Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

8.4. Milyen árat fizetünk a kidobott ételért?

Az élelmiszer-pazarlásnak vannak gazdasági, pénzben kifejezhető költségei. Világszerte évente mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe – ez az összes megtermelt élelmiszer közel egyharmada. Ennek pénzben kifejezhető értéke több mint 900 milliárd amerikai dollárra tehető. Ez a szám önmagában is döbbenetes, de különösen súlyos, ha figyelembe vesszük, hogy a világon közel 730 millió ember szenved krónikus éhezésben (FAO et al., 2024).

Ez a kettősség – a pazarlás és az éhezés párhuzamos létezése – az élelmiszerrendszer mélyen strukturális igazságtalanságaira világít rá. Miközben a fejlett világban tömegével semmisítenek meg fogyasztható élelmiszereket, a fejlődő régiókban milliók nem jutnak elegendő és/vagy tápláló ételhez. Ez nem csupán erkölcsi kérdés, hanem gazdasági és politikai kihívás is: egy olyan globális rendszer működik így, amelyben az erőforrásokat nem az igények mentén osztják el, hanem a profit maximalizálása és a piaci logika vezérli az elosztást. Az élelmiszer megtermelése komoly költségekkel jár – földhasználat, vízfelhasználás, energia, műtrágya, emberi munkaerő és logisztika mind hozzájárulnak egy-egy termék végső értékéhez (De Menna et al., 2018; Liu et al., 2013; Pretty, et al., 2005). Amikor ezeket az élelmiszereket el sem fogyasztjuk, nemcsak a termék megy kárba, hanem minden, ami az előállításához szükséges volt. Egy darab marhahús vagy egy narancs mögött sokszor napok, hetek, sőt hónapok munkája és ezáltal felhasznált erőforrása áll. A kidobott élelmiszer tehát valójában pénzben mérhető veszteség is. A háztartások szintjén ez a veszteség szintén jelentős. Az Európai Unióban egy átlagos polgár évente több mint 100 kg élelmiszert pazarol el, amelynek értéke családonként akár több százezer forintra is rúghat. Ez különösen súlyos a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor az infláció és az élelmiszerárak emelkedése miatt a háztartások egyre nehezebben tudják fedezni alapvető kiadásaikat (Maró et al., 2025a, Maró et al., 2025b). A pazarlás tehát nemcsak globális, hanem helyi szinten is életszínvonalat romboló tényező.

A gazdasági következményeken túl az élelmiszer-pazarlás torzítja a piacokat is (Aschemann-Witzel et al., 2016). A feleslegesen megtermelt és meg nem vásárolt termékek túlkínálathoz vezethetnek, ami árcsökkenést eredményez. Ez elsőre kedvezőnek tűnhet a fogyasztók számára, de hosszú távon csökkenti a termelők jövedelmét, és torzítja a kínálat-kereslet egyensúlyt. Ezzel párhuzamosan a pazarlásból eredő többlettermelés erőforráshiányos területekről von el inputokat, ezzel rontva a globális élelmezési igazságosságot.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero