Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

8.7.1. Alternatívák és megoldások az ellátási lánc szereplői mentén

A mezőgazdasági termelés a pazarlás első lehetséges színtere. Ahogy már láthattuk, itt a veszteségek gyakran időjárási szélsőségek, betakarítási problémák vagy túltermelés következtében alakulnak ki. A termelők szempontjából az egyik legfontosabb lépés a precíziós technológiák alkalmazása lehet (Mizik, 2023). Szükség van továbbá szorosabb kapcsolatokra az ellátási láncban: a szerződéses mezőgazdasági megállapodások (pl. a termelők és feldolgozók vagy kereskedők között) kiszámíthatóbbá teszik az értékesítést; míg a közvetlen(ebb) összeköttetés a termelők és élelmiszerbankok között elősegíti a felesleg hasznosulását. A veszteségek mérséklésére megoldást jelenthet a másodlagos piacok kialakítása, ahol a szabálytalan alakú vagy „nem tökéletes” terményeket is értékesíthetik, például helyi piacokon vagy közvetlenül a fogyasztóknak (Bech-Larsen et al., 2019). A betakarítás utáni veszteségek csökkentéséhez pedig fejlettebb tárolási és hűtési technológiák bevezetése segíthet.

Egy szintet lépve az ellátásiláncban, a feldolgozóiparban jellemzően technológiai hibák, szigorú minőségi szabványok és készletkezelési problémák vezetnek pazarláshoz (Garrone et al., 2016). Sok esetben a beszállított nyersanyagok egy része már be sem kerül a gyártásba, mert apró hibák vagy eltérések miatt nem felelnek meg a szigorú minőségi követelményeknek. Itt különösen fontos lenne a külső megjelenésre vonatkozó elvárások újragondolása, és a selejtes, de minőségileg nem kifogásolható alapanyagok felhasználása (pl. szószok, szörpök vagy egyéb feldolgozott termékek formájában). A hibás, de biztonságosan felhasználható termékeket akár állati takarmányként vagy ipari célokra is lehetne hasznosítani. A digitális nyomon követés bevezetése pedig – amely jelen van már számos fejlett országban – lehetővé teszi a lejárati idők és a készletmozgások pontosabb követését (Lupton, 2018).

A kereskedelmi láncok – különösen a nagyobb szereplők a piacon – is nagyon meghatározó pontjai a rendszernek (De Moraes et al., 2020; Hermsdorf et al., 2017). Itt gyakori probléma a túlrendelés (állandó árukészlet biztosítása céljából), a nem kifogásolható kinézet elvárása, valamint a lejárat előtti selejtezés. A megoldás egyik kulcseleme a dinamikus árképzés lehet, ami azt jelenti, hogy a lejárathoz közeledő termékeket fokozatosan csökkentett áron kínálják, ezzel ösztönözve a gyorsabb értékesítést. Az élelmiszermentő polcok bevezetése – ahol az esztétikai hibás vagy lejárat közeli termékek kiemelt helyet kapnak – szintén hozzájárulnak a pazarlás csökkentéséhez. Az adományozás adminisztratív és adózási egyszerűsítése pedig segítheti a felesleg jó célra való felhasználását. Egyes országokban a „csúnya, de finom” edukációs kampányok kimondottan sikeresek voltak abban, hogy az esztétikailag nem tökéletes termékeket elfogadhatóvá tegyék a vásárlók szemében (Jenkins et al., 2022). A digitális előrejelző rendszerek – amelyek az értékesítési trendek alapján optimalizálják a rendelt mennyiséget – szintén hozzájárulhatnak a pazarlás csökkentéséhez.

A vendéglátóiparban és a közétkeztetésben a pazarlás főként abból ered, hogy túlkészülnek, túlméretezett adagokat kínálnak, vagy nem foglalkoznak a maradék ételek hasznosításával (Derqui et al., 2018; Munir, 2022; Pirani – Arafat, 2016). Ennek kezelésére alkalmas megoldás a kisebb adagok felszolgálása, illetve az újratöltési lehetőségek biztosítása – különösen a menzákon. Továbbá az előrendelési rendszerek bevezetése segít abban, hogy pontosabb legyen a kínálat és a kereslet összehangolása. A vendégek edukációja (pl. az adagméretek feltüntetése vagy maradékdobozok biztosítása) szintén segítheti a pazarlás csökkentését. A maradékmentő applikációk révén a nap végén megmaradt ételek kedvezményesen értékesíthetők, így legalább részben megtérülhetnek az előállítás költségei.

A háztartások, azaz a fogyasztók szintjén keletkezik az élelmiszer-hulladék legnagyobb része. Ennek főbb okai a túlvásárlás, az impulzív döntések, a helytelen tárolás vagy a lejárati idő félreértelmezése. Mindezek kezeléséhez elengedhetetlen a tudatos vásárlói magatartás kialakítása (Hebrok – Boks, 2017; Schanes et al., 2018): a heti menütervezés, a bevásárlólista használata és a csomagolások helyes értelmezése. Amint már kiemelésre került, a „minőségét megőrzi” és a „fogyasztható” dátumok közötti különbség ismerete sokat segíthet abban, hogy a még fogyasztható élelmiszereket ne dobjuk ki feleslegesen. A hűtőtér és kamra átlátható rendszerezése, a fagyasztás, valamint a maradékok kreatív újrahasznosítása mind hozzájárulnak a pazarlás mérsékléséhez. A komposztálásról kevés szó esett, de akár otthon, akár városi közösségi rendszerekben egyre elterjedtebb és igencsak fenntartható megoldásként jelenik meg az organikus hulladék kezelésére (Kunszabó et al., 2022). Továbbá a digitális technológia is segíthet: számos mobilalkalmazás segíti a hűtő tartalmának nyomon követését vagy az élelmiszerek lejárati idejének kezelését. Emellett Magyarországon a NÉBIH „Maradék nélkül” programja évek óta dolgozik azon, hogy edukációval, gyakorlati tippekkel és szemléletformálással segítse a lakosságot ezen a téren (Szakos et al., 2021).

8.2. táblázat. Az élelmiszer-pazarlás kiváltó okai és lehetséges megoldásai

Szint	Probléma típusa	Lehetséges megoldás(ok)
Termelők	Eladatlan termény, esztétikai hibák	Másodlagos piacok, termelői piac, szerződéses értékesítés, jobb tárolási technológiák
Feldolgozók	Selejttermelés, szigorú alapanyag-válogatás	Rugalmasabb szabályozás, hulladék hasznosítása, digitális készletfigyelés
Kereskedők	Túlrendelés, lejárat előtti selejtezés	Mentőpolc, élelmiszerbanki partnerség, okos rendelési rendszer, kedvezményes árak a lejárathoz közel, csúnya termékek árusítása
Vendéglátás	Túlméretezett adagok, maradék étel	Kisebb adag, előrendelés, ételmentő app, kreatív maradékhasználat
Háztartások	Túlvásárlás, helytelen tárolás, maradék	Bevásárlólista, tárolási ismeretek, fagyasztás, újrahasznosítás, lejárati idő helyes értelmezése

Forrás: Saját szerkesztés

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero