Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

10.3. A generációváltás ösztönzése a Közös Agrárpolitikában

A fiatal gazdálkodó meghatározásánál fontos feltétel, hogy a termelő megfeleljen az (EU) 2021/2115. rendelet 3. cikkének (1) pontja szerinti „mezőgazdasági termelő” definíciójának. Emellett az uniós tagállamoknak a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát az (EU) 2021/2115. rendelet 4. cikkének (6) bekezdése alapján kell kialakítaniuk, meghatározott kötelező elemek figyelembevételével. Ezek az alábbiak: a fiatal termelő életkora nem haladhatja meg a 35–40 évet (a pontos korhatárt a tagállamok határozzák meg, Magyarországon ez 40 év), a fiatal gazdának a mezőgazdasági üzem vezetőjének kell lennie, tehát tényleges irányítást kell gyakorolnia annak működése felett, továbbá rendelkeznie kell megfelelő szakmai képzettséggel és/vagy készségekkel, amelyek részleteit szintén a tagállamok szabályozzák.

A Közös Agrárpolitikában a 797/85. számú rendelet volt az első, amely nevesítve szerepeltette a „young farmer” (fiatal gazda) kategóriát és elismerte a fiatal generáció segítésének fontosságát. A rendelet értelmében az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) külön támogatásokat kaphattak a gazdaságalapításához azok a 40 év alatti fiatal gazdálkodók, akik vállalták, hogy a mezőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként végzik és szakmai felkészültségük kielégítő szintű a vállalkozás indításának időpontjában, vagy legkésőbb az indulást követő két éven belül. A támogatás formájáról a tagállamok saját hatáskörben dönthettek, amely 7500 ECU értékű egyösszegű vissza nem térítendő támogatás, vagy kamattámogatás lehetett.

A generációváltás ösztönzésében fontos mérföldkőnek számított a Közös Agrárpolitika 1992-es MacSharry-reformja, melynek célja az volt, hogy csökkentsék a mezőgazdasági túltermelést, javítsák a piacorientáltságot és ösztönözzék a vidéki térségek szerkezetátalakítását. Ennek részeként a 2079/92/EGK tanácsi rendeletet alapján vezették be az ún. korai nyugdíjba vonulás „early retirement” intézkedést, amely lehetőséget adott az idősebb gazdáknak arra, hogy támogatással visszavonuljanak, miközben földjeiket átadhatták fiatalabb, aktív, versenyképesen gazdálkodni képes gazdálkodóknak.

A rendelet fő céljai:

Jövedelembiztosítás nyújtása azon idősebb gazdálkodók számára, akik úgy döntenek, hogy felhagynak a mezőgazdasági tevékenységgel.
A gazdaságok életképességének javítása azáltal, hogy a visszavonuló gazdákat olyan fiatalabb gazdálkodók váltják fel, akik képesek a gazdaságok hatékonyabb működtetésére.
A mezőgazdasági földterületek újrahasznosítása, különösen akkor, ha azok mezőgazdasági célú hasznosítása már nem gazdaságos.

A támogatás formái közé tartozott:

Éves kompenzáció a visszavonuló gazdák számára, amelynek összege legfeljebb évi 10 000 ECU lehetett.
Kiegészítő nyugdíj, ha a nemzeti nyugdíjrendszer által biztosított összeg nem volt elegendő a gazdálkodó számára.
Támogatás a gazdaságban dolgozó családtagok és alkalmazottak számára, akik elveszítették munkájukat a gazdaság bezárása miatt.

Mind a fiatal gazdák gazdaságalapítását, mind pedig az idős gazdák gazdálkodással való felhagyását támogató intézkedések tovább fejlődtek az Agenda 2000 reformcsomag keretében. A 2000–2006-os időszakban a vidékfejlesztési támogatások formáit és módszereit meghatározó 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet az agrár-környezeti és vidékfejlesztési (2. pilléres) intézkedéseket egységes rendszerbe foglalta. Ennek támogatott intézkedései között szerepelt az idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása és fiatal gazdálkodók támogatása.

A 2007–2013 közötti programozási időszakban a generációváltás támogatása továbbra is a KAP II. pillére keretében történt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a Tanács 1998/2005/EK rendelet alapján. A két fő intézkedés, amely együtt szolgálta a generációváltást: a „Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása” (112-es intézkedés) és a „Korai nyugdíjazás” (113-as intézkedés) volt (10.1. táblázat).

10.2. táblázat. A 2007–2013-as programozási időszak generációváltást szolgáló KAP vidékfejlesztési intézkedéseinek fő paraméterei

Intézkedés	Célcsoport	Támogatás típusa	Célja	Alapvető feltételek
112 – Fiatal gazdák támogatása	40 év alatti új gazdák	Egyszeri induló átalánytámogatás	Gazdaságalapítás ösztönzése	- Üzleti terv benyújtása és megvalósítása. - Megfelelő szakképzettség, szakmai alkalmasság.
113 – Korai nyugdíjazás	55 év feletti gazdák	Éves nyugdíjpótló juttatás	Üzemek átadása fiataloknak	- A gazdaság átadása egy 50 év alatti termelőnek vagy mezőgazdasági munkavállalónak. - Az átadó üzleti célú mezőgazdasági tevékenységgel való végleges felhagyása - Az átadó az átadást megelőző 10 évben gazdálkodott.

Forrás: Saját szerkesztés

A 2014–2020-as programozási időszakban sor került a közvetlen kifizetések rendszerének átalakítására, amelynek értelmében a korábban báziséveken alapuló általános jövedelemtámogatás helyett egyedi célkitűzések mentén kezdték folyósítani az egységes támogatási összegeket. A 7 összetevőből álló kifizetési rendszer egyik eleme a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott kiegészítő támogatás, amelynek alapján a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő fiatal (40 évesnél nem idősebb) mezőgazdasági termelők számára nyújtott alaptámogatáshoz a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó, legfeljebb 5 évig igénybe vehető kiegészítő támogatás járult. A támogatás finanszírozására a tagállamok nemzeti keretének legfeljebb 2 százaléka volt fordítható, és minden tagállamnak kötelező volt bevezetnie1 (Halmai, 2020). Ez a jövedelempótló támogatás kiegészítette a vidékfejlesztési programok keretében a KAP II. pilléréből nyújtott fiatal mezőgazdasági termelők segítését célzó egyéb intézkedéseket, melyek közül a korábbi 112-es intézkedés utódja a Fiatal gazdák induló támogatása (6.1 intézkedés)2. A fiatal gazdálkodók ezen kívül a M04.1. beruházási alintézkedésnek és a képzési (M01) és tanácsadási (M02) intézkedéseknek is kiemelt kedvezményezettjei voltak.

Ugyanakkor ebben a programozási időszakban a korai nyugdíjazás intézkedésnek nem volt folytatása, annak továbbfejlesztésére már csak a 2020 utáni (2023-2027 közötti) programozási időszakban került sor, amelyben a generációs megújulás a KAP külön specifikus célkitűzéseként jelent meg. Az új KAP 7. célkitűzése „A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára”, amely cél eléréséhez a tagállamok a KAP I. és II. pilléres támogatásokat együttesen tartalmazó KAP Stratégiai terveikben lefektetett beavatkozásokat tervezhettek a következő beavatkozás típusok3 alatt:

CIS-YF (30. cikk) - A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás
INSTAL (75. cikk) - Fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdése
COOP (77. cikk) – Együttműködés
INVEST (73–74. cikk) – Beruházások, az öntözésre irányuló beruházásokat is beleértve

Az Európai Bizottság (2025) így fogalmaz a KAP 2023–2027 közötti időszakot átölelő új stratégiai tervében a generációs megújulásról: „A mezőgazdasági ágazat dinamikussá tételéhez szakképzett és innovatív fiatal termelőkre van szükség, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazat képes legyen reagálni a legkülönfélébb társadalmi igényekre, a minőségi élelmiszerek iránti kereslettől kezdve a környezeti közjavakkal kapcsolatos elvárásokig.”

Fő célkitűzés: A mezőgazdasági ágazat vonzerejének növelése fiatal és kezdő termelők számára, a gazdálkodók pályaelhagyásának megakadályozása, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés ösztönzése a vidéki térségekben.

Az Európai Unió 2023–2027 közötti Közös Agrárpolitikája (KAP) kiemelten támogatja a fiatal gazdálkodókat a generációs megújulás előmozdítása érdekében. A tagállamok KAP stratégiai terveikben kiegészítő jövedelemtámogatást nyújthatnak fiatal gazdáknak, amelyet közvetlen kifizetések vagy vidékfejlesztési támogatások formájában biztosítanak. Legalább a közvetlen támogatási keret 3%-át erre kell fordítani. A támogatások mellett az Európai Beruházási Bank (EBB) közel 1 milliárd eurós hitelkeretet kínál a mezőgazdaság és bioökonómia fejlesztésére. A cél, hogy legalább 380 000 fiatal kezdje meg mezőgazdasági tevékenységét. A fiatal gazdák előtt álló legfőbb kihívásokra – mint a földhöz jutás nehézsége, magas kezdeti költségek, alacsony jövedelmezőség és korlátozott szolgáltatási hozzáférés – a KAP célzott megoldásokat kíván adni. Az intézkedések célja nem csupán a mezőgazdaság fenntarthatóságának biztosítása, hanem annak elérése is, hogy a vidéki életforma vonzó és életképes lehetőséget jelentsen a fiatalok számára, hozzájárulva az EU élelmiszer-önellátásának és vidéki térségeinek hosszú távú stabilitásához.

1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1307/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérő.
2	Jogalap: 1305/2013/EU rendelet – 19. cikk
3	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 Rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero