Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

13.1. Az EU bioökonómiai stratégiája

Az EU-ban a biomassza alapú gazdaság első stratégiája 2002-ben készült „Élettudományok és biotechnológia stratégia Európa számára” címmel. A stratégia három területre összpontosít: (1) kutatást, fejlesztést és szakképzést célzó befektetések; (2) a szabályozó irányelvek kölcsönhatásának erősítése és (3) a biomassza alapú gazdaság piaci környezetének és versenyképességének erősítése (European Commission, 2012). A 2002 óta eltelt időszakban a biomassza alapú gazdaság előkelő helyre került mind a nemzeti, mind a nemzetközi tervek rangsorában, miközben több tucat ország dolgozta ki saját stratégiáját. A sajátosságok és eltérő célkitűzések mellett egyes általános jellemző vonások e stratégiák többségében fellelhetők. Széles körű egyetértés van abban, hogy a gazdaságban a fosszilis alapú termelés helyét fokozatosan át kell vennie a biomassza alapú gazdaságnak, közismertebb nevén a bioökonómiának (Aguilar és szerzőtársai, 2013).

Természeténél fogva a biomassza alapú gazdaság célja a megújuló biomassza fenntartható előállítása és felhasználása különböző bioalapú termékek – élelmiszer, takarmány, bioenergia és egyéb termékek – gyártásához. A bioalapú nyersanyagokban rejlő új funkciók felfedezése, mint a hosszabb élettartam, nagyobb szilárdság, erősebb állóképesség, kevesebb méreganyag, csökkenő nyersanyagfogyasztás stb. vonzóvá teszi a biomassza alapú gazdaság koncepcióját, ráadásul számos olyan új, innovatív termék termelésére ad lehetőséget, amely fosszilis eredetű nyersanyagok felhasználásával csak nehezen vagy egyáltalán nem állítható elő. A biomassza alapú gazdaságban az élelmiszer és a takarmány előállítása prioritást élvez, mert jelentősége jóval túlhaladja a puszta gazdasági értéket, hiszen az élelmiszer nemcsak egyszerű árucikk, hanem élelmezésbiztonsági célokat szolgál. Mindez összekapcsolódik az eredetileg élelmezés céljára használt mezőgazdasági földterületek egyéb célú (bioüzemanyag, rekreáció, természetvédelem stb.) felhasználásával és a pihentetett- vagy parlagterületek sorsának vitájával (Aguilar és szerzőtársai, 2018). A biotechnológia alapvető szerepet játszik a biomassza alapú gazdaság folyamataiban, mivel a bioökonómia előnyeinek kiaknázásához innovatív technológiai fejlesztésekre van szükség (Staffas és szerzőtársai, 2013), miközben a bioenergia is kulcsszerephez juthat az energiabiztonság és az energiaforrások diverzifikációjának megvalósításában, valamint a klímaváltozás enyhítésében.

A klímasemlegesség hosszú távú stratégiái vízióját „Tiszta bolygót mindenkinek” címmel tette közé 2018 novemberében az Európai Bizottság, amely 2050-ig a világon elsőként klímasemleges gazdaságot kíván kiépíteni az EU-ban (European Commission, 2018a; European Commission, 2019b). A hosszú távú stratégia terve arról szól, hogyan lesz képes az EU a 2015. évi párizsi klímamegállapodás végrehajtására fosszilis energiahordozóktól mentes gazdaságban. Az EU képes leválasztani az ÜHG-kibocsátást a gazdasági növekedéstől, ugyanis 1990 és 2017 között 22%-kal csökkent a CO2-kibocsátás, miközben a GDP 58%-kal nőtt. A klímasemleges gazdaság megvalósítása a következő hét stratégiai területen igényel együttes fellépést: energiahatékonyság; megújuló energiaforrások használata; tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás; versenyképes ipar és körforgásos gazdaság; infrastruktúra; biomassza alapú gazdaság és természetes szénelnyelők; CO2-leválasztás és -tárolás a még fennmaradó ÜHG-kibocsátás kezelése érdekében. A klímasemleges gazdaságra való áttérés mély társadalmi és gazdasági átalakulást követel meg egy generáció alatt. A gazdaság nettó zéró kibocsátásához a becslések szerint az EU-nak a GDP 2,8%-át (évente 520–575 milliárd eurót) kellene befektetnie a jelenlegi GDP arányos 2% helyett az energiarendszer és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésére. Ez a számítás nem tartalmazza a járműpark megújításának a költségeit. Az átállás a GDP 2%-ának megfelelő hasznot hozhat 2050-ig dinamikusabb növekedés és munkahelyteremtés formájában (European Commission, 2018a; European Commission, 2019c).

A társadalom magatartásának megváltoztatásához adót kell kivetni az emisszió kibocsátására, például az ipar költözésének (szénszivárgás) megelőzésére karbonadó (importvám) bevezetése az EU határain. Az átállás költsége egy külön erre a célra létrehozandó pénzügyi alappal biztosítható. A nemzeti energia- és klímatervekben rögzített vállalások, így a megújuló energiaforrások növekvő részaránya és a javuló energiahatékonyság sem elégséges, ezért tagállamoknak emelni kell a kötelezettségvállalásukat annak érdekében, hogy az EU eleget tudjon tenni a párizsi klímakonferencián tett vállalásainak. Ezzel az EU-nak esélye lenne a klímasemleges (zéró nettó szénkibocsátású) gazdaság elérésére 2050-ben.

A Bizottság Magyarországhoz intézett ajánlásai szerint a megújuló energia részesedésének 2030-ra kitűzött 20%-os célértékét legalább 23%-ra kell növelni, a fűtési és hűtési ágazatban a célok szintjét is indokolt növelni. Részletes kifejtést igényelnek azok az egyedi intézkedések, amelyek biztosítják a biomassza-ellátás és -felhasználás fenntarthatóságát az energiaágazatban, tekintettel a biomassza jelentős részarányára a magyar energiafelhasználásban. A 2030-as energiahatékonysági célkitűzésének elérése érdekében is sokat kell tenni Magyarországon. Részletes elemzést igényel annak kifejtése, hogy az energiahatékonyság miként járul hozzá a versenyképes karbonszegény gazdaság nemzeti céljainak költséghatékony megvalósításához. Meg kell határozni a diverzifikációra és az energiafüggőség csökkentésére irányuló energiabiztonsági célkitűzéseket, beleértve a nukleáris- és tüzelőanyagok hosszú távú ellátását célzó stratégiát, különös tekintettel az atomenergia-termelési kapacitás bővítésére. Fel kell sorolni valamennyi energetikai támogatást, különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, valamint az utóbbiak fokozatos kivezetésére irányuló létező és tervezett intézkedéseket (European Commission, 2019a).

A biomassza alapú gazdaság stratégiájának 2017-es felülvizsgálata kiváló lehetőséget és lendületet biztosított az új politikai irányvonal számára, mert megerősítette a stratégia fő céljait és aktualizálta a tervet konkrét lépések megvalósításához (European Commission, 2017a). Világszerte a különböző biomassza alapú gazdaságról szóló stratégiák fejlesztésének fő jellemzője a sokszínűség. Nem létezik átfogó, minden országra szabható biomassza alapú gazdasági modell, mert az éghajlat, a biomassza elérhetősége, a diverzifikált mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termelési módok határozzák meg a biomassza alapú gazdaság irányát és fejlesztését (Egea, 2018).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero