Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


Ismétlő kérdések

1. Miért tekinthető az élelmiszer-pazarlás rendszerszintű problémának?
2. Milyen különbség van az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék fogalma között, és miért fontos ez a megkülönböztetés?
3. Hogyan járul hozzá az élelmiszer-pazarlás a globális éhezés fenntartásához?
4. Milyen főbb tényezők okozzák az élelmiszer-veszteséget a mezőgazdasági termelés során?
5. Milyen eszközökkel csökkenthető a feldolgozóipari pazarlás?
6. Milyen hatással lehet a szabályozás (pl. kötelező adományozás) a kiskereskedelem működésére?
7. Hogyan befolyásolja a vendéglátóipari gyakorlat a készételhulladék keletkezését?
8. Milyen pszichológiai és társadalmi tényezők állnak a háztartási pazarlás mögött?
9. Miért alakult ki a „tökéletes élelmiszer” iránti fogyasztói igény?
10. Hogyan lehet a fogyasztókat edukálni a szuboptimális élelmiszerek elfogadására?
11. Milyen példák vannak arra, hogy a „csúnya” termékek sikeres értékesítési kampány részei lehetnek?
12. Melyik üzleti modell tűnik a legsikeresebbnek a pazarlás csökkentésében: B2B, B2C vagy kiskereskedelmi marketing?
13. Milyen akadályai lehetnek Magyarországon a körforgásos élelmiszer-gazdálkodás elterjedésének?
14. Hogyan kapcsolódnak az online élelmiszer-megmentő platformok a hagyományos ellátási lánchoz?
15. Milyen kapcsolat van az élelmiszer-pazarlás és a klímaváltozás között?
16. Milyen természeti erőforrások vesznek kárba az élelmiszerek elpazarlásával?
17. Hogyan torzítja az élelmiszer-pazarlás a globális piacokat és árakat?
18. Hogyan lehet technológiai eszközökkel mérsékelni a háztartási élelmiszer-hulladékot?
19. Milyen szerepet játszanak az élelmiszerbankok a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében?
20. Milyen szabályozási megoldások léteznek a kiskereskedelmi pazarlás visszaszorítására?
21. Milyen szerepe van a fogyasztói tudatosság növelésének a pazarlás megelőzésében?
22. Hogyan lehetne növelni a szuboptimális termékek társadalmi elfogadottságát?
23. Mit gondolsz, szükség van-e állami beavatkozásra az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében, vagy elegendőek a piaci kezdeményezések?

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave