyük lenne a piacon; sőt, egyre több országban indulnak sikeres kezdeményezések a csúnya termékek értékesítésére, népszerűsítésére és normalizálására (Aschemann-Witzel et al., 2016). A 2. melléklet részletes áttekintést ad a „csúnya” élelmiszerek szerepéről az élelmiszerrendszerben: milyen típusai vannak, miért utasítják el őket az ellátási lánc szereplői, milyen lehetőségek rejlenek bennük, és hogyan segíthetnek a pazarlás mérséklésében.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero