Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

1.2.7. Kormányzati és szabályozó szereplők

Az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek tevékenységeit jelentős mértékben befolyásolják a kormányzati és szabályozó szervezetek, amelyek célja többek között az élelmiszer-biztonság, a közegészségügy, a fenntarthatóság, valamint a piaci verseny védelme. Ezek a szereplők különböző eszközök (pl. jogszabályok, irányelvek, támogatások vagy ellenőrzések) révén formálják az ellátási lánc minden szintjét, az inputok beszállításától egészen a kiskereskedelemig (Aruoma, 2006; Davis et al., 2021; Hamidoğlu, 2024). A kormányzatok elsődleges szerepe az élelmiszer-biztonság garantálása, amely a fogyasztók egészségvédelme mellett hozzájárul a piac stabilitásához és a nemzetközi kereskedelem megbízhatóságához is. Az Európai Unióban például a „farm to fork” („szántóföldtől az asztalig”) stratégia egy átfogó, az élelmiszerlánc egészét szabályozó koncepció, amely egyszerre kívánja biztosítani a fenntartható termelést, a transzparenciát és az egészséges táplálkozást (Európai Bizottság, 2020).

A szabályozó hatóságok – például nemzetközi, nemzeti és helyi szervezetek és közigazgatási szereplők, jogalkotói és végrehajtói, ellenőrzési jogkörökkel – felelősek a szabványok kidolgozásáért, a hatósági ellenőrzések végrehajtásáért, valamint a kockázatértékelési eljárások lefolytatásáért. A nemzetközi kereskedelemben az olyan szervezetek, mint a Codex Alimentarius vagy a WTO kulcsszerepet játszanak az élelmiszer-kereskedelem jogi kereteinek meghatározásában (Henson – Caswell, 1999). A szabályozás nem csupán kötelezettségeket jelent, hanem amennyiben kompenzációs, vagy fejlesztési támogatásokat kapcsolódnak hozzá, akkor eszközként is szolgálhat az ellátási lánc működésének javítására. A digitális nyomon követés, a termékcímkézés, valamint az adatalapú ellenőrzési rendszerek elterjedése új típusú szabályozói kihívásokat hozott magával.

Az adatvédelmi előírások, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia alapú rendszerek etikus használata mind új szabályozási kérdéseket vetnek fel. A kormányzati szereplőknek ezzel párhuzamosan biztosítaniuk kell – amely már a termelőknél tárgyalásra került –, hogy a kisebb piaci szereplők ne kerüljenek versenyhátrányba az új technológiák bevezetése során (Fikri et al., 2023; Fuentes-Peñailillo et al., 2024). Fontos hangsúlyozni, hogy a szabályozás nem mindig találkozik automatikusan a társadalmi elvárásokkal vagy a piac rugalmasságával. A túlzott adminisztráció, a nehézkes engedélyeztetés vagy a bonyolult szabályrendszerek hátráltathatják az innovációt, különösen a kis- és középvállalkozások körében (Borda et al., 2023; Da Silveira et al., 2023). Mindebből következik, hogy a kormányzati és szabályozó szereplők meghatározó befolyással bírnak az élelmiszerlánc működésére. Sikeres működésük feltétele a tudományos megalapozottságú szabályozás, a nemzetközi sztenderdekhez való igazodás, valamint a társadalmi-gazdasági szereplőkkel való folyamatos párbeszéd. Erre kiváló példa az állateledel piac, amibe az 1. mellékletben található esettanulmány nyújt mélyebb betekintést.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero