Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

12.5.4. Vidékfejlesztés a gyakorlatban: a LEADER/CLLD megközelítés

Az elmúlt évtizedek során a közösség által irányított helyi fejlesztés megközelítést a hagyományos, felülről lefelé irányuló politikák alternatívájaként vezették be, amelynek célja eredetileg a vidéki kihívások kezelése volt Európa-szerte. A LEADER – „Liaison Entre Actions de Développement de l'Économie Rurale”, azaz „A vidéki gazdaságfejlesztést célzó intézkedések közötti kapcsolatok” a helyi közösségek és a köz-, a magán- és a civil szektor szervezeteinek felhatalmazására összpontosít. Elsődleges eszközei, a helyi akciócsoportok (HACS-ok) helyi érdekeltekből állnak, akik együttműködnek a helyi fejlesztési stratégiák tervezésében és végrehajtásában, valamint az erőforrások menedzsmentjében (EU CAP Network, é. n./a).

A LEADER-t először közösségi kezdeményezésként vezették be, azaz az EU strukturális politikájának különleges pénzügyi eszközeként. A megközelítést a negyedik programozási időszakban (2007–2013) az EU vidékfejlesztési politikájának szerves részévé tették. A 2014–2020-as finanszírozási időszakra a LEADER módszer alkalmazhatóságát tovább bővítették a vidéki és a városi területeken, valamint a halászatban, a közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) formájában. A CLLD az EMVA (LEADER-ként), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), az ESZA és az ERFA keretében is alkalmazható, és amennyiben a tagállami programozás lehetővé teszi, a helyi közösségek több alap forrásainak felhasználásával is készíthetnek és megvalósíthatnak integrált stratégiákat. A LEADER fejlődésével párhuzamosan a megközelítést támogató mechanizmusok is fejlődtek; 2023-ig a nemzeti vidéki hálózatokon és az Európai Vidékfejlesztési Hálózaton (ENRD) keresztül formális hálózati struktúrák nyújtottak technikai támogatást és egyéb hálózati szolgáltatásokat a HACS-ok számára. A LEADER hálózatépítési támogatás 2023-tól az EU KAP-hálózatán és a KAP stratégiai tervekhez kapcsolódó nemzeti hálózatokon keresztül érhető el tagállamokban. Az Európai LEADER Vidékfejlesztési Szövetség (ELARD) a LEADER-területek nemzetközi együttműködési fóruma (EU CAP Network, é. n./a).

12.6. táblázat. A LEADER program fejlődése (1991–2023)

Program	Időszak	Típus	HACS-ok száma	Teljes közfinanszírozás	Tagállamok száma
LEADER I	1991–1993	Közösségi kezdeményezés	217 (a hátrányos helyzetű vidéki területeken)	1,2 Mrd EUR	EU12
LEADER II	1994–1999	102 nemzeti/regionális operatív programon keresztül végrehajtott közösségi kezdeményezés	906 (a hátrányos helyzetű vidéki területeken)	5,4 Mrd EUR	EU15
LEADER+	2000–2006	73 nemzeti/regionális operatív programon keresztül végrehajtott közösségi kezdeményezés	1153 (az összes vidéki területen)	5,1 Mrd EUR	EU15+10
LEADER tengely	2007–2013	Kötelező EMVA 4. tengely intézkedés (5%, illetve 2,5% az új tagállamok esetében)	2402 (az összes vidéki területen)	8,9 Mrd EUR	EU25+2
LEADER/CLLD	2014–2020	Kötelező EMVA 19. intézkedés (5%)	2536 (az összes vidéki területen)	9,8 Mrd EUR	EU27+1
LEADER/CLLD	2023–2027	Kötelező EMVA intézkedés (5%)	2678 (az összes vidéki területen)	5 Mrd EUR	EU27

Forrás: Lukesch (2018), ELARD (2024), Bokeloh et al. (2020) és EU CAP Network (é.n./b) alapján saját szerkesztés

A LEADER megközelítés hét sajátos alapelvet követ, és sikeres megvalósulása mindezek együttes meglététől és alkalmazásától függ (EU CAP Network, é. n./a):

Alulról építkező megközelítés: a helyi lakosság a legalkalmasabb arra, hogy saját területének fejlődését irányítsa. A megközelítés a közösség aktív részvételét ösztönzi minden szakaszban – a stratégia kidolgozásában, végrehajtásában, értékelésében és felülvizsgálatában. A döntéshozatalt a helyi szereplőkre bízzák, biztosítva az átláthatóságot és a széles körű részvételt. Az uniós szabályozás megköveteli, hogy egyetlen érdekcsoport se legyen többségben a döntéshozó testületekben.
Területalapú megközelítés: a fejlesztés egy konkrét, egybefüggő, társadalmi és funkcionális szempontból homogénnek tekinthető helyi területre összpontosít, nem pedig elszigetelt projektekre. A területnek erős helyi identitással, közös szükségletekkel és az életképes stratégia támogatásához elegendő erőforrással kell rendelkeznie. A földrajzi határok rugalmasak, és nem kell egybeesniük a közigazgatási határokkal, de a területeknek meg kell felelniük az uniós népességi kritériumoknak.
Helyi partnerség: a fejlesztést egy HACS irányítja, amely a köz- és magánszféra, valamint a civil társadalom képviselőiből áll. A HACS-ok felépítése biztosítja, hogy egyik szféra sem dominál. A partnerségek gyakran nonprofit szervezetként formalizálódnak.
Integrált és több ágazatot érintő stratégia: a helyi fejlesztési stratégiák (HFS) integráltak és több ágazatot átfogóak, a terület egészének szükségleteivel és lehetőségeivel foglalkoznak. A stratégiák a helyi erősségek kihasználására és az ágazatok közötti kapcsolatok előmozdítására összpontosítanak a nagyobb eredményesség érdekében. Nem minden kérdéssel foglalkoznak egyszerre: a prioritásokat úgy határozzák meg, hogy maximalizálják a hozzáadott értéket és az elérhető változást.
Hálózati működés: a hálózatosodás összekapcsolja a helyi szereplőket, és elősegíti a tudásmegosztást, az innovációt és a kölcsönös támogatást. A hálózatok helyi, nemzeti és európai szinten működnek, beleértve az olyan struktúrákat, mint az EU és a nemzeti KAP hálózatok, valamint az ELARD.
Innováció: az innováció alapelv, mind a tevékenységekben, termékekben, szolgáltatásokban, mind pedig azok módjában (folyamatok, döntéshozatal). A HACS-ok vállaljanak elfogadható mértékű kockázatokat és támogassák az új ötleteket, még ha nem is lesz mindegyik sikeres.
Együttműködés: az együttműködés túlmutat a hálózatépítésen, és magában foglalja a más HACS-okkal vagy hasonló csoportokkal nemzeti vagy nemzetközi szinten megvalósuló közös projekteket. Lehetővé teszi az innovációt, tudásátadást, új perspektívák megismerését és jó gyakorlatok átvételét, bár gondos tervezést, téma- és partnerválasztást, a támogató hálózatok (EU és nemzeti) kiaknázását igényli.

A 2007–2013-as időszak EU-szintű tapasztalatait kimerítően elemző Chevalier (2012) megállapítása szerint a közös európai keretek ellenére a tagállamok a LEADER-t saját prioritásaikhoz és közigazgatási gyakorlataikhoz igazították. Négy domináns nemzeti modellt különít el a legfontosabb célkitűzések alapján: a vidéki életminőség javítása (főként az új közép-kelet-európai tagállamokban); a vidéki gazdaság diverzifikálása (különösen Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban), a természeti és kulturális örökség megőrzése/helyreállítása (Észak- és Nyugat-Európa), a vidéki turizmus fejlesztése (pl. Görögország, Ciprus). A programirányításnak három fő típusát azonosítja: központosított (állami irányítású, gyakori Közép-Kelet-Európában), részben decentralizált (megosztva az állam és a regionális/helyi hatóságok között, pl. Franciaország, Olaszország), decentralizált (a regionális/helyi hatóságoké a főszerep, pl. Németország, Skandinávia). A program által érintett területek meghatározása is változó: egyes országok a meglévő helyközi közösségi struktúrákra vagy a kulturális/földrajzi összefüggésekre alapoznak, mások a foglalkoztatási/lakhatási körzeteket alkalmazzák, vagy rugalmas, helyileg meghatározott határokat engednek meg. Egyes esetekben a területeket szigorúan a közigazgatási határokhoz igazítják. Az eljárások bonyolultabbá és merevebbé válása számos tagállamban a végrehajtás lassulásához és az innováció visszaszorulásához vezetett. A legszigorúbb szabályozásokkal rendelkező országokban a LEADER-projektek pénzügyi végrehajtása elhúzódott a vizsgált időszakban.

A LEADER kiegyensúlyozott területi fejlődésre gyakorolt hatásának EU-szintű értékelő jelentése szerint a 2014–2020-as időszakban a program hatékony helyi fejlesztési eszköznek bizonyult, célzottan és eredményesen segítette a gazdasági fejlődést, erősítette a társadalmi szövetet és kapacitást, valamint a helyi kormányzást, és jól illeszkedett más szakpolitikákhoz. A legtöbb HACS a társadalmi befogadást korlátozottabb módon, a környezetvédelmi célokat pedig a társadalmi-gazdasági projektekbe való integráció vagy a tudatosságnövelés révén támogatta. A vidéki szegénység elleni küzdelem nem tartozott a LEADER prioritásai közé, de néhány esettanulmányban pozitív hatásokat állapítottak meg. A HACS-ok teljesítményét döntően befolyásolta az irányító hatóságokkal való stabil kapcsolat és az onnan érkező támogatás, valamint az animációra szánt pénzeszközök nagysága. A LEADER alapelveinek minél teljesebb körű megvalósítása pozitív befolyással bírt. A jelentés javasolja a hálózat uniós és nemzeti szinten történő megerősített támogatását, valamint a további adminisztratív egyszerűsítést, különösen a több forrásból finanszírozott CLLD esetében (Dwyer et al., 2022).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero