Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


10.5.1. Földvásárlás

Magyarországon a termőföld vásárlását a 2013. évi CXXII. törvény1 (Földforgalmi törvény) szabályozza, amely szigorú szabályokat és korlátozásokat ír elő a földtulajdon megszerzésére. A törvény célja, hogy a termőföld tulajdonjogát elsősorban a helyben lakó, földműveléssel foglalkozó gazdák szerezhessék meg, ezzel biztosítva a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát és a helyi közösségek erősítését. A termőföld tulajdonjogát alapvetően belföldi természetes személyek, azaz magyar állampolgárok és az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai szerezhetik meg, amennyiben megfelelnek a földművesi státusz feltételeinek. A földművesek számára a tulajdonszerzési korlát 300 hektár, míg nem földművesek számára mindössze 1 hektár. Kivételt képez, ha a vásárlás közeli hozzátartozótól történik, ekkor a korlátozások nem érvényesek. A termőföld vásárlása során a vevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földet saját maga használja, és a tulajdonszerzéstől számított öt évig más célra nem hasznosítja.
A földvásárlás során az elővásárlási jog gyakorlására jogosultak szigorú sorrendben részesülnek előnyben. Az első helyen az állam áll, amely elővásárlási jogával élhet a termőföldek megszerzése érdekében. A második helyen a legalább három éve tulajdonostársi jogviszonnyal rendelkező személyek állnak, majd következnek a földet használó, helyben lakó szomszéd földművesek. Ezt követően a helyben lakó földművesek és azok következnek, akik üzemközpontja vagy lakhelye közúton legfeljebb 20 kilométeres távolságra található. A sorrend folytatódik a helyben lakó szomszéd földművesekkel, a legalább három éve helyben állattartó telepet üzemeltetőkkel, valamint a helyben lakó földművesekkel. A legutolsó helyen a 20 kilométeren belüli üzemközponttal rendelkező földművesek állnak. Az egyes csoportokon belül további sorrend is érvényesül, amely szerint előnyt élveznek azok, akik legalább egy éve családi mezőgazdasági társaság vagy őstermelők családi gazdaságának tagjai. Egyel kedvezőtlenebb pozícióban vannak a fiatal a fiatal földművesek, de még ezen jogcím birtokosa is valamilyen előnyt élvez az elővásárlási sorrendnél.
A generációváltás elősegítése érdekében 2023. július 1-től a fiatal gazdálkodók számára lényegesen egyszerűbbé vált a termőföld vásárlása. Az új szabályozás2 értelmében a 40 év alatti, 18. életévüket már betöltött fiatal gazdák tíz hektárig kifüggesztés nélkül vásárolhatnak termőföldet, amennyiben az összes földtulajdonuk nem haladja meg a 10 hektárt, és legalább három éve legfeljebb 20 kilométeres távolságon belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkeznek. Ez a változás mentesíti őket az elővásárlási jog szabályainak alkalmazása alól, amelyek egyébként szigorú sorrendet írnak elő a földvásárlásnál, az államtól kezdve a helyben lakó földművesekig. A fiatal gazdák így gyorsabban és egyszerűbben juthatnak földtulajdonhoz, ami jelentős segítséget nyújthat számukra a gazdálkodás megkezdéséhez és a mezőgazdasági tevékenység fenntartásához.
1 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
2 19/2023. (IV. 19.) AM rendelet a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave