Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

12.4.4. A vidékfejlesztés viszonya más térbeli fejlesztési stratégiákkal

A vidékfejlesztést gyakran használják csereszabatosan vagy összekeverve a különböző dimenziójú és fókuszú térbeli fejlesztési tevékenységekkel, leginkább a területfejlesztéssel, településfejlesztéssel, de a térségfejlesztéssel, helyi fejlesztéssel is. A területfejlesztéstől való elkülönítésben Rechnitzer és Smahó (2011) összehasonlítását vesszük alapul.

A vidékfejlesztés alapvetően természet- és környezetelvű megközelítést követ, hangsúlyozva az értékmegőrzést, a helyi közösségek és a kisebb népességkoncentrációk (például kistérségek, falvak, kisvárosok) fejlesztését. A helyi gazdaság – különösen a mezőgazdaság – élénkítése, a foglalkoztatás bővítése, a környezet megóvása és az értékvédelem áll a középpontban. A fejlesztések döntően alulról építkeznek, vagyis a helyi igényekre, közösségi részvételre és civil kezdeményezésekre támaszkodnak. A társadalmi és kulturális hatások erősen érvényesülnek, a fejlesztések közvetlenül érzékelhetőek a helyi lakosság számára. A vidékfejlesztés erősen támaszkodik a decentralizált eszközökre és belső forrásokra, a menedzsment közel áll a helyi szereplőkhöz, az igények közvetlen kielégítésére törekszik.
A területfejlesztés inkább a gazdasági környezet alakítására, az innováció terjesztésére és a versenyképesség növelésére fókuszál, nagyobb, regionális léptékben gondolkodik. A fejlesztések dimenziója a nagytérségi összefüggések érvényesítése, célja a térségi gazdaságok erősítése, a teljes településkörre (tehát a városokra is) kiterjedően. A területfejlesztésben a fejlesztési beavatkozások főként nagyrendszerekre, hálózati elemekre és csomópontokra irányulnak, a társadalmi és kulturális hatások inkább közvetetten, elvontan jelennek meg. A tervezés központi célok és térségi igények ütköztetésével történik, a fejlesztési programok főleg külső forrásokra épülnek. A menedzsment feladata a térségi érdekek harmonizálása.

A vidékfejlesztés és a területfejlesztés között Farkas (2002) átfedést lát: ez nem más, mint a kistérségek fejlesztése. „Ezen a területi szinten mindkét fejlesztési tevékenységnek van létjogosultsága, de amíg a vidékfejlesztés számára ez a szint a legfontosabb, addig a területfejlesztés esetében ez csak az egyik beavatkozási szint” (Farkas, 2002, 49). A vidékfejlesztés elsődleges tere G. Fekete (2013) szerint a horizontális kapcsolatok talaján szerveződött kistérség: „Kistérség alatt a földrajzi tér azon, az ott élő népesség mind szélesebb csoportjai számára átlátható és személyesen megélt darabját értjük, melyen belül a települési közösségeket szoros, a közös múlton, az abból felépülő kultúra közös vonásain, az ugyanazon, a gazdasági és társadalmi tevékenységüknek keretet adó földrajzi tájhoz való tartozáson, a funkcionális (gazdasági, humán szolgáltatási, infrastrukturális, közösségi) egymásrautaltságon és intenzív kommunikáción alapuló horizontális kapcsolatok, az ezek tudatosulásaként jelentkező közös érdek és regionális identitástudat fűzik össze és ugyanezen alapon más település már nem köthető hozzájuk” (G. Fekete, 2013, 21).

Területfejlesztés: (1) Átfogóan mint szakpolitika és tevékenységi rendszer az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása; továbbá a rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. (2) Szűkebb értelemben mint fejlesztési tevékenység azon fejlesztési beavatkozások és kapcsolódó tevékenységeik köre, amelyek kifejezetten (elsődlegesen) területi célkitűzéseket szolgálnak, amelyekkel a közösségi szféra tudatosan hat a különböző tevékenységek, jelenségek térbeli megoszlására, ill. működésére, vagy egy adott területegység (régió, megye, kistérség) több szakterületet átfogó, integrált fejlesztését valósítják meg (Térport, é. n./a).

Településfejlesztés: szűkebb értelemben „a lakosság élete szempontjából jelentősebb beruházások hatásainak számbavétele és megvalósítása” (Enyedi, 2000), tágabb értelemben „a települési folyamatok befolyásolására irányuló koncepcióalkotó, tervezési és végrehajtási tevékenységek összessége” (Farkas, 2006), idézi: Mezei (2006).

Helyi fejlesztés: a globalizációs hatások ellensúlyozásaként tudatos beavatkozás a helyi fejlődési folyamatokba a helyi szükségletek kielégítésére, helyi erőforrásokra építve, helyi szereplők bevonásával, helyi kontroll alatt (G. Fekete, 2014).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero