Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

8.3.2. A fogyasztói döntések és attitűdök szerepe

A szuboptimális élelmiszerek piaci elutasítása mögött gyakran nem technikai vagy minőségi problémák állnak, hanem a fogyasztói attitűdök és vásárlási döntések, amelyekben a vizualitás kiemelt szerepet kap. A modern élelmiszerláncban a „jól kinéző” élelmiszer a frissesség, a higiénia és a minőség szimbólumává vált. Vásárlás közben sok fogyasztó automatikusan azt a terméket választja, amely külsőre leginkább megfelel ezeknek az elvárásoknak, míg a görbe, foltos vagy szokatlan külsejű termékek gyakran visszamaradnak. Ez a vizuális alapon történő döntéshozatal nem feltétlenül tudatos, de jelentős hatással van a kereskedelmi gyakorlatra és ezáltal az élelmiszer-pazarlásra. Az esztétikailag tökéletlen termékek iránti alacsony kereslet miatt a kereskedelmi láncok hajlamosak ezeket ki sem helyezni a polcokra. Sőt, ezek az élelmiszerek már a boltba sem jutnak el annak ellenére, hogy minden más szempontból teljesértékűek lennének.

Ugyanakkor kutatások azt is kimutatták (Aschemann-Witzel et al., 2015; Aschemann-Witzel et al., 2016; de Hooge et al., 2017), hogy a fogyasztói attitűdök formálhatók, és megfelelő környezetben, tájékoztatás és motiváció mellett sokkal nyitottabbá válhatunk a szuboptimális termékek iránt. Három tényező különösen nagy hatással van a fogyasztók vásárlási hajlandóságára: a megfelelő edukáció, a pozitív kommunikációs kampányok és az árkedvezmény. Ha a fogyasztó tisztában van azzal, hogy a „csúnya” termék ugyanolyan egészséges és biztonságos, mint esztétikus társai, és ezt árban is érzékeli, sokkal nagyobb eséllyel választja a szuboptimális terméket. Emellett a közösségi média és az influenszerek szerepe is jelentős lehet abban, hogy a „tökéletlen, mégis értékes” élelmiszerek elfogadottabbá váljanak.

A fogyasztói magatartás tehát kettős szerepet játszik: egyfelől a pazarlás egyik mozgatórugója, másfelől viszont a megoldás kulcsa is lehet. Ha sikerül társadalmilag elfogadottá tenni a szuboptimális élelmiszerek vásárlását, azzal nemcsak az élelmiszer-ellátási lánc szereplői nyernek, hanem a környezetünk is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero