Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


9.3.3. Elsivatagosodás

Az elsivatagosodás okozója az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás. Európát egyre nagyobb mértékben sújtja az elsivatagosodás kockázata, elsősorban Dél-Portugáliában, Spanyolország egyes területein és Dél-Olaszországban, Délkelet-Görögországban, Máltán, Cipruson, valamint Bulgária és Románia Fekete-tengerrel határos régióiban. Ennek következménye a talajerózió, a szikesedés, a talaj szervesszén-tartalmának csökkenése és a biodiverzitás, valamint földcsuszamlás. Az elsivatagosodás a talajromlás egyik formája a száraz területeken, ahol csökken az élelmiszer-termelés, a talaj termékenysége, a földterületek természetes ellenálló-képessége és romlik a vízminőség A sivatagosodás demográfiai és gazdasági következményekkel is járhat, mivel az érintett területekről az emberek kénytelenek elvándorolni. A talajromlás a talaj biológiai vagy gazdasági termelékenységének csökkenése vagy megszűnése. A talajromlás értékelésébe tartozik a felszínborítás, a talajerózió vagy a talaj szervesszén-tartalma is. A sivatagosodás nem a hagyományos értelemben vett sivatag, hanem a száraz területekre vonatkozó kifejezés.
A száraz területeken gyakori az aszály, de amíg az aszály időszakos, rövid- vagy középtávú esemény, az elsivatagosodás hosszútávú jelenség. Bár aszályok mindig is előfordultak, jelenlegi gyakoriságukat és hatásukat súlyosbítja az éghajlatváltozás, valamint a helyi éghajlathoz nem alkalmazkodó emberi tevékenység. Ezzel szemben a sivatag hiperarid, terméketlen terület, ahol kevés a csapadék, ebből adódóan az életfeltételek a növényi és állati élet számára kedvezőtlenek. Emberi tevékenység, mint például a víz túlzott vagy nem hatékony felhasználása – például rossz öntözési technológiák miatt – csökkenti a terület teljes vízellátását, ami a vegetáció csökkenéséhez, majd végül elsivatagosodáshoz vezethet. A túllegeltetés és az erdőirtás is elsivatagosodást eredményezhet, mivel megszünteti vagy károsítja a földet védő, nedvesen és termékenyen tartó vegetációt. Az emberi tevékenység hiánya ugyanakkor előnyökkel is járhat, mint a talaj regenerálódása, a biodiverzitás növekedése és az aktív újraerdősítés. A rendkívül kiszáradt föld hajlamos az erózióra, a heves árhullámok gyorsan elhordják a termőréteget. Másfelől az elsivatagosodás befolyásolhatja az éghajlatváltozást, mert a talajromlás során üvegházhatást okozó gázok kerülnek a légkörbe, súlyosbítva az éghajlatváltozást és a biodiverzitás csökkenését (9.5. ábra). Ezzel szemben a regenerálódott talaj fokozatosan üvegházhatást okozó gázokat nyel el a légkörből, így ösztönzi a fák és a vegetáció növekedését és több szén-dioxid megkötését.
 
9.5. ábra. Az elsivatagosodás, a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat
 
Az elsivatagosodás kockázata növekszik, sőt Dél-Európában léteznek már félsivatagok, ahol az éghajlat mérsékeltről száraz éghajlattá alakul át. Ez a jelenség már elkezdett észak felé terjedni, sőt Magyarország keleti felét is érinti (Alföld). Mindez növeli az elsivatagosodással szembeni kiszolgáltatottságot. A Bizottság éghajlatváltozási modelleredményei szerint a hőmérséklet bizonyos régiókban (pl. Spanyolország) több mint 2°C-kal fog emelkedni az évszázad végéig, míg a nyári csapadék legalább 50%-kal csökkenni.
Az EU-nak nincs célzott stratégiája az elsivatagosodással kapcsolatban. Különböző egyéb stratégák azonban foglalkoznak az elsivatagosodás egyes tényezőivel. 2006-ban a Bizottság elfogadta a talajvédelemre vonatkozó javaslatot, amelyben hangsúlyozta, hogy a talajromlás folyamata végül elsivatagosodáshoz vezethet. 8 éven át a Tanácsban mégsem sikerült minősített többséget elérni az elfogadásához, ezért 2014 áprilisában a Bizottság visszavonta a javaslatot (Európai Számvevőszék, 2018). Az elsivatagosodásra irányuló intézkedések finanszírozására különböző alapokat lehet felhasználni. A Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési, zöldítési és kölcsönös megfeleltetési elemei pozitív hatást fejthetnek ki a mezőgazdasági talajokra. Az elsivatagosodás elleni küzdelmet célzó projekteket például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) vagy a Kohéziós Alapból lehet társfinanszírozni. Szóba jöhet még a LIFE környezetvédelmi program, illetve az Európai Unió Szolidaritási Alap (EUSZA).
A talajromlásnak határokon átnyúló hatása van: a talaj nem statikus, a talajromlást kiváltó tényezők pedig gyakran globálisak. A talajromlást gyakran helyi jelenségnek tekintik, pedig a talaj részecskéi változtatják a helyüket. A vizsgálatok szerint a víz és a szél által kiváltott eróziós folyamatok, a porviharok vagy az emberi tevékenységek, például a vegyszerszennyezés határokon átnyúló hatásai gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel járnak, mint például az éghajlatváltozás, egészségügyi problémák és élelmiszerhiány. A talajromlás határokon átnyúló jellege ellenére a tagállamok és a Bizottság nem hangolják össze erőfeszítéseiket, hogy elérjék a talajromlás megszüntetésére vonatkozó uniós célt. Az elsivatagosodással kapcsolatos projektek elszórtan jelennek meg a különböző uniós szakpolitikai területeken, főként a vidékfejlesztésben, de a környezetvédelmi és éghajlat-politikában, valamint a kutatási és regionális politikában is. A tagállamok nem értékelik az uniós finanszírozású projektek elsivatagosodással kapcsolatos hatását, hiszen azok elsődlegesen nem az elsivatagosodásra irányulnak.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave