Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


9.4. A klímaváltozás regionális különbségei Magyarországon

A tengerentúlon csupán a 19. században kezdődött meg a természeti környezet radikális átalakítása, a generációs emlékezet még megőrizte az az előtti állapotot, míg Európában sokkal régebben él módosított természeti körülmények között a társadalom. A vízszabályozás kérdésköre egy rendkívüli népességnövekedéssel kapcsolódik össze. A Kárpát-medence rövid időn belül megháromszorozódott lakosságának szántóterületre lett volna szüksége, az árterek kiterjedtsége miatt azonban sok terület nem jöhetett szóba. Ekkoriban még a Balaton lecsapolása is felmerült, ez azonban végül nem valósult meg. Az ország más részein viszont 40 ezer kilométer csatornahálózat épült ki a lecsapolásokhoz. Hollandia teljes csatornahálózata ma 6 ezer kilométer, míg Belgiummal együtt is csak 10 ezer kilométer (Rácz, 2024).
A hazai regionális éghajlati modellezés eredményei a 21. század végére az átlaghőmérséklet 3 °C fokos emelkedését jelzik előre, amelyet a mind enyhébb tél és mind melegebb nyár fémjelez. A modellek egy része a keleti, délkeleti országrészben nagyobb, míg a nyugati, északnyugati részen mérsékeltebb hőmérséklet-emelkedést prognosztizál. A csapadék mennyiségének és időbeli eloszlásának tekintetében a különböző modellek főként az éves csapadékmennyiség csökkenését, ezen belül a tavaszi és nyári csapadék mérséklődését, illetve a téli csapadék növekedését jelzik előre. Területi szempontból az ország keleti, délkeleti régiójában valószínűsíthető leginkább a csapadékmennyiség csökkenése, az ország nyugati térségében akár még nőhet is az átlagos éves csapadékmennyiség (Bán et al. 2021; Kovács, Jakab 2021; Megyeri-Korotaj et al. 2023).

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave