Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

10.4. Nemzetközi tapasztalatok a generációváltás támogatásában

A mezőgazdasági generációváltás világszerte eltérő kihívásokkal és megoldásokkal jár. Az egyes országokban alkalmazott intézkedések és támogatások különböző hatékonyságúak, amit a szakirodalom széles körben tárgyal. Ebben a fejezetben áttekintjük a generációváltás támogatásának nemzetközi tapasztalatait és azok hatását.

Közép-Kelet-Európára is a csökkenő gazdatársadalom jellemző. Romániában a támogatások jelentős része a zöldségtermesztés ágazatába áramlik, ennek ellenére a fiatal gazdák száma csökken (Buliga-Stefanescu és Necula, 2018). Ugyanakkor Galluzzo (2016) és Marcu (2014) megállapították, hogy a jövedelemdiverzifikációt célzó támogatások sikeresek voltak, különösen az agroturizmus területén. Míg az EU-27-ben a 2007–2013 közötti időszakban átlagosan az összes vidékfejlesztési forrás 6%-át fordították generációváltásra (M112 Fiatal gazdálkodók létrehozása, M113 A gazdák korai nyugdíjazása), Lengyelországban a két intézkedésre a források 14,8%-a jutott. Ezenkívül Lengyelország hangsúlyt fektetett a vidéki ifjúság és a fiatal gazdák szervezeteinek támogatására (például a Lengyel Vidéki Ifjúsági Szövetség) is (Chmieliński és Karwat-Woźniak, 2014; Fogarasi et al., 2014). Lettországban Nipers és Pilvere (2020) szerint a támogatások ellenére a gazdák korstruktúrája tovább romlik, míg Csehországban a földterülethez való hozzáférés és az adminisztratív terhek jelentik a fő akadályokat (Simpachová Pechrová et al., 2018).

A fiataloknak a szektorba történő bevonása Nyugat-Európában is komoly kihívás. Írországban a támogatások célja a gazdaságokhoz potenciálisan visszatérő fiatalok ösztönzése. Farrell és szerzőtársai (2021) szerint a célzott támogatás lehetőséget nyújt azoknak, akik tanulmányaik vagy munkavállalásuk után vissza kívánnak térni a mezőgazdaságba. Portugáliában a fiatal gazdák optimista hozzáállása az innovatív technológiák alkalmazásának és a korszerű gazdálkodási gyakorlatoknak köszönhető (Guerra, 2018). Ausztriában Korzenszky (2019) a családon kívüli gazdaságutódlást javasolja, amely csökkentené a belépési korlátokat és elősegítené a generációváltást. Franciaország kedvező korszerkezeti adatainak hátterében az áll, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők számára sokféle nemzeti támogatás elérhető, például adókedvezmények, társadalombiztosítási járulékfizetési mentesség, elsőbbségi hozzáférés mezőgazdasági földvásárlás alkalmával, képzési támogatások. Emellett fontos tényező az is, hogy a 2007 és 2020 között eltelt időszakban a legnagyobb összegű forrásokat ez az ország fordította a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására (Európai Számvevőszék, 2017). Görögországban a fiatal gazdálkodók támogatása jelentős eredményeket hozott a munkahelyteremtés és a vidéki jólét növelésében. A regionális termelés fellendítése és a társadalmi-gazdasági kohézió fenntartása kulcsfontosságú tényezői ennek a politikának (Gkatsikos et al., 2022).

A jelentős mezőgazdaági népesség következtében az ázsiai és afrikai országok más jellegű problémákkal küzdenek. Indonéziában a családtagok száma és társadalmi tényezők befolyásolják a gazdaságok utódlását (Firman et al., 2019). Thaiföldön a nyugdíjak emelése és a nyugdíjas gazdák támogatása javíthatja a generációváltás folyamatát (Jansuwan és Zander, 2021). Ghánában a szövetkezetek megerősítése növelheti a fiatal gazdák alkupozícióját (Mariwah et al., 2019).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero