Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

10.2. A generációváltás akadályai és hajtóerői

A mezőgazdasági generációváltás világszerte jelentős kihívás elé állítja a vidéki közösségeket. A családi gazdaságok, amelyek évtizedek óta a vidéki társadalom alappillérei, egyre inkább szembesülnek az elöregedés problémájával és az utódok hiányával. A szakirodalom túlnyomó többsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelők társadalma elöregszik, és a gazdaságok száma csökken.

Bertolozzi-Caredio et al. (2020) három lépcsős folyamatként határozza meg a mezőgazdasági generációváltást. Az első szakasz a potenciál kérdése: a gazdálkodó családok elismerik-e gyermekeiket potenciális utódként? A második szakasz a hajlandóság, amely azt vizsgálja, hogy a fiatalok készek-e átvenni a gazdaságot. Végül a harmadik szakasz a sikeresség, amely annak megvalósulását jelenti, hogy az utód ténylegesen átveszi-e a mezőgazdasági vállalkozást és fenntartja-e azt.

Az „utódhatás” (succession effect) fogalma azt jelenti, hogy a gazdálkodó döntéseit jelentősen befolyásolja az utód kijelölésének ténye (Lobley et al., 2010; Leonard et al., 2020). Az utód azonosítása már a gazdaságvezető stratégiai döntéseire hatással van, például a beruházások, modernizáció és diverzifikáció területén. Ezzel szemben az „utód által hozott változások” (successor effect) a gazdaság működési struktúrájának megváltozását jelentik az új gazdálkodó belépésével (Potter és Lobley, 1996).

Az utódhatás kétféleképpen jelentkezhet: passzív és aktív formában. A passzív hatás növeli a gazdálkodó biztonságérzetét, amely kedvez a hosszú távú tervezésnek és beruházásoknak (Wright és Brown, 2018). Az aktív hatás pedig azt jelenti, hogy az utód már a gazdaság működtetésében is részt vesz, közvetlenül befolyásolva a döntéshozatalt (Calus és Van Huylenbroeck, 2008). Az utód jelenléte ösztönzi a gazdálkodókat új stratégiák bevezetésére, például technológiai innovációk, diverzifikáció és együttműködés formájában.

A „fiatal gazda probléma” kifejezés a mezőgazdaságban az idős gazdák dominanciáját és a fiatal gazdák alacsony arányát jelenti. Zagata és Sutherland (2015) kutatása azonban rámutat arra, hogy a fiatal gazdák hiánya nem minden országban jelent problémát. A jelenség hátterében sok esetben társadalmi és strukturális tényezők állnak, nem pusztán gazdasági okok. Például a földtulajdonlás nehézségei, az öröklési szabályok vagy a fiatalok mezőgazdaság iránti alacsony érdeklődése jelentős szerepet játszhatnak. Magyarországon az idősebb gazdák gyakran magas szintű termelékenységgel és szakértelemmel rendelkeznek, ami részben ellensúlyozza a fiatalok alacsony arányát (Swain és Hamza, 2023).

A generációváltás a családi gazdaságokban egy fokozatos folyamat, amelyet Gasson és Errington (1993) az „utódlási létra” elméletével írnak le. Eszerint az új generáció tagjai először kisebb feladatokat látnak el, majd fokozatosan vesznek át nagyobb felelősséget és végül a gazdaság vezetését. Az „utódlási létra” nemcsak a gazdasági szerepek átruházását, hanem a családon belüli kapcsolatok alakulását is befolyásolja. Ez az elmélet különösen fontos a magyar mezőgazdaságban, ahol a családi gazdaságok újraindulása a rendszerváltást követően történt. Az idősebb generációk gyakran nehezen adják át az irányítást, mert a gazdaság számukra nemcsak megélhetést, hanem életformát is jelent. A fiatalabb generációk viszont sokszor modern, üzleti szemléletet hoznak, ami kihívást jelenthet a hagyományos családi struktúrák számára.

A következőkben a legfontosabb akadályok és hajtóerők kerülnek bemutatásra. A fiatalok körében tapasztalható motivációhiány az egyik legjelentősebb akadály. Az alacsony kereseti lehetőségek, a nehéz munkakörülmények és a földhöz való hozzáférés korlátozottsága miatt sokan nem kívánnak a mezőgazdaságban maradni (Lorenzen és Lorenzen, 2011; Kondo, 2021). A technológiai fejlődés azonban – például drónok, fejőrobotok és automatizált gépek – pozitív hatást gyakorolhat a fiatalok érdeklődésére (Guerra, 2018).

A családi kapcsolatok meghatározó szerepet játszanak a generációváltásban. Plana-Farran és Gallizo (2021) szerint az érzelmi kötődés és a szülői szerepek változása befolyásolja a fiatalok döntését a gazdaság átvételéről. A hagyományos családi gazdálkodásban a gyermekek természetes módon részt vettek a mezőgazdasági munkában, azonban a modern világban ez egyre kevésbé jellemző (Brandth és Overrein, 2013).

A fiatalok egyre szélesebb körű oktatási lehetőségei szintén befolyásolják a generációváltást. Farrell et al. (2021) megállapítja, hogy az oktatás lehetőséget biztosít a fiatalok számára, hogy más karrierutakat is válasszanak, ami csökkentheti a mezőgazdaság iránti érdeklődésüket. Ugyanakkor az agrárszakmai képzések és a célzott támogatások elősegíthetik a generációváltást.

A városiasodás következtében egyre több fiatal hagyja el a vidéki térségeket, vonzóbb munkalehetőségek reményében (Buliga-Stefanescu és Necula, 2018). A mezőgazdaságot sokan fizikailag megterhelő és alacsony jövedelmet biztosító ágazatként látják, ami hozzájárul a fiatalok elvándorlásához.

A fiatalabb generáció egyre tudatosabb az éghajlatváltozással kapcsolatban, és nagyobb hajlandóságot mutat a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására (Elahi et al., 2022). Az éghajlatváltozás okozta bizonytalanság azonban demotiváló hatással lehet.

A modernizáció és a digitális technológiák alkalmazása javíthatja a mezőgazdasági munkakörülményeket és vonzóbbá teheti az ágazatot a fiatalok számára. Az innovatív eszközök, mint például a drónok és a robotok, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik a gazdálkodást (Farrell et al., 2021).

A nemzetközi tapasztalatok alapján a mezőgazdasági generációváltás sikerességét számos tényező befolyásolja, beleértve a pénzügyi támogatásokat, a földhöz jutás lehetőségét és az oktatási programokat. Az egyes országok gyakorlatai jól mutatják, hogy a célzott intézkedések és programok jelentős szerepet játszhatnak a fiatal gazdálkodók támogatásában

10.1. táblázat. Összefoglaló táblázat a mezőgazdasági generációváltás fő akadályozó tényezőiről és az azt támogató intézkedésekről

Akadályozó tényezők	Támogató intézkedések
Gazdasági és pénzügyi tényezők
A termőföldhöz való nehéz hozzáférés A mezőgazdasági termelés magas belépési költségei A mezőgazdasági termelők alacsony rendelkezésre álló jövedelme Az idős mezőgazdasági termelők alacsony nyugdíja A mezőgazdasági termelők alacsony alkupozíciója a piacon Magas adminisztratív terhek Munkaintenzív ágazat Az éghajlatváltozás okozta hatások és kockázatok	Pénzügyi támogatás a földhöz való hozzáférés javítására Modernizáció, digitalizáció és innovatív gyakorlatok (robotok, drónok, gazdaságirányítási szoftverek) alkalmazása Jövedelemdiverzifikáció támogatása (pl. agroturizmus) Kedvezményes hitelek nyújtása Az adminisztráció egyszerűsítése A biotermelés, a rövid ellátási láncok és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatása
Oktatási rendszer
A fiatal generációnak van lehetősége, hogy ne mezőgazdasági területen folytassa tanulmányait	A mezőgazdasági oktatási rendszer javítása (képzettségi szint emelése, tudásátadás, gyakorlatorientált képzés)
Társadalmi és egyéni tényezők
A fiatal generáció motivációjának hiánya A szülők megváltozott hozzáállása (kevesebb idő jut a gyerekekre, nehezen delegálnak gazdálkodási feladatokat) Változó tendenciák a fenntartható élelmezési rendszerekben, a földhasználati gyakorlatban A nemek és generációk közötti egyenlőtlenségek a vidéki térségekben Kedvezőtlen munkakörülmények	A családi kapcsolatok erősítése, a generációk közötti kommunikáció elősegítése A fiatal mezőgazdasági termelők összefogásának segítése, ösztönzése (közös érdekképviselet)

Forrás: Borda et al. (2024)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero