Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

1.2.6. Fogyasztók

Az élelmiszer-ellátási lánc végpontján a fogyasztók helyezkednek el. Vásárlási döntéseik révén nemcsak a kiskereskedelmi forgalmat, hanem a kínálat összetételét, a logisztikai folyamatokat és a mezőgazdasági termelést is tudják alakítani. Az utóbbi évtizedekben fokozatosan megnőtt a fogyasztók felelőssége és befolyása a fenntartható élelmiszer-termelés és -kereskedelem irányába történő elmozdulásban is (Grunert, 2005; Toussaint et al., 2021).

A fogyasztói döntéshozatal komplex és többtényezős folyamat, amelyet számos pszichológiai, gazdasági és társadalmi szempont befolyásol (lásd részletesebben a következő fejezetekben). A leggyakrabban vizsgált tényezők közé tartozik az árérzékenység, a jövedelmi szint, az érzékszervi élmény (például az étel megjelenése vagy íze), valamint az egészségtudatosság. Különösen fontos szerepet játszik az utóbbi években a fenntarthatósági és etikai szempontok figyelembevétele a fejlett világban, így egyre több fogyasztó választ helyi, bio-, fair trade vagy alacsony karbonlábnyomú terméket, ha erre van lehetősége és természetesen jövedelme (Carrington et al., 2010; Török et al., 2019; Vermeir – Verbeke, 2006). A digitalizáció új dimenziót nyitott a fogyasztói magatartás megértésében. Az online vásárlás, az applikációkon keresztül történő rendelés, a célzott hirdetések és ajánlórendszerek egyre inkább befolyásolják a döntéshozatalt. Napjainkban a fogyasztók sokkal tudatosabban hasonlítják össze a termékek árát, összetevőit és származását. A digitálizáció ugyanakkor új elvárásokat is támaszt, hiszen a vásárlók elvárják, hogy a kereskedők pontos, hiteles és gyors információt nyújtsanak számukra az általuk kínált termékekről (Dasgupta – Grover, 2019).

Bár a fenntartható és etikus fogyasztás iránti attitűd egyre erőteljesebben jelen van, a tényleges vásárlási magatartás gyakran nem tükrözi ezt. A szakirodalom ezt a jelenséget „attitűd–viselkedés szakadéknak” nevezi, amelyhez számos tényező hozzájárul: például az információhiány, a megbízhatatlan címkézési rendszerek, az etikus termékek magasabb ára vagy a hozzáférés – vagyis a bolti jelenlét – korlátozottsága (Thøgersen, 2010; Vermeir – Verbeke, 2006). A fogyasztók egyben a kereslet közvetett formálói és a kínálat aktív alakítói is. A fogyasztói döntések hatással vannak/lehetnek arra, hogy milyen termékek kerülnek be a kereskedelmi láncokba, milyen alapanyagokat használnak a gyártók, és milyen szállítási megoldásokat részesítenek előnyben a logisztikai szereplők. Például a húsmentes vagy növényi alapú alternatívák iránti kereslet világszerte szerkezetváltást indított el a mezőgazdasági kínálatban és a kiskereskedelmi polcokon egyaránt (Alcorta et al., 2021; Grunert et al., 2014).

A globalizált, számos szereplőt magában foglaló élelmiszerláncokban – főként a fejlett országokban – a bizalom kulcsfontosságú tényezővé vált. A vásárlók már nem pusztán azt kérdezik, hogy „mennyibe kerül” egy termék, hanem azt is, hogy „honnan származik” és „hogyan készült”. A megbízhatóság növelését a vállalatok különféle eszközökkel próbálják elérni: ilyen például a tanúsítási rendszerek, az öko- vagy etikai címkék alkalmazása, vagy épp a digitális nyomon követhetőséget lehetővé tevő QR-kódos technológia (Fan et al., 2022; Janssen – Hamm, 2012; Maró et al., 2023a). Láthatjuk tehát, hogy a fogyasztók ma már nem feltétlenül passzív végpontjai az élelmiszer-ellátási láncnak, hanem aktív és gyakran egyre tudatosabb szereplők, akik döntéseikkel hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb, etikusabb és átláthatóbb élelmiszerrendszer kialakulásához.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero