Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

1.3.4. Előnyök és kihívások a rövid élelmiszer-ellátási láncokban

A rövid, lokális élelmiszer-ellátási láncok számos előnnyel járnak mind a termelők, mind a fogyasztók, és a társadalom egésze számára. Ugyanakkor komoly kihívásokkal is szembesülnek, amelyek hatékony stratégiákat követelnek meg működésük fenntartásához és bővítéséhez. A következőkben ezeket az előnyöket és kihívásokat tekintjük át.

Az előnyöket tekintve gazdaságilag a rövid láncok lehetővé teszik, hogy a termelők magasabb árrést realizáljanak, hiszen kevesebb közvetítővel dolgoznak (Petruzzelli et al., 2023; Renting et al., 2003). Ez különösen előnyös kis- és középvállalkozások számára, amelyek így fenntarthatóbb jövedelmet érhetnek el. Ezen túlmenően munkahelyeket teremtenek a helyi közösségekben, segítve a nők és kezdő vállalkozók piacra jutását is (Malak-Rawlikowska et al., 2019; Petruzzelli et al., 2023). Környezeti szempontból a rövid szállítási útvonalak („food miles”) jelentősen csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását; az ellátás gyakran organikus vagy agroökológiai alapokon nyugszik, minimalizálva ezzel a vegyszerhasználatot (Forssell - Lankoski, 2015; Malak-Rawlikowska et al., 2019; Renting et al., 2003). Emellett kevesebb csomagolás és raktározás szükséges általában a termelők tevékenységéhez, így csökken az élelmiszer- és csomagolási hulladék mennyisége is – utóbbi egyre nagyobb problémát okozva a fenntartható hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság szempontjából (Ráti – Maró, 2025). Társadalmi előnyként a lánc közvetlensége növeli a termelő–fogyasztó közti bizalmat és társadalmi tőkét (Petruzzelli et al., 2023; Renting et al., 2003). A gyors válságkezelési képesség a COVID–19 világjárvány során is jól látható volt: a rövid láncok rugalmasan alkalmazkodtak a szállítási zavarokhoz és megőrizték működőképességüket (Török et al., 2024).

Logisztikailag komoly kihívást jelent a hatékony hűtési, készletgazdálkodási és elosztó rendszerek hiánya (Forssell – Lankoski, 2015; Pato, 2022; Renting et al., 2003). A megfelelő infrastruktúra nélküli működés növeli a költségeket és egyben korlátozza a terjeszkedés lehetőségét. Piaci skálázhatóságban is akadályok merülnek fel. A kis vásárlói bázis korlátozza a növekedést, és a függetlenség gyakran versenyképességi hátrányt jelent a globális vállalatokkal szemben (Bayir et al., 2022; Pato, 2022). Az adminisztratív terhek szintén megnehezítik a kis termelők helyzetét. Ide sorolhatjuk a higiéniai feltételek biztosítását, az engedélyezési folyamatokat és minőségi szabályokat, amelyek aránytalanul nagy terhet jelentenek számukra (Forssell – Lankoski, 2015; Pato, 2022). A rövid láncokban részt vevő termelők számára a magasabb bevétel nem mindig kompenzálja a marketing, adminisztráció és logisztika miatt megnövekedett munkaórákat (Bayir et al., 2022; Renting et al., 2003). Minőség- és élelmiszer-biztonsági kérdések is felmerülhetnek; kisebb feldolgozó és elosztó rendszerek esetén a kontroll nehezebb, ami elősegítheti a kockázatok növekedését (Forssell – Lankoski, 2015; Pato, 2022). Technológiai kihívást jelent az új készségek elsajátítása, hiszen például az online platformok, vagy digitális rendelési rendszerek igénylik az ügyfelekkel való kapcsolat- és informatikai tudást (Forssell – Lankoski, 2015).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero