Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


11.2.2. Az Európai Unió agrárpolitikája

Az EU 1962-ben létrehozott közös agrárpolitikája (KAP) partnerségként szolgál a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az uniós gazdálkodók között. Céljai a következők:
  • a gazdálkodók támogatása és a mezőgazdasági termelékenység növelése, biztosítva a fogyasztók számára a folyamatos és megfizethető élelmiszer-ellátást;
  • tisztességes jövedelem biztosítása az uniós gazdálkodók számára;
  • az éghajlatváltozás elleni küzdelem elősegítése és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás előmozdítása;
  • a vidéki területek és tájak megőrzése az egész EU-ban;
  • a vidéki gazdaságok újjáélesztése a munkahelyteremtés ösztönzésével a mezőgazdaságban, az agrár-élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban (Európai Bizottság, 2025b).
 
A KAP egy egységes politika, amely valamennyi uniós országra vonatkozik, uniós szinten kezelnek és finanszíroznak, az uniós költségvetésből származó források felhasználásával (Európai Bizottság, 2025b).
A mezőgazdaság eltér a legtöbb más vállalkozástól, mivel a következő speciális szempontok jellemzik:
  • az élelmiszer-termelés fontossága ellenére a gazdálkodók bevétele mintegy 40%-kal alacsonyabb a nem mezőgazdasági bevételekhez képest;
  • a mezőgazdaság jobban függ az időjárástól és az éghajlattól, mint bármely másik ágazat;
  • elkerülhetetlen időbeli különbség van a fogyasztói kereslet és a gazdálkodók ellátási lehetősége között (Európai Bizottság, 2025b).
 
Az új uniós KAP eredetileg 2021-ben indult volna, de a tagállamok a COVID-járvány és a többéves pénzügyi keret késése miatt csak 2023-tól tudták bevezetni. A 2021–2022-es időszak átmeneti év volt: a forrásokat még a régi szabályok szerint fizették ki, de már az új költségvetésből. Ezért tekintjük a 2023-as évet az új rendszer valódi indulásának (EUR-Lex, 2021). Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében 2023 és 2027 közötti időszakban a támogatások túlnyomó részét (72%) a közvetlen kifizetések teszik ki, ami azt jelzi, hogy az EU továbbra is a gazdák közvetlen jövedelemtámogatására helyezi a legnagyobb hangsúlyt. A vidékfejlesztési programokra a teljes költségvetés negyede (25%) jut, ami a vidéki térségek fejlesztését, fenntarthatósági és környezetvédelmi célokat szolgálja. Ezzel szemben az ágazatspecifikus intézkedések csupán kis részt (3%) tesznek ki, ami azt mutatja, hogy az EU prioritása az általánosabb jellegű, termeléstől nem közvetlenül függő támogatások felé mozdul el, a specifikus ágazati beavatkozások helyett (Európai Bizottság, 2025b). Az OECD indikátorai alapján az EU támogatási szintje középmezőnybe került a korábbi évtizedekhez képest. Az EU PSE értéke a 2022–2024-es átlagban 16,39%, 2022-ben 14,94%, 2023-ban 17,05%, míg 2024-ben (előzetes) 17,23% volt (OECD, 2025).
 
Jelenlegi periódus 2023 – 2027
A KAP több, mint 60 éves periódusa alatt számos változáson ment át. Az Európai Unió agrártámogatási rendszere 1980 és 2020 között jelentősen átalakult: a kezdetben meghatározó export- és piaci támogatások szerepe folyamatosan csökkent, majd megszűnt. Helyüket átvették a közvetlen, termeléstől függetlenített támogatások, illetve erősödött a vidékfejlesztési és fenntarthatósági célú támogatások súlya.
Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) a 2023–2027-es időszakban kiemelt hangsúlyt fektet a környezeti fenntarthatóságra. Három fő célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a természeti erőforrások védelme és a biológiai sokféleség megőrzése. A KAP különböző intézkedéseken keresztül ösztönzi az ökológiai gazdálkodást, a fenntartható erdőgazdálkodást, valamint a növényvédő szerek, műtrágyák és antibiotikumok felelősségteljes használatát. A támogatások feltételekhez kötése, a zöld felépítmény és a vidékfejlesztési programok kulcsszerepet játszanak a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok terjedésében. Emellett a KAP támogatja az innovációt, kutatást és tudástranszfert is, hogy hosszú távon is biztosítsa a mezőgazdaság gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát (European Commission, 2025b).
Az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszer-ipari jövőképe új hangsúlyokat is beemel. Kiemelt cél a fiatal gazdák bevonása: az EU mezőgazdasági termelőinek kevesebb mint 11%-a 40 év alatti, ezért sürgető a földhöz és finanszírozáshoz való hozzáférésük javítása. Fontos szempont a vidéki közösségek megerősítése is: az EU lakosságának 30%-a él vidéken, számukra javítani kell az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a digitális infrastruktúrát. A bioökonómia kiemelt lehetőséget kínál a vidéki térségek számára, különösen akkor, ha a gazdák nemcsak nyersanyagot, hanem feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékeket is elő tudnak állítani. Ennek támogatásához célzott, vidéki beruházásokra és hatékony politikai koordinációra van szükség (European Commission, 2025e). Az Európai Unió mezőgazdasági digitalizációs stratégiája kiemelt hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre (K+F), hogy elősegítse az ágazat fenntarthatóságát és versenyképességét. A Horizont Európa és a Digitális Európa programok révén az EU támogatja az innovatív digitális megoldások kidolgozását, valamint a mezőgazdasági termelők technológiai alkalmazásának elősegítését. A digitalizációs stratégiák részeként a tagállamok először dolgoztak ki nemzeti terveket, amelyek célja a digitális technológiák bevezetésének és fenntartható használatának előmozdítása a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben. A KAP eszközei között szerepelnek beruházások a digitális infrastruktúrába, például széles sávú kapcsolatok és precíziós gazdálkodási technológiák, valamint a digitális készségek fejlesztését célzó képzések támogatása. A közös európai mezőgazdasági adattér kialakítása is folyamatban van, amely megkönnyíti a mezőgazdasági adatok megbízható gyűjtését és megosztását. Ezen intézkedések célja, hogy több mint 274 000 gazdaságot támogassanak a digitális gazdálkodási technológiák révén, elősegítve az ágazat műszaki fejlődéshez való alkalmazkodását (European Commission, 2025a).
Az Európai Unió 2023–2027-es Közös Agrárpolitikája (KAP) számos konkrét intézkedést és pénzügyi keretet határozott meg a fenntartható mezőgazdaság és a vidéki térségek támogatására:
  • A teljes KAP költségvetés 2021–2027 között 387 milliárd euró, amelyből:
    • 291,1 milliárd euró az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a közvetlen kifizetésekre és piaci intézkedésekre,
    • 95,5 milliárd euró az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a vidékfejlesztési programokra,
    • ezen felül a Next Generation EU eszköz 8 milliárd euróval egészíti ki az EMVA költségvetését a zöld és digitális átállás támogatására (Európai Bizottság, 2025a).
  • Környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések
    • A közvetlen kifizetések legalább 25%-át zöld felépítményre kell fordítani, amelyek támogatják a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatokat, például az ökológiai gazdálkodást és az agroökológiát,
    • a vidékfejlesztési források legalább 35%-át olyan intézkedésekre kell allokálni, amelyek elősegítik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a biodiverzitás megőrzését és az állatjólét javítását,
    • a KAP teljes költségvetésének 40%-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek relevánsak az éghajlat-politika szempontjából (Európai Bizottság, 2025a).
  • Társadalmi és gazdasági intézkedések
    • A közvetlen kifizetések legalább 10%-át a kisebb és közepes méretű gazdaságok támogatására kell átcsoportosítani,
    • a közvetlen kifizetések legalább 3%-át fiatal mezőgazdasági termelők támogatására kell fordítani, jövedelem- vagy beruházási támogatás formájában (Európai Bizottság, 2025a).
 
Fontos megjegyezni, hogy a támogatások felhasználását az unió és a tagállamok szigorúan ellenőrzik, a kifizetések átláthatók, és a visszaélések megelőzésére külön hivatal működik. A támogatási rendszer nemcsak az intenzív vagy nagyüzemi gazdaságokat érinti, hanem elsősorban közepes méretű, családi gazdaságokat is. A környezetvédelem és fenntarthatóság központi elem, például zöld kifizetések és környezetvédelmi beruházások révén, a fiatal gazdák támogatása is szintén kiemelt jelentőségű. A KAP hozzájárul az élelmiszer-biztonsághoz és a versenyképességhez, többek között a Horizon 2020 kutatási programon keresztül. A szabályozás célja nem az adminisztratív túlterhelés, hanem a közpénzek felelős és átlátható felhasználásának biztosítása.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave