Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

12.5.3. A vidék szemszögéből

A vidéki szempontok figyelembevétele („rural proofing”) azt jelenti, hogy valamennyi (ágazati) szakpolitikát a vidék szemszögéből vizsgálunk felül, hogy e politikák a vidéki területeken élők és dolgozók számára megfelelőek legyenek. A gyakorlatban figyelembe kell venni a vidéki munkahelyekre, a fejlődési kilátásokra, a társadalmi jóllétre, a mindenki számára biztosított esélyegyenlőségre, valamint a vidéki területek és közösségek környezeti minőségére gyakorolt tényleges és potenciális, pozitív vagy negatív, közvetlen és közvetett hatásokat és következményeket (EC, é. n.). A vidék szemszögéből (is) történő jogalkotást több országban (pl. Kanada, Egyesült Királyság, Írország, Finnország, Svédország, Új-Zéland) is megvalósították, külön keretrendszerek vagy hatásvizsgálatok révén. A közös módszerek közé tartoznak: adatgyűjtés és -elemzés (felmérések, interjúk, statisztikai adatkészletek); az érdekelt felek bevonása (beleértve a helyi közösségeket, vállalkozásokat, társadalmi szervezeteket és politikai szereplőket); ellenőrző listák és átvilágító eszközök a potenciális vidéki hatások azonosítására; területi és regionális hatásvizsgálatok és előrejelzések, gyakran a kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinálásával (Martino et al., 2024).

A rural proofing támogatja az ágazatközi koordinációt, és figyelembe veszi a gazdasági, környezeti és társadalmi célok összekapcsolódását, ami egyébként gyakran igazgatási határokon átnyúló együttműködést tesz szükségessé. Nincs univerzális modell: az országoknak érdemes kísérletezni és tanulni a korábbi tapasztalatokból, hogy megtalálják a saját helyzetüknek megfelelő leghatékonyabb megoldásokat (Bryce/OECD, 2024). Az ENRD cselekvési keretrendszere (Atterton – Korcekova, 2022) a következő rövid távú lépéseket javasolja az EU tagállamai számára a rural proofing kapcsán: 1. a határozott és valós politikai akarat és elkötelezettség egyértelmű kinyilvánítása; 2. pozitív, közös jövőkép kialakítása a vidéki területekről, valamint a rural proofing szerepének tisztázása ennek elérésében; 3. egyértelmű és összehangolt szerepek és felelősségi körök kialakítása; 4. egyértelmű minta és iránymutatás, valamint robusztus alátámasztó bizonyítékok kidolgozása; 5. egyértelmű nyomon követési és értékelési mechanizmusok létrehozása.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero