Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.


12.5.6. Egy perspektivikus irány

A vidékfejlesztés jövőbeli perspektívái közül kiemelendő egy terület, amelyet az európai és hazai vidékpolitikák direkt és közvetetten is támogatnak: ezek az okos települések/okos falvak („smart villages”). Az okos/intelligens falvak „olyan vidéki közösségek, amelyek okos megoldásokat dolgoznak ki a helyi szinten felmerülő kihívásokra válaszul. A meglévő helyi erősségekre és lehetőségekre építve részt vesznek a területeik fenntartható fejlődését elősegítő folyamatban. Részvételen alapuló megközelítésen keresztül dolgozzák ki és hajtják végre a gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek javítására irányuló stratégiájukat, különösen az innováció előmozdítása, valamint a digitális technológiák által lehetővé tett megoldások használata révén. Az Okos Falvak számára hasznos a vidéki és városi területek más közösségeivel és szereplőivel való együttműködés és szövetség. Az Okos Falu stratégiák kezdeményezése és megvalósítása során a falvak építhetnek a már meglévő kezdeményezésekre, és különféle köz- és magánforrásokból juthatnak finanszírozáshoz” (Chartier et al., 2020. alapján Ocskó, 2022, 2). Az okosfalvak kialakításának hajtóerői a következők: reagálás a népességfogyásra és a demográfiai változásokra; helyi válaszok keresése az állami finanszírozás csökkenésére és a közszolgáltatások központosítására; a kisvárosokkal és nagyvárosokkal való kapcsolatok kiaknázása; a vidéki területek szerepének maximalizálása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságra való áttérésben; a vidéki területek digitális átalakulásának előmozdítása (ENRD, 2018).
Az okosfalvak finanszírozási lehetőségei az EU-ban változatosak, és több lábon állhatnak: mozgósíthatják a strukturális és beruházási alapok (ERFA, ESZA+, ETHA), a Kohéziós Alap, a KAP és LEADER/CLLD, az EU megerősített prioritásaihoz kapcsolódó programok, pl. HORIZON Europe, Európai Összekapcsolódási Eszköz (CEF), Kreatív Európa, de az egyes nemzeti programok közforrásait, valamint for-profit és non-profit magánforrásokat (pl. kockázati befektetők, hitelek, közösségi finanszírozás, adományok) is (EC, 2017; ENRD, 2018; Chartier et al., 2020; Jensen, 2021; Ocskó, 2022).
 
Az Európai Bizottság döntése alapján az okosfalu kezdeményezés bekerült a KAP Stratégiai tervek kötelező intézkedései közé. Magyarország KAP stratégiai tervében az okosfalvak támogatására a 8. specifikus célkitűzéshez (Élő vidéki területek) és a tudás-innováció-digitalizáció átfogó célkitűzéséhez kapcsolódó vidékfejlesztési (tehát a KAP II. pillérének pénzügyi alapja, az EMVA által finanszírozott), együttműködés típusú beavatkozás szolgál, melynek megnevezése: „Vidékfejlesztési együttműködések a kistelepülések digitális átállásának támogatásért (okos falu)”. A beavatkozás céljai az okosfalu-stratégiák és a digitalizáció révén a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, a közösségfejlesztés, a helyi és térségi együttműködések erősítése, a vidéki életminőség és ökoszisztéma javítása, a vidék népességmegtartó és népességvonzó erejének növelése, valamint igényvezérelt vidékfejlesztési beavatkozások megvalósítása. A beavatkozás településközi együttműködéseket támogat, melyek keretében térségi szinten összehangolt települési okosfalu-stratégiák készülnek, figyelembe véve a tágabb területi, demográfiai, társadalmi, esélyegyenlőségi és környezeti szempontokat. A támogatható kedvezményezettek körébe tartoznak az önkormányzatok, magán- és jogi személyek, non-profit szervezetek és egyesületek, szövetkezetek és ágazati kamarák.

Agrárgazdaságtan III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave