Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

8.4.1. Gazdasági veszteségek

Ahogy már említésre került, a világon évente elpazarolt élelmiszerek pénzügyi értéke meghaladja a 900 milliárd amerikai dollárt. Ez az összeg tartalmazza mindazokat a közvetett és közvetlen költségeket, amelyek a megtermelt, de soha el nem fogyasztott élelmiszerekhez kapcsolódnak – a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson és szállításon át egészen a kiskereskedelmi forgalmazásig. Ezek a veszteségek az ellátási lánc minden szintjén jelen vannak, azonban különösen hátrányosan érintik a kis- és közepes méretű termelőket, akiknek gazdasági túlélését gyakran az értékesítés folytonossága és a befektetett erőforrások megtérülése határozza meg. Egy-egy rosszul sikerült szezon, túltermelés vagy a piac szigorú esztétikai elvárásai miatt értékesíthetetlenné váló termény komoly egzisztenciális kockázatot jelent ezeknek a gazdaságoknak (Campbell - Munden-Dixon, 2018). A megtermelt, de el nem adott áru nemcsak jövedelemkiesést, hanem a befektetett munkaerő, víz, energia és egyéb termelési költségek teljes elvesztését is jelenti.

Ugyanez a probléma háztartási szinten is jelentkezik, ha kisebb léptékben is. A pazarlás kézzelfogható pénzügyi veszteséget jelent a családoknak, különösen azoknak, akik szűkös költségvetésből gazdálkodnak. Egy 2020-ban publikált brit kutatás (WRAP – Waste and Resources Action Programme) szerint egy átlagos négytagú háztartás évente több mint 700 angol font – azaz körülbelül 300 ezer forint – értékű élelmiszert dob ki. Ez az összeg nem csupán a megvásárolt élelmiszerek árából adódik, hanem tartalmazza a tárolással, előkészítéssel, főzéssel és végül a hulladék elszállításával kapcsolatos költségeket is. Tehát nemcsak azt az ételt veszítjük el, amit megveszünk és nem fogyasztunk el, hanem az összes vele járó rejtett költséget is. A háztartási pazarlás különösen aggasztó abból a szempontból, hogy sok esetben megelőzhető lenne tudatosabb tervezéssel, megfelelő tárolással és a maradékételek újrafelhasználásával. A pénzügyi veszteségek mellett tehát megjelenik az a kérdés is, hogy miért pazaroljuk el azokat az erőforrásokat, amelyekért megdolgoztunk, és amelyek máshol – akár a saját közösségünkben is – alapvető szükségletként hiányoznak (Graham-Rowe et al., 2014; van der Werf et al., 2021).

A pazarlás pénzügyi vetülete rámutat arra, hogy nemcsak egyéni, de társadalmi és gazdasági érdek is a pazarlás csökkentése. Ha a háztartások csökkenteni tudnák az élelmiszer-hulladékukat akár csak 25–30%-kal, az éves szinten jelentős megtakarítást eredményezhetne. Ezen túlmenően egy ilyen változás hozzájárulna a fenntarthatóság és az erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodás globális céljaihoz is. A globális és helyi szinten érzékelhető pénzügyi veszteségek tehát nem csupán számadatok, hiszen valós, érzékelhető hatással vannak emberek millióinak életére, és olyan rendszerszintű problémákra világítanak rá, amelyeket érdemes közösen kezelni – oktatással, szabályozással, technológiai megoldásokkal és fogyasztói szemléletformálással.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero