Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


10.5.2. Gazdaságátadási törvény

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény1 a mezőgazdaság jövője szempontjából kiemelten fontos, mivel a nemzedékváltás elősegítésére jött létre. A törvény célja, hogy elősegítse a gazdaságok zökkenőmentes átadását a fiatalabb generációk számára, biztosítva a mezőgazdasági tevékenységek folytonosságát és a termőföldek hatékony használatát. Az új szabályozás bevezeti a gazdaságátadási szerződés fogalmát, amely lehetőséget ad a gazdaságok adásvételi, ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződések formájában történő átadására. A törvény ezen túlmenően lehetőséget biztosít a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő közötti együttműködési időszakra is, amely legfeljebb öt évig tarthat, elősegítve a tapasztalatok átadását és a gazdaságok fenntartható működését.
A törvény értelmében a gazdaságátadási szerződést a megkötéstől számított 60 napon belül be kell nyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez jóváhagyás céljából, amely nélkül az nem válik hatályossá. Az átadási folyamat egyszerűsítését szolgálja, hogy a kapcsolódó hatósági eljárások – beleértve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéseket – illeték- és díjmentesek. A jogszabály külön kitér arra is, hogy 2026. december 31-ig átmeneti jelleggel a gazdaságátvevő felső korhatára 50 évről 60 évre emelkedik, így idősebb generációk számára is megnyílik a lehetőség a gazdaságok átvételére. A törvény példálózó jelleggel felsorol bizonyos vagyonelemeket, amelyek az átadás tárgyát képezhetik:
  • Termőföldek tulajdonjoga
  • A tevékenységhez szükséges egyéb ingatlanok (pl. szárító, gépszín)
  • Ingó eszközök (mezőgazdasági gépek, eszközök)
  • Vagyoni értékű jogok (pl. támogatások, szerződések, hiteljogviszonyok)
  • Gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedés
  • Hatósági engedélyek, tanúsítványok
 
1 2021. évi CXLIII. törvény az agrárgazdaságok átadásáról

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave