Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


11.3.1. Szabályozási filozófiák

Az EU agrárpolitikája a társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatóság hármas célrendszerére épül. Az EU KAP-ja több pillérre épül, hangsúly egyre inkább a „public goods” – környezet, egészség – támogatásán.
Az USA szövetségi agrárpolitikája elsősorban a piaci kockázatok csökkentésére és a jövedelmek stabilizálására koncentrál. Elmondható, hogy piaci alapokra épít, agrártámogatásokkal stabilizálja a globális versenypozíciót.
India és Kína erősen intervencionista. Kína vegyes modellt alkalmaz, melyben erős állami szerepvállalás figyelhető meg, de innováció- és modernizációorientált szabályozással (OECD, 2018). India esetében az állami beavatkozás dominál, de modernizációban még elmarad a most vizsgált országokhoz képest.
Brazília agrárpolitikája nem teljesen liberális, inkább vegyes megközelítést követ. Az állam erősen támogatja az exportorientált, nagyüzemi termelést, de közben külön programokkal (pl. PRONAF) segíti a családi gazdaságokat és a vidéki térségeket is. A kereskedelem nyitott, de az exportstratégia mögött tudatos állami irányítás áll, főként a WTO és OECD keretrendszerébe illeszkedve.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave