Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


9.3.4. Talaj állapota

A víz, levegő, biodiverzitás mellett a termelők legfontosabb természeti erőforrása a talaj. Ebből az első három tényezőnek már van uniós szabályozása, a talajállapot szabályozása most van készülőben. 2006-ban a Bizottság elfogadta a talajvédelemre vonatkozó javaslatot, de minősített többség hiányában 2014-ben visszavonta azt (Európai Számvevőszék, 2018). Közel 10 évvel később, 2023 nyarán hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a „talaj állapotának felügyeletéről és a talaj ellenálló-képességéről” szóló irányelv (Talajegészség irányelv) tervezetet, amelyet 2025 elején még nem fogadtak el. A talaj állapotának meghatározó szerepe van a környezeti minőség alakításában és jelentős hatással van az egészségünkre is. Az Európai Unió talajainak legalább 60%-a már nem egészséges, 13%-a szenved igen komoly eróziótól évi 1,25 milliárd euró terményveszteséget okozva. Az EU déli és kelet-európai tagországaiban a talajok 25%-ánál komoly az elsivatagosodás kockázata.
A talajdegradáció EU-szinten 50 Mrd EUR/év veszteséget okoz, amelybe a talajkivonás (nem mezőgazdasági célú további hasznosítása) is beletartozik. Az irányelvtervezet épít az Európai Zöld Megállapodásra, EU Biodiverzitás Stratégiára, az EU Talajvédelmi Stratégiára és a Közös Agrárpolitikára is. Az irányelv tervezet szerint az EU talajainak legkésőbb 2050-ig egészséges állapotban kell lenniük annak érdekében, hogy ökoszisztéma-szolgáltatásaikkal hozzá tudjanak járulni a környezeti, társadalmi és gazdasági igények kielégítéséhez. Jelen jogszabálytervezet rendszeres talajmegfigyelési kötelezettséget ír majd elő a tagállamok számára, és a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági talajokra egyaránt fog vonatkozni. A távérzékelési technikák alkalmazásával a talaj állapota és termőképessége feltérképezhető, ami fontos szerepet játszik a szántóterületek optimális felhasználásában és fenntarthatóságában (Verőné Wojtaszek, 2019). A Nemzeti Agrárkamara (NAK) az irányelv hazai végrehajtása tekintetében a már működő Talajinformációs és Monitoring (TIM) rendszer megújítását, finomhangolását támogatja. A rendszert 1991-ben dolgozták ki, az első mintavételre 1992-ben került sor, azóta minden évben vesznek talajmintát a talajvédelmi felügyelők. A javasolt irányelv legvégső törekvésként megfogalmazott célkitűzése az, hogy – az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésével összhangban – 2050-re valamennyi talaj egészséges állapotban legyen.
A KAP céljai között Magyarország vállalta, hogy 2023-ra több mint 1 millió hektáron történjen talajkímélő gazdálkodás. A mezőgazdasági termelők azonban összesen 3 millió hektár esetében vállalták azt, hogy talajvédelmi szempontból előnyös gazdálkodást folytatnak. Ugyanakkor közös alapmutatók (indikátorok) alkalmazása nélkül, azaz viszonyítási alap hiányában aligha tudjuk az intézkedés végrehajtása terén elért eredményeket értékelni. Monitoring és eredményindikátorok nélkül a támogatás hatékonysága sem értékelhető.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave