Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


8.5.2. Az éhezés paradoxona

Bár a világ ma már képes lenne elegendő élelmiszert előállítani ahhoz, hogy minden ember számára biztosítsa a megfelelő táplálkozást, a valóság egészen más képet mutat. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO et al., 2024) jelentése szerint több mint 700 millió ember szenved krónikus alultápláltságtól világszerte, ami azt jelenti, hogy nap mint nap nem jut elegendő mennyiségű vagy tápanyagban gazdag élelemhez. Ez a szám nem pusztán statisztikai adat: mögötte gyerekek, felnőttek, családok milliói állnak, akik éheznek, miközben a világ más részein óriási mennyiségű élelmiszer megy veszendőbe. A világban évente megtermelt élelmiszerek közel egyharmada nem kerül elfogyasztásra, hanem a termelési, feldolgozási, kereskedelmi és fogyasztói lánc valamelyik pontján hulladékká válik. Ez a pazarlás olyan szintű, hogy elméletileg kétszer is elegendő lenne a jelenlegi éhező népesség ellátására, ha megfelelő elosztás és hozzáférés valósulna meg.
Az élelmiszer-túltermelés és pazarlás egyenlőtlen földrajzi eloszlása különösen látványossá teszi ezt a társadalmi szakadékot (Aschemann-Witzel et al., 2015; Parfitt et al., 2010). A fejlett országokban (pl. Észak-Amerikában, Nyugat-Európában, Ausztráliában) az élelmiszerbőség szinte magától értetődő. Ezekben a régiókban az élelmiszer-pazarlása elsősorban fogyasztói és kereskedelmi szinten jelentkezik: háztartásokban, szupermarketekben, éttermekben. Az esztétikai hibás, közeli lejáratú vagy felesleges termékek gyakran nem kerülnek felhasználásra, hanem automatikusan a szemétbe kerülnek. Ezzel szemben a világ más régióiban (például Afrika szubszaharai térségeiben, Dél-Ázsiában vagy Latin-Amerika egyes vidékein) az élelmiszerhiány nem a termelési kapacitás teljes hiányából, hanem sokkal inkább az infrastruktúra, az erőforrások, a hűtési lánc és a logisztika elégtelenségéből fakad. Itt a pazarlás gyakran már a termelés utáni szakaszban megjelenik: a betakarított termények elrohadnak, mielőtt piacra jutnának, mivel nincs megfelelő tárolókapacitás vagy szállítási lehetőség.
Az élelmiszerhez való hozzáférés ma még mindig elsősorban anyagi és földrajzi alapon oszlik meg – nem pedig a szükségletek alapján. Miközben a fejlett országok kormányai és civil szervezetei egyre inkább törekednek a pazarlás visszaszorítására, globális szinten még mindig hiányzik egy átfogó, igazságosabb újraelosztási rendszer, amely figyelembe venné a világ különböző régióinak eltérő lehetőségeit és szükségleteit (Amicarelli – Bux, 2021). Egy olyan világban, ahol elegendő étel termelődik, az éhezés létezése nem technikai, hanem etikai és politikai probléma, amire a megoldás csak globális összefogással, új szemléletmóddal és cselekvési stratégiákkal érkezhet.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave