Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan III.

13.1.4. Gazdasági és társadalmi hatások

Európa gazdasága és társadalma a nulla nettó CO2-kibocsátásra való átállás nélkül is más lesz 2050-ben, mint ma. A demográfiai előrejelzések szerint az EU-ban a társadalom jelentősen öregszik, ami a költségvetés fenntarthatóságát is befolyásolja. Megkönnyíti a gazdaság átállását, ha a népesség az EU-ban felkészültebb lesz az infokommunikációs technológiákkal való munkavégzésre. A nulla nettó ÜHG-kibocsátás várhatóan mérsékelt-pozitív hatással lesz a GDP-re. Az ipari modernizációba, az energiaipar átalakulásába, a körforgásos gazdaságba, a tiszta közlekedésbe, a zöld és kék infrastruktúrába, valamint a biomassza-alapú gazdaságba irányuló további beruházások új és magas színvonalú foglalkoztatási lehetőségeket fognak teremteni (Oláh – Popp, 2021).

Az építőipari, mezőgazdasági, erdészeti és megújuló energia ágazatokban eddig is nőtt a munkahelyek száma, ugyanakkor több ágazatban nehézséget okozhat az átállás, különösen azokban a régiókban, ahol a gazdaság a jövőben hanyatló vagy átalakuló tevékenységektől, így például a szénbányászattól, vagy a kőolaj- és földgázfeltárástól függ. Az energiaigényes iparágakban, mint az acél-, a cement- és a vegyiparban, valamint az autógyártásban új készségeket igénylő, új gyártási folyamatokra térnek át, ami kihívást jelent a fentebb felsorolt ágazatoktól gazdaságilag függő régiók számára, elsősorban az alacsonyabb jövedelmű közép- és kelet-európai tagállamokban. A változás kezeléséhez figyelembe kell venni, hogy az EU-ban csökken és elöregszik a munkaerő, ráadásul a digitalizáció és az automatizálás egyre több munkaerőt vált ki. A vidéki területeken a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat a növekvő munkaerő-kereslet kielégítéséhez elegendő képzett munkaerőt igényel, annak ellenére, hogy a vidéki népesség aránya és létszáma csökken. Ezek a kihívások növelhetik a társadalmi és regionális különbségeket az EU-ban és akadályozhatják a dekarbonizációs törekvéseket.

A karbonsemleges gazdaságra való átállás nem csak technológia és munkahely kérdése, ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom magáévá teszi a változást, részt vesz benne és megtapasztalja az előnyöket. A fogyasztók érdemben előmozdíthatják ezt a folyamatot, ha fenntartható megoldásokat választanak. Hosszú időre meghatározza a szénlábnyom alakulását, hogy az egyének milyen házat, járművet, háztartási készüléket és berendezést vásárolnak, valamint melyik energiaszolgáltatót választják. A személyes életmódra vonatkozó döntések valódi változást hozhatnak az életminőség javítása mellett. A szabályozás, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a társadalmi trendek kölcsönösen erősíthetik egymást, amit például az uniós energiacímkézési rendszer sikere is bizonyít. A városok is keresik a fenntartható megoldásokat, így a városfelújítás és területrendezés – ideértve a zöldterületeket is – jelentős mértékben ösztönözheti az embereket arra, hogy felújítsák házaikat és újra a munkahelyükhöz közeli lakóhelyet válasszanak az életkörülmény javítása, az utazási idő és ehhez kapcsolódó stressz csökkentése érdekében. Az emberek védelme az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben vagy a tartós állami infrastruktúra létesítése a szélsőséges(ebb) időjárási jelenségek ellen szintén elengedhetetlen feladat, ebben a régiókra és a városokra egyaránt támaszkodnia kell az EU-nak.

Arra is fel kell készülni, hogy az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállás geopolitikai és földrajzi-gazdasági változásokkal jár, mint a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára való átállásból vagy éghajlatváltozásból eredő új függőségi viszonyok kialakulása. Az EU energiabehozatalra szorul, ugyanakkor világviszonylatban a feldolgozóipari termékek és szolgáltatások legnagyobb exportőre. A feldolgozóipari ágazatokban – például a vegyipar, a gépipar és a közlekedési berendezések területén – az EU a világ legfontosabb exportőrei közé tartozik, de egyidejűleg a globális értékláncokba teljes mértékben integrálódott importőr is. Az EU a világ legnagyobb egységes piaca, ahol szigorú környezetvédelmi előírások vonatkoznak a termékekre, amelyek hatásai az EU határain túl is érvényesülnek. A globalizáció előfeltétele annak, hogy az EU hazai és globális szinten is élvezhesse a tiszta energiára való átállás előnyeit, például a megújuló energia előállításához, az elektromos közlekedéshez és a digitális berendezésekhez szükséges kritikus nyersanyagok, szabadalmak esetében. Az EU továbbra is nyitott az éghajlatbarát beruházások és kereskedelem iránt, miközben biztosítania kell a partnerországok piacaihoz, infrastruktúrájához és kritikus nyersanyagaihoz való hozzáférést is. A tisztességes kereskedelem hozzájárulhat az éghajlatbarát technológiák széles körű elterjedéséhez világszerte.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 191 7

Gazdaság

A könyv megszületését alapvetően az indokolta, hogy – a korábbi kötetekhez hasonló formában és részletezettséggel – bemutassa azokat az agrárgazdasági témákat, amelyekre a két korábbi kötetben már nem volt mód (vagy időközben érdemi változások történtek az adott területen), de a témához történő kapcsolódásuk vitathatatlan. Ennek során, három témakörbe rendezve, elemzi a globális és lokális élelmiszerláncokat, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás ökonómiáját, az élelmiszerpiacokat és árakat, az élelmiszer-kereskedelmet (az agrárgazdaság felépítése és működése); a fenntarthatóság és az agrár-környezetvédelem összefüggéseit, az élelmezés- és élelmiszer-biztonság aktuális helyzetét, az élelmiszer-pazarlást, a klímaváltozás hatásait a mezőgazdaságra, és a generációváltást (fenntarthatósági kihívások az agrárgazdaságban); valamint az agrárpolitikát, a vidékfejlesztést, a körforgásos biomassza alapú gazdaságot (fenntartható(bb) agrárgazdaság eszközei). A szerzők célja továbbra is az volt, hogy az egyes témák kapcsán megkönnyítsék mind az oktatók, mind a hallgatók munkáját. Az egyes fejezetek önmagukban is megállnak, illetve alkalmasak arra, hogy kitöltsenek egy előadást. Emellett a hallgatói megértést továbbra is segíti a fejezetek végén megtalálható összefoglalás és az ismétlő kérdések. Ebben bízva ajánljuk a tankönyvet a számukra és reméljük, hogy legalább olyan hasznosnak találják, mint az első két kötetet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-iii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero