Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

1.3.2. Rövid élelmiszer-ellátási láncok klasszifikációja

A REL-ek kezdeti klasszifikációja alapján három fő típust különböztetünk meg (1.5. táblázat). A közvetlen értékesítés esetében a termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolatba lép egymással az élelmiszer-vásárlás során, így a bizalmi viszony direkt módon alakulhat ki. Ennek a típusnak a leggyakoribb formája a gazdaudvari értékesítés, a termelői piac vagy éppen a termelői házhozszállítás, kosárközösség, akár az ún. „dobozos” rendszerben is. Amikor közvetlen kapcsolat nem létesül, de a termelés helyszíne és legfontosabb jellemzői a – jellemzően kevés számú – köztes szereplőn keresztül tudatosulnak a végső fogyasztóban, akkor térbeli közelségről van szó, vagy ún. kvázi-lokális értékesítésről beszélünk. Ennek legjellemzőbb példái a helyi termékboltok, REL-es beszállítókkal dolgozó éttermek (jellemzően erőteljesen szezonális étlappal) és közétkeztetési intézmények vagy az ún. közösség által támogatott mezőgazdaság. A földrajzilag legtávolabbi kapcsolatot leíró REL típus a kiterjesztett megközelítés, amikor egyes tanúsító jelölések (pl. földrajzi árujelzők) hivatottak a termékről szóló információval ellátni azokat a fogyasztókat, akik talán még az előállítási helyszín közelében sem jártak, ezáltal biztosítva a termékekkel szembeni bizalmat (Marsden et al., 2000; Renting et al., 2003).

1.5. táblázat. A rövid élelmiszer-ellátási láncok típusai

Közvetlen, helyben történő értékesítés	Közösségi marketing alapú, kvázi-lokális értékesítés	Kiterjesztett REL, globális értékesítés
Termelői piac	Termelői szövetkezeti boltok	Védett eredet, specialitások
Út menti értékesítés	Fogyasztói szövetkezeti boltok	Minőségbiztosítási rendszerek
Gazdaudvari értékesítés	Közösség által támogatott mezőgazdaság	Tanúsítványok, védjegyek
Szedd magad	Értékesítés szupermarketeknek, specializált boltoknak
Vendégasztal	Értékesítés helyi vendéglátóknak
Házhozszállítás	Beszállítás helyi közétkeztetőknek
Webáruház	Regionális termékek (nyers és feldolgozott élelmiszerek)
Dobozrendszer	Tematikus utak, termék utak, kamratúrák
	Fesztiválok
	Értékesítés kivándoroltaknak, specializált boltokban

Forrás: Saját szerkesztés Renting et al. (2003, 399) és Benedek (2014, 13) alapján

Magyarországon a különböző REL értékesítési csatornák közül történelmileg leginkább a termelői piacoknak van meghatározó szerepe, azonban annak egyéb formái is jelen vannak, melyet a termelők leggyakrabban párhuzamosan használnak (Malak-Rawlikowska et al., 2019; Maró et al., 2022). A termelői piacokhoz képest kisebb értékesítési volumennel, de régóta jelen vannak hazánkban a szedd magad lehetőségek (elsősorban gyümölcsöknél), de egyes települések még a 21. században is híresek az út menti értékesítésről (pl. a Fejér vármegyei Cece település), de ebbe a kategóriába tartozik a szezonális útszéli dinnyeárusítás is, szerte az egész országban. Mindezeken túl, a dobozrendszerek is egyre inkább terjedőben vannak Magyarországon is. A REL iránt nyitott és elkötelezett fogyasztókat leginkább az itt megvásárolható élelmiszerek frissessége, egészségre gyakorolt (vélt) pozitív hatása, illetve a helyi termelők támogatása motiválja, azonban ezek prioritása ellátási lánc típusonként és országonként is változik (Vittersø et al., 2019).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero