Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

8.7.2. Alternatívák és megoldások kormányzati és szakpolitikai oldalról

Az élelmiszer-pazarlás csökkentésében nélkülözhetetlen a kormányzati és szabályozói szereplők aktív közreműködése is, hiszen szabályozhatják és ösztönözhetik az élelmiszerlánc szereplőinek a pazarlás ellen tett intézkedéseit. Szükség van jól célzott gazdaságpolitikai ösztönzőkre, állami támogatásokra és társadalmi szemléletformálásra (Mak et al., 2020; Treutwein – Langen, 2021).

A gazdasági ösztönzők közül az egyik legkézenfekvőbb megoldás az adócsökkentés vagy adókedvezmény biztosítása azon vállalkozások számára, amelyek rendszeresen és dokumentált módon adományoznak élelmiszert például élelmiszerbankokon, karitatív szervezeteken vagy szociális konyhákon keresztül. Ez a gyakorlat több európai országban is sikeresen működik: Franciaországban, Olaszországban vagy Belgiumban például az adományozott élelmiszer után járó adókedvezmény évek óta része a hulladékcsökkentési stratégiának (Williams – May, 2022). Az adókedvezmény nemcsak gazdaságilag teszi vonzóbbá az adományozást, hanem alternatívát kínál a megsemmisítéssel szemben.

Többek között szükség van a logisztikai feltételek letisztázására, valamint jogszabályi könnyítésekre és újragondolásra is (Schanes et al., 2018). Például az élelmiszer-adományozás egyszerűsítésére és az ezzel járó felelősségi kérdések tisztázására. Az élelmiszer-adományozás nemcsak jogi, hanem gyakorlati kihívásokkal is jár: szükség van hűtésre, szállító járművekre, tárolókapacitásra, és nem utolsósorban gyors, hatékony kommunikációra az adományozók és a fogadó szervezetek között. Ennek megkönnyítésére egyre több országban jönnek létre digitális platformok, amelyek automatikusan összekötik a potenciális adományozókat a helyi rászorulókat kiszolgáló intézményekkel. Ilyen platformok segítségével rövid idő alatt elérhető, hogy a még biztonságosan fogyasztható, de kereskedelmi forgalomba már nem kerülő élelmiszerek ne a szemétben végezzék, hanem hasznosuljanak.

Ugyanakkor a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen a fogyasztók edukációja és társadalmi tudatosságának növelése (Hebrok – Boks, 2017). A háztartások, éttermek, iskolák és más intézmények szintjén ugyanis a pazarlás leggyakrabban a tájékozatlanságból vagy a megszokásokból ered. A nemzeti szintű pazarlásellenes stratégiák – Magyarországon a NÉBIH által koordinált „Maradék nélkül” program – oktatási, kommunikációs és kutatási eszközökkel segítik a szemléletváltást. Fontos továbbá az iskolai – ideértve az egyetemi – tananyagok bővítése a fenntartható fogyasztás kérdéseinek témájával; valamint az innovációk támogatása, amelyek technológiai és logisztikai megoldásokkal segítik a felesleg csökkentését. A társadalmi tudatosság növelése kulcsszerepet játszik abban, hogy az élelmiszer-pazarlást erkölcsi és társadalmi felelősségként is kezeljük. Ha a társadalom egésze felismeri, hogy minden kidobott élelmiszer nemcsak pénzkidobás, hanem erőforrás-pazarlás és egyben esélymegvonás is mások számára, akkor tartós szemléletváltás kezdődhet el.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero