10.1.3. Magyarországi generációváltás a statisztikák tükrében

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_2334/#m1402agdt3_2334 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2334/#m1402agdt3_2334)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2334/#m1402agdt3_2334)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

10.2. ábra. A gazdaságirányítók számának alakulása (ezer fő)

Forrás: Saját szerkesztés, KSH 2023 Agrárcenzus adatai alapján

 

A mezőgazdasági üzemvezetők1 korösszetétele Magyarországon – hasonlóan az Európai Unió legtöbb tagállamához – kedvezőtlen, és az ágazat elöregedésének tendenciája továbbra is fennáll. A gazdaságirányítók átlagéletkora folyamatosan emelkedik, és a 65 év felettiek aránya 2023-ra meghaladta a 37 százalékot, ezzel szemben a 40 év alatti fiatal üzemvezetők aránya csupán mintegy 10 százalékot tett ki.

A gazdaságvezetők abszolút számát bemutató 10.2. ábra szerint a legfiatalabb, 25 év alatti korosztály minden évben alacsony számban volt jelen, a teljes minta töredékét képezve. A 25–34 évesek esetében enyhe csökkenés figyelhető meg: 2013-ban még közel 15 ezer fő vállalt vezető szerepet, 2023-ban viszont ez a szám 10 ezer fő alá csökkent. A 35–44 évesek körében szintén számottevő visszaesés történt, a közel 50 ezres létszám 2013-ról 2023-ra 30 ezer alá csökkent.

A 45–54 évesek csoportja ugyan magasabb számokat mutatott (több mint 60 ezer fő 2013-ban), de itt is folyamatos, mérsékeltebb visszaesés figyelhető meg. Az 55–64 évesek esetében jelentős csökkenés látható: 2013-ban még 90 ezer fő felett volt a számuk, 2023-ra ez körülbelül a felére esett vissza. Ezzel szemben a 65 éves és annál idősebbek csoportja nem mutatott ilyen visszaesést, sőt 2020-ban csúcspontot ért el, és 2023-ban is magas szinten maradt (kb. 75 ezer fő).

Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy a gazdasági vezetésben az idősebb generációk szerepe egyre hangsúlyosabb, miközben a fiatalabbak jelenléte csökken. Ennek hátterében több tényező is állhat: az idősebb vezetők tovább maradnak aktívak, a nyugdíjkorhatár emelkedik, és a fiatalok számára nehézséget jelent a vezetői pozíciók elérése

Az üzemvezetők korstruktúrája a nagyobb ökonómiai méretű gazdaságokban kedvezőbb, de ez nem annyira a fiatal, 40 év alattiak nagyobb arányában, mint inkább a nyugdíjkorhatár feletti generáció kisebb arányában mutatkozik meg. A legkedvezőbb korstruktúra a kis-közepes, 50 ezer és 100 ezer euró STÉ méretű üzemek körében jellemző.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_2343/#m1402agdt3_2343 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2343/#m1402agdt3_2343)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2343/#m1402agdt3_2343)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

10.3. ábra. A gazdaságvezetők korstruktúrája ökonómiai méret szerint 2023-ban, százalék

Forrás: Saját szerkesztés, KSH 2023 Agrárcenzus adatai alapján

 

A gazdaságvezetők korszerkezetében jelentősek az eltérések az egyes ágazatokban. A húsmarha tartó és tejtermelő gazdálkodók esetében a legmagasabb (25,1 és 20,4 százalék) a 40 év alatti fiatalok aránya, míg a szőlő- és bortermelő, valamint a baromfitartó gazdálkodók között a legalacsonyabb (7 százalék körüli) (10.4. ábra). A gazdaságvezetők korstruktúrájának alakulása a legtöbb ágazat esetében összefüggésben van a méret szerinti jellemzőkkel. Azokban az ágazatokban (hús- és tejelő szarvasmarhatartók), amelyekben az 5000 euró STÉ méret alatti félig önellátó üzemek aránya alacsony, a gazdaságvezetők fiatalosabb korszerkezete jellemző, míg ezen kisüzemek magas számával jellemezhető ágazatokban (szőlő- és bortermelés, baromfitartás, sertéstartás) a gazdaságvezetők átlagéletkora magasabb.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_2347/#m1402agdt3_2347 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2347/#m1402agdt3_2347)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2347/#m1402agdt3_2347)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

10.4. ábra. A gazdaságvezetők korszerkezete a szakosodott gazdaságokban ágazatok szerint 2016-ban, százalék

Forrás: Saját szerkesztés, KSH 2016 Agrárcenzus adatai alapján

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_2350/#m1402agdt3_2350 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2350/#m1402agdt3_2350)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2350/#m1402agdt3_2350)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

10.5. ábra. Gazdaságirányítók megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint

Forrás: Saját szerkesztés, KSH 2023 Agrárcenzus adatai alapján

 

A 2013 és 2023 közötti időszakban a gazdaságvezetők mezőgazdasági végzettsége jelentős átalakuláson ment keresztül, amely a szakirányú tudás egyre növekvő szerepét tükrözi. Míg 2013-ban a gazdaságirányítók 75,7%-a nem rendelkezett mezőgazdasági képzettséggel, 2023-ra ez az arány 55,1%-ra csökkent, ami 20 százalékpontos visszaesést jelent. Ezzel párhuzamosan a legfeljebb középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező vezetők aránya 19,2%-ról 34,1%-ra emelkedett, míg a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya megduplázódott, 5,1%-ról 10,8%-ra nőtt. Ezek a változások egyértelműen jelzik, hogy a gazdaságvezetők körében egyre fontosabbá válik a szaktudás és a formális képzés, amely a technológiai fejlődés, a fenntarthatósági szempontok és a komplex szabályozási környezet miatt egyre inkább elengedhetetlenné válik.

A szakképzettségi szint növekedését a 2013-as földforgalmi törvény2, is elősegítette, amely előírja, hogy 2014-től 1 hektárnál nagyobb földterületet csak mezőgazdasági vagy erdészeti képzettséggel rendelkező földműves vásárolhat, vagy olyan személy, aki legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet folytat. Emellett a Vidékfejlesztési Program 2014–2020 időszakában a mezőgazdasági végzettségért adható plusz pontszámok is ösztönözték a formális képzés megszerzését. Bár a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező vezetők továbbra is többségben vannak, arányuk folyamatos csökkenése biztató jele annak, hogy a szakirányú tudás szerepe fokozatosan erősödik, ami hozzájárulhat a fenntarthatóbb, versenyképesebb és innovatívabb gazdaságok kialakulásához.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1402agdt3_2356/#m1402agdt3_2356 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2356/#m1402agdt3_2356)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1402agdt3_2356/#m1402agdt3_2356)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

10.6. ábra. Gazdaságok száma és besorolása legfőbb tevékenység szerint, ezer fő

Forrás: Saját szerkesztés, KSH 2023 Agrárcenzus adatai alapján

 

Az 10.6. ábra a magyarországi gazdaságok számának alakulását és tevékenység szerinti megoszlását szemlélteti a 2013 és 2023 közötti időszakban, amely egyértelműen jelentős szerkezeti átalakulást jelez a hazai mezőgazdaságban. Az adatok szerint a gazdaságok száma folyamatosan csökkent: 2013-ban még több mint 290 ezer gazdaság működött, de 2023-ra ez a szám 200 ezer alá süllyedt, ami közel 100 ezer gazdaság megszűnését vagy összeolvadását jelenti. Ez a visszaesés a mezőgazdasági struktúra koncentrációját és a kisebb gazdaságok eltűnését tükrözi, amelyek nem tudtak versenyképesen működni az egyre komplexebb piaci és szabályozási környezetben. A gazdaságok típusa szerint négy fő kategória különíthető el: növénytermesztő, állattartó, vegyes gazdaságok és nem besorolható egységek. A növénytermesztő gazdaságok mindvégig a legnagyobb arányt képviselték, bár számuk 2020 után csökkenni kezdett, ami a termelési szerkezet fokozatos átalakulását jelzi. Az állattartó gazdaságok viszont már 2013-ban is csökkenő tendenciát mutattak, amely 2023-ra tovább gyorsult, valószínűleg az állattenyésztés munka- és költségigénye, valamint a szigorodó állatjóléti és környezetvédelmi előírások miatt.

A vegyes gazdaságok, amelyek egyszerre foglalkoznak növénytermesztéssel és állattartással, szintén visszaszorulóban vannak, ami a gazdaságok egyre erőteljesebb specializálódására utal. Ezeknek a komplexebb termelési szerkezeteknek a fenntartása kihívást jelent a kisebb termelők számára, akik inkább egyetlen tevékenységi körre koncentrálnak a hatékonyság növelése érdekében. A nem besorolható gazdaságok kategóriája továbbra is stabilan jelen van, bár alacsony arányban, és olyan egységeket foglal magában, amelyek nem illeszkednek egyértelműen a hagyományos gazdálkodási típusokhoz. Ezek közé tartozhatnak kísérleti gazdaságok, hobbiszintű termelők vagy olyan vegyes profilú gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek domináns tevékenységi iránnyal. A teljes kép azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaság egyre inkább a specializáció és a nagyobb, versenyképesebb egységek irányába mozdul el, miközben a kisebb, sokszínű termelési szerkezetek fokozatosan háttérbe szorulnak.

1	Az egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek vezetői együttesen.
2	2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról.

Tartalomjegyzék

• AGRÁRGAZDASÁGTAN III.
• Impresszum
• Ábrák jegyzéke
• Táblázatok jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. rész. Az agrárgazdaság felépítése és működése
  • chevron_right1. Globális és lokális élelmiszer-ellátási láncok
    • chevron_right1.1. Az élelmiszer-ellátási lánc fogalma és főbb jellemzői
      • 1.1.1. Definíciók és megközelítések
      • 1.1.2. Lánc szerkezete: anyag-, információ- és pénzáramlás
      • 1.1.3. Koordináció és integráció az ellátási láncban
    • chevron_right1.2. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői és főbb jellemzői
      • 1.2.1. Input beszállítók
      • 1.2.2. Mezőgazdasági termelők
      • 1.2.3. Élelmiszer-feldolgozók és -gyártók
      • 1.2.4. Logisztikai szolgáltatók
      • 1.2.5. Nagy- és kiskereskedők
      • 1.2.6. Fogyasztók
      • 1.2.7. Kormányzati és szabályozó szereplők
    • chevron_right1.3. Lokális élelmiszer-ellátási láncok
      • 1.3.1. A lokális élelmiszer-ellátási láncok előtérbe kerülése
      • 1.3.2. Rövid élelmiszer-ellátási láncok klasszifikációja
      • 1.3.3. Szereplők és működési modell
      • 1.3.4. Előnyök és kihívások a rövid élelmiszer-ellátási láncokban
    • 1.4. Élelmezésbiztonság és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right1.5. Az élelmiszer-ellátási lánc működtetése
      • 1.5.1. Termelésszervezés és minőségirányítás
      • 1.5.2. Logisztika, hűtőlánc, raktározás
      • 1.5.3. Marketing és márkázás
      • 1.5.4. Kockázatok az ellátási láncban: járványok, visszahívások és élelmiszer-hamisítás
      • 1.5.5. Nyomon követhetőség, tanúsítványok és szabályozások
    • 1.6. Fogyasztói magatartás és élelmiszervásárlás
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right2. Az élelmiszer-termelés ökonómiája
    • chevron_right2.1. A termelési tényezők
      • 2.1.1. Termőföld
      • 2.1.2. Munkaerő
      • 2.1.3. Mezőgazdasági gépek
      • 2.1.4. Tőke
    • 2.2. Mezőgazdasági termelés
    • 2.3. A termelői döntéshozatal folyamata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right3. Élelmiszerpiacok és -árak
    • chevron_right3.1. Élelmiszerpiacok
      • 3.1.1. Az élelmiszerpiacok jellemzői és szereplői
      • chevron_right3.1.2. Nem hagyományos élelmiszerek
        • 3.1.2.1. Ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek
        • 3.1.2.2. Mesterséges hús
      • 3.1.3. Fogyasztói csoportok
    • chevron_right3.2. Élelmiszerárak
      • 3.2.1. Árképzés
      • 3.2.2. A válságok hatása a globális élelmiszerárakra
    • chevron_right3.3. Élelmiszer-infláció
      • 3.3.1. Az élelmiszer-infláció jelensége és alakulása
      • 3.3.2. Esettanulmány: a magas magyar élelmiszer-infláció okai
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right4. Élelmiszer-kereskedelem
    • chevron_right4.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem intézményrendszere
      • 4.1.1. A Kereskedelmi Világszervezet működésének alapelvei
      • 4.1.2. A tárgyalások során kialakult főbb érdekcsoportok
      • 4.1.3. Regionális kereskedelmi megállapodások
      • 4.1.4. A gazdasági és kereskedelmi integrációk típusai
    • chevron_right4.2. Az élelmiszer-kereskedelem környezeti megfontolásai
      • 4.2.1. Az élelmiszer-kereskedelem és a természeti környezet kapcsolata
      • 4.2.2. A kereskedelmi megállapodások és klímaegyezmények kapcsolata
      • 4.2.3. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerepe a környezeti ügyek szabályozásában
    • chevron_right4.3. Az élelmiszer-kereskedelem helyzete és kilátásai
      • 4.3.1. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem szerkezete
      • 4.3.2. A magyar agrárgazdaság külkereskedelemének helyzete
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right5. Az élelmiszer-fogyasztás ökonómiája
    • chevron_right5.1. A fogyasztói döntés háttere
      • 5.1.1. A fogyasztói magatartás „inger–válasz” modellje
      • 5.1.2. A fogyasztói magatartást befolyásoló külső tényezők
      • 5.1.3. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vevő jellemzői
      • 5.1.4. A fogyasztói magatartást befolyásoló belső tényezők – A vásárlási döntési folyamat
    • chevron_right5.2. A fogyasztási szerkezet sajátosságai
      • 5.2.1. A hazai fogyasztási szerkezet
      • 5.2.2. Táplálkozási ajánlások és ideális fogyasztási struktúra
    • chevron_right5.3. Az élelmiszer-marketing szerepe a fogyasztói döntésben
      • 5.3.1. A fogyasztói döntéshozatal és az élelmiszer-marketing kapcsolata
      • 5.3.2. Elméleti keretek és viselkedési elméletek az élelmiszer-marketingben
      • 5.3.3. A digitális marketing és a csomagolás befolyásoló hatásai
      • 5.3.4. Marketingtechnikák, hagyományos és modern megközelítések
      • 5.3.5. Etika, félrevezetés és modern piackutatási módszerek
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. rész. Fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban
  • chevron_right6. Fenntarthatóság és agrár-környezetvédelem
    • chevron_right6.1. A fenntarthatóság pillérei
      • 6.1.1. A fenntarthatóság értékelése: az SDG-rendszer és annak mezőgazdasági értelmezése
    • chevron_right6.2. Mezőgazdaság és környezet kapcsolata
      • 6.2.1. A gazdasági tevékenység lényege, piaci és nem piaci erőforrások
      • 6.2.2. A környezetvédelem közgazdasági háttere
    • chevron_right6.3. Környezetvédelem a Közös Agrárpolitikában
      • 6.3.1. A Közös Agrárpolitika rövid történeti áttekintése
      • 6.3.2. A KAP pénzügyi helyzete
      • 6.3.3. A KAP változásainak fő iránya
      • 6.3.4. A jelenlegi KAP környezetvédelmi szerepvállalásai („Zöld felépítmény”)
      • 6.3.5. Az agrártámogatási programok hatásai
    • chevron_right6.4. Szerződéses innovációk az agrár-környezeti támogatások hatásosságának növelésére
      • 6.4.1. Innovatív szerződéses megoldások
      • 6.4.2. Az eredményalapú szerződések kialakulása
      • 6.4.3. Az eredményalapú szerződések fő komponensei
      • 6.4.4. Az alkalmazhatóság feltételei, előnyök és hátrányok
      • chevron_right6.4.5. Az eredményalapú programok jó gyakorlatai
        • 6.4.5.1. A Burren program
        • 6.4.5.2. Az őrségi eredményalapú szerződés kidolgozása és bevezetésének lehetőségei
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right7. Élelmezés- és élelmiszer-biztonság
    • chevron_right7.1. Az élelmezésbiztonság dimenziói
      • 7.1.1. Elérhetőség
      • 7.1.2. Hozzáférhetőség
      • 7.1.3. Felhasználás
      • 7.1.4. Stabilitás
    • chevron_right7.2. Az élelmezésbiztonság főbb kihívásai
      • 7.2.1. Növekvő népesség és élelmiszer-kereslet
      • 7.2.2. Szegénység és egyenlőtlenség
      • 7.2.3. Geopolitikai konfliktusok és instabilitás
      • 7.2.4. Klímaváltozás és környezeti sokkok
    • chevron_right7.3. Az élelmezésbiztonságot szolgáló szakpolitikák és stratégiák
      • 7.3.1. Nemzeti agrárpolitika és beruházások
      • 7.3.2. A nemzetközi kereskedelem és az élelmezésbiztonság
      • 7.3.3. Szociális biztonsági hálók és élelmiszersegélyezés
      • 7.3.4. Technológiai innováció és mezőgazdasági termelékenység
      • 7.3.5. A fogyasztói oldal szerepe: táplálkozás, tudatosság és élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right7.4. Élelmiszer-biztonság: fogalmak és jelentőség
      • 7.4.1. Az élelmiszer-biztonság közegészségügyi jelentősége
      • 7.4.2. Az élelmiszer-kereskedelem biztonsága
    • chevron_right7.5. Élelmiszer-biztonsági szabályozás és szabványok
      • 7.5.1. Nemzetközi szabványalkotó szervezetek és megállapodások
      • 7.5.2. Országosan működő szabályozások és hatóságok
      • 7.5.3. Ágazati szinten működő szabályozások
      • 7.5.4. Új kihívások az élelmiszer-biztonsági szabályozásban
    • chevron_right7.6. Az élelmiszer-biztonság innovációi és jó gyakorlatai
      • 7.6.1. A nyomon követhetőséget és átláthatóságot szolgáló blokklánc
      • 7.6.2. HACCP és a megelőző élelmiszer-biztonsági irányítás
      • 7.6.3. Csomagolási innovációk a biztonság és az eltarthatóság érdekében
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right8. Élelmiszer-pazarlás
    • chevron_right8.1. Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás jelentősége
      • 8.1.1. Fogalmi keret
    • chevron_right8.2. Hol keletkezik a legtöbb veszteség? – A pazarlás helye az ellátási lánc mentén
      • 8.2.1. Mezőgazdasági termelés
      • 8.2.2. Élelmiszer-feldolgozás
      • 8.2.3. Nagy- és kiskereskedelem
      • 8.2.4. Vendéglátás
      • 8.2.5. Háztartások
    • chevron_right8.3. Tökéletlen, mégis értékes? – A „csúnya” élelmiszerek szerepe a pazarlás csökkentésében
      • 8.3.1. A szuboptimális termékek definíciója és típusai
      • 8.3.2. A fogyasztói döntések és attitűdök szerepe
      • 8.3.3. A kereskedelem szerepe a megoldásban
    • chevron_right8.4. Milyen árat fizetünk a kidobott ételért?
      • 8.4.1. Gazdasági veszteségek
    • chevron_right8.5. Milyen társadalmi és kulturális hatásai vannak az élelmiszer-pazarlásnak?
      • 8.5.1. Étel mint alapvető emberi jog?
      • 8.5.2. Az éhezés paradoxona
    • chevron_right8.6. Mekkora terhet ró a környezetre az élelmiszer-pazarlás? – Ökológiai következmények és erőforrás-használat
      • 8.6.1. Üvegházhatású gázok kibocsátása
      • 8.6.2. Vízfelhasználás
      • 8.6.3. Talaj és földhasználat
      • 8.6.4. Hulladékkezelés és metánkibocsátás
    • chevron_right8.7. Mit tehetünk ellene? – Megoldási lehetőségek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére
      • 8.7.1. Alternatívák és megoldások az ellátási lánc szereplői mentén
      • 8.7.2. Alternatívák és megoldások kormányzati és szakpolitikai oldalról
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Gyakorlati feladatok
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right9. A klímaváltozás hatásai a mezőgazdaságra és az alkalmazkodás eszközei
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Éghajlatváltozás mérséklése
    • chevron_right9.3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
      • 9.3.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozása
      • 9.3.2. Zöld átállás
      • 9.3.3. Elsivatagosodás
      • 9.3.4. Talaj állapota
      • 9.3.5. Vízkészlet-gazdálkodás
      • 9.3.6. Éghajlatváltozással kapcsolatos perek
    • chevron_right9.4. A klímaváltozás regionális különbségei Magyarországon
      • 9.4.1. A klímakitettség indikátorainak regionális alakulása
      • 9.4.2. Az érzékenység és adaptációs képesség területi különbségei
      • 9.4.3. A klímasérülékenység komponenseinek területi mintázata
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right10. Fiatal gazdák – generációváltás
    • chevron_right10.1. Statisztikák az elöregedő agrártársadalomról világszerte
      • 10.1.1. USA adatok
      • 10.1.2. Az Európiai Unió a statisztikák tükrében
      • 10.1.3. Magyarországi generációváltás a statisztikák tükrében
      • 10.1.4. A mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó adatok Magyarországon
    • 10.2. A generációváltás akadályai és hajtóerői
    • 10.3. A generációváltás ösztönzése a Közös Agrárpolitikában
    • 10.4. Nemzetközi tapasztalatok a generációváltás támogatásában
    • chevron_right10.5. Intézkedések Magyarországon a generációváltással kapcsolatban
      • 10.5.1. Földvásárlás
      • 10.5.2. Gazdaságátadási törvény
      • 10.5.3. A KAP generációváltással kapcsolatos támogatásai Magyarországon
      • 10.5.3.1. I. pillér
      • 10.5.3.2. II. pillér
    • 10.6. Pályaorientációs tevékenység
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. rész. A fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei
  • chevron_right11. Agrárpolitika
    • chevron_right11.1. Szabályozási eszközök és azok hatása
      • 11.1.1. Az agrárpolitika szabályozási eszközei
      • 11.1.2. A szakpolitikai eszközök hatásai
      • 11.1.3. Nemzetközi és uniós trendek
    • chevron_right11.2. Globális példák (Brazília, EU, India, Kína, USA)
      • 11.2.1. Brazília agrárpolitikája
      • 11.2.2. Az Európai Unió agrárpolitikája
      • 11.2.3. India agrárpolitikája
      • 11.2.4. Kína agrárpolitikája
      • 11.2.5. USA agrárpolitikája
    • chevron_right11.3. Összehasonlító elemzés
      • 11.3.1. Szabályozási filozófiák
      • 11.3.2. Jövedelembiztonság és gazdasági fenntarthatóság
      • 11.3.3. Környezetvédelem és fenntarthatóság
      • 11.3.4. Vidékfejlesztés és szociális dimenziók
      • 11.3.5. Digitális és technológiai eszközök
      • 11.3.6. A vizsgált országok agrárpolitikájának erősségei és gyengeségei
    • 11.4. Jövőbeli kilátások és ajánlások
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right12. Vidékfejlesztés
    • chevron_right12.1. A vidék fogalma és lehatárolása
      • 12.1.1. Fogalmi evolúció
      • 12.1.2. Területi tipológiák vidéklehatárolásai
      • 12.1.3. Urbanizációs trendek – funkcionális térségek
    • chevron_right12.2. A vidék a globális folyamatok sodrásában
      • 12.2.1. Hajtóerők, válságok, átalakulás
      • 12.2.2. A vidéki térségek (fenntartható?) zsugorodása
    • chevron_right12.3. A vidék funkciói és kibővült gazdasági lehetőségei
      • 12.3.1. A vidéki gazdaság multifunkcionalitása és diverzifikációja
      • 12.3.2. A fenntartható gazdaság irányai vidéki kontextusban
      • 12.3.3. Vidéki (gasztro)turizmus
    • chevron_right12.4. A vidékfejlesztés értelmezése és jelentősége: alapfogalmak, elméleti alapvetések, régi és új paradigmák
      • 12.4.1. A vidékfejlesztés definíciós kísérletei
      • 12.4.2 Integrált vidékfejlesztés
      • 12.4.3. Innováció a vidékfejlesztésben
      • 12.4.4. A vidékfejlesztés viszonya más térbeli fejlesztési stratégiákkal
    • chevron_right12.5. Az európai és magyarországi vidékpolitikák
      • 12.5.1. A vidékpolitika mint közpolitika
      • 12.5.2. Európai vidékpolitikák
      • 12.5.3. A vidék szemszögéből
      • 12.5.4. Vidékfejlesztés a gyakorlatban: a LEADER/CLLD megközelítés
      • 12.5.5. Vidéki térségek és vidékpolitikák Magyarországon
      • 12.5.6. Egy perspektivikus irány
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right13. Körforgásos biomassza alapú gazdaság
    • chevron_right13.1. Az EU bioökonómiai stratégiája
      • 13.1.1. Fenntarthatóság és körforgás
      • 13.1.2. Versenyképes és klímasemleges zöldgazdaság
      • 13.1.3. A biomassza alapú gazdaság szerepe
      • 13.1.4. Gazdasági és társadalmi hatások
    • chevron_right13.2. A bioökonómia vagy biomassza alapú gazdaság kihívásai
      • 13.2.1. Körforgásos gazdaság
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
  • chevron_right14. Innovációk a mezőgazdaságban
    • chevron_right14.1. Precíziós mezőgazdaság eszközei, beleértve a drónokat
      • 14.1.1. A precíziós mezőgazdaság eszközrendszere
      • 14.1.2. Drónok a precíziós mezőgazdaságban
    • chevron_right14.2. Társadalmi innováció - AKIS
      • 14.2.1. Innováció a gyakorlatban
      • 14.2.2. Mi az AKIS?
      • 14.2.3. A magyar AKIS jellemzése
    • Összefoglalás
    • Ismétlő kérdések
    • Irodalomjegyzék
• chevron_rightMellékletek
  • 1. számú melléklet
  • 2. számú melléklet
• Tárgymutató
• A könyv szerzői

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//