Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

8.5. Milyen társadalmi és kulturális hatásai vannak az élelmiszer-pazarlásnak?

Az élelmiszer-pazarlás problémája messze túlmutat a gazdasági veszteségeken. Bár gyakran pénzügyi oldalról közelítjük meg a kérdést, valójában az ételhez való viszonyunk mélyen gyökerezik a kulturális attitűdjeinkben, társadalmi berendezkedésünkben és fogyasztási szokásainkban (Thyberg – Tonjes, 2016). A bőség társadalmaiban (különösen a fejlett országok városaiban) az élelmiszerek az esetek többségében nem szűkösen rendelkezésre álló, értékes javak, hanem szinte korlátlanul elérhető, hétköznapi tömegcikkek. A „megmaradt” vagy „el nem fogyott” étel kidobása gyakran nem vált ki különösebb érzelmi reakciót, sőt, sokszor észre sem vesszük (Meixner et al., 2020).

A globalizált élelmiszerrendszerek tovább mélyítik az eltávolodást. A vásárlók többsége ma már nem tudja, hogy egy-egy élelmiszer mennyi munka, idő, víz, energia, földhasználat és emberi erőfeszítés révén jön létre. A gyártás és fogyasztás közötti távolság fizikai és érzelmi elszakadáshoz vezet: az étel már nem ajándékként, hanem termékként jelenik meg, amelyet – ha nem tetszik – egyszerűen „félredobunk” (Galli et al., 2019). Ez a normalizált pazarlás ugyanakkor komoly etikai kérdéseket is felvet, hiszen napi szinten kerül a szemétbe olyan élelmiszer, amely még fogyasztható lenne. Ennek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi dimenziója is van: az étel eldobása ebben az összefüggésben nemcsak pazarlás, hanem a társadalmi szolidaritás hiányának szimbóluma is lehet (Bretter et al., 2023; Elimelech et al., 2024). Elveszítjük a kapcsolatot nemcsak az étellel, hanem azokkal az emberekkel is, akik nem jutnak hozzá; miközben mi túltermelésben és pazarló életmódot folytatva élünk.

Fontos tehát, hogy ne csak rendszerszintű megoldásokat keressünk, hanem alapvetően gondoljuk újra az étkezéshez való viszonyunkat. Ennek alapvető lépései a már korábban említett tudatos vásárlás, a maradékok újrahasznosítása vagy a közösségi étkezések újbóli előtérbe helyezése. Az étkezéshez való tudatosabb hozzáállás nemcsak az élelmiszer-pazarlás csökkentésében segíthet, hanem hozzájárulhat egy empatikusabb, igazságosabb társadalom kialakulásához is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero