Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

1.3.3. Szereplők és működési modell

A rövid, helyi élelmiszer-ellátási láncok működése két fő szereplő a termelők és a fogyasztók közötti együttműködésre épül – gyakran előfordulnak ún. támogató szereplők is, például önkormányzatok, REL szervezők stb. Működési modelljük rugalmassága, transzparenciája és egyszerűsége különbözteti meg őket a hagyományos, hosszú ellátási láncoktól. A termelők jellemzően kis- és közepes méretű családi gazdaságok, akik nem csupán mezőgazdasági termékeket árusítanak, hanem aktívan részt vesznek a marketingben, logisztikai szervezésben, sőt, sokszor közvetlenül építenek kapcsolatot a fogyasztókkal (Michel‑Villarreal, 2023). E modell kulcsjellemzője az ún. interperszonális közelség (Malak‑Rawlikowska et al. 2019; Michel‑Villarreal, 2023). Bár a rövid élelmiszer-ellátási láncok elősegíthetik a termelők bevételének növelését, azt is megmutatják, hogy ez komoly logisztikai terhekkel, munkaidő-növekedéssel és új kompetenciák szükségességével jár (Bayir et al., 2022; Szerb et al., 2018).

A fogyasztók még inkább aktív szereplők az ellátási láncban, mint a globális láncok esetében, hiszen tudatosan keresik a helyi termékeket, értékelik az átláthatóságot, és gyakran közvetlen kapcsolatot ápolnak a termelőkkel. Egyszerre fogyasztók és partnerek: akár anyagilag előfinanszírozzák a termelést és részt vesznek a lokális közösség életében (Brown – Miller, 2008). A támogató szereplők csoportjába az önkormányzatok, civil szervezetek és digitális platformok tartoznak. Az önkormányzatok például piachelyszíneket biztosítanak és stratégiai szerepet vállalnak helyi élelmiszerstratégiákban (Kachniarz et al., 2025). A civilek (NGO-k, helyi kezdeményezések) logisztikai, marketing- és képzési támogatást nyújtanak. A digitális platformok pedig lehetővé teszik az online rendelést, automatizálják a kereslet-kínálat összehangolást és csökkentik a logisztikai költségeket – ugyanakkor új készségeket igényelnek a termelőktől (Michel‑Villarreal et al., 2021; Szerb et al., 2018). A REL-ek működési modelljének fontosabb jellemzői a következők (Malak-Rawlikowska et al., 2019; Maró et al., 2022; Renting et al., 2023; Török et al., 2022; Török et al., 2025b):

Rövid, egyszerű logisztikai lánc: a termék a termelőtől a végső fogyasztóhoz közvetlenül vagy legfeljebb egy közvetítőn keresztül kerül.
Rugalmasság és szezonális alkalmazkodás: nincs állandó kínálat; a termelésebből eredő szezonális modellek érvényesek.
Gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság: a REL-ek javítják a termelők jövedelmét, a legtöbb esetben csökkentik az ökológiai lábnyomot és a környezeti terhelést, illetve növelik a közösségi bizalmat és társadalmi tőkét.
Kockázatmegosztás és közösségi költségviselés: egyes esetekben (pl. közösség által támogatott mezőgazdaság) a fogyasztók előfinanszírozzák a termelőt, megosztva vele a termelési kockázatokat.
Helyi gazdaság élénkítése: a helyben előállított termékek fogyasztása hozzájárul a régió gazdasági megerősödéséhez, munkahelyek megtartásához és új vállalkozások létrejöttéhez. A bevétel a helyi közösségen belül marad („local multiplier effect”).
Alacsony belépési küszöb: a kis termelők vagy induló vállalkozások számára a lehetőséget nyújt piacra lépni anélkül, hogy azonnal nagy beruházásokra vagy kereskedelmi láncokra támaszkodnának.
Transzparencia és nyomon követhetőség: a fogyasztók gyakran közvetlenül ismerik a termékszármazást, a termelés körülményeit, sőt, sok esetben a termelőt személyesen is. Ez nagyban növeli az élelmiszerek iránti bizalmat és lehetővé teszi a fogyasztói kontrollt (pl. gazdaságlátogatások, nyílt napok, címkék, online tartalmak).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero